Lézerfegyverrel védi katonáit Amerika

2016.03.01. 18:02

Nagy erejű lézerfegyvert fejleszt Amerika. A cél, hogy 2023-ra már ezzel a rendszerrel védjék a katonákat. Olyan lenne, mint egy mobil Vaskupola, de lövésenként sokkal olcsóbb.

Műveleti körülmények között is működő, hadrendbe állított lézerfegyvert fejleszt az amerikai hadsereg. A tervek szerint a leendő mobilrendszer 2023-ig készülne el, és az indirekt tűzvédelmi program részét képezné.

"Úgy hiszem, nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy támadó és védekező feladatokra egyaránt alkalmas, nagy energiájú lézerfegyvert használjon a hadsereg" - közölte Mary J. Miller, az amerikai hadsereg kutatás-technológiai részlegének vezetőhelyettese.

Ahhoz azonban még hosszadalmas, és minden részletre kiterjedő tesztsorozatnak kell sikerrel zárulnia, hogy a katonák lézersugárral tudják magukat megvédeni,  vagy az ellenség élőerejét, technikai eszközeit semlegesíteni.

Lézer lőné ki a rakétát és a drónt

Nem csupán arról kell meggyőződni, hogy a leendő lézerfegyver működőképes-e a forró sivatagoktól a trópusi, párás levegőn át a jéghideg sarkvidékig, hanem arról is, hogy alkalmas-e az amerikai célpontok ellen kilőtt tüzérségi és aknavetőgránátok, cirkálórakéták, és a távolról irányított repülőgépek ("drónok") leküzdésére.

A hadsereg egy mobil, minimális karbantartással üzemeltethető, költséghatékony védelmi rendszert kíván hadrendbe állítani,  okulva az iraki és az afganisztáni tapasztalatokból.

A feladat egyszerűen hangzik: a bázisok, repülőterek, és előretolt állomások ellen kilőtt aknavetőket és rakétákat kellene egy gyors reagálású rendszerrel észlelni, követni, a pályát és becsapódási pontot kiszámítani, és a nagy energiájú lézerfegyverrel megsemmisíteni.

Olcsóbb, mint a Vaskupola

Jelenleg az ilyen feladatokra alkalmazott, szárazföldi rendszerek legmodernebb képviselője a már harcedzett izraeli Iron Dome (Vaskupola). A mobilrendszer 2011 óta számos esetben bizonyult igen hatásosnak a gázai övezetből indított rakéták elfogásával. A Tamir elfogórakéták viszont méregdrágák.

Becslések szerint egy-egy elfogás rakétánként legalább 20-25 ezer dollárba kerül. Egy ellenséges rakéta ellen pedig rögtön két elfogórakétát érdemes indítani, biztosítva a megfelelő védelmet.

A bejövő rakétákat semlegesíti a Vaskupola

Forrás: AFP/Jack Guez

Éppen ezért dolgozik számos ország hadereje egy olyan, megfelelő erejű, legalább 150-200 kilowattos teljesítményű lézersugarat alkalmazó fegyverrendszer kifejlesztésén, amely lövésenként jóval olcsóbb, költséghatékony védekezést tesz lehetővé.

Lassú forradalom

Nem véletlen az óvatosság: a lézerfegyverek már évek óta "hamarosan megérkeznek", s persze forradalmasítják a hadviselést - legalábbis az ígéretek szerint. Eddig azonban még senkinek sem sikerült olyan, valóban hadra fogható lézerfegyvert kifejlesztenie, amely sorozatgyártásra érett, és hadrendbe is állítható.

Nagy energiájú lézerrendszerek fejlesztése zajlik többek között Kínában, Japánban és Oroszországban is.  A legmesszebb talán az Egyesült Államok jutott: a Boeing repülőgépre szerelt YAL-1 kísérleti lézerfegyverrel többször is sikerült célpontként indított rakétákat repülés közben megsemmisíteni.

A programot a magas költségek és a rendszer korlátai miatt 2011 decemberében leállították.

Az egyik legnehezebb feladat a lézerfegyverek repülőgépekre integrálása. Meg kell oldani ugyanis a lézersugárhoz szükséges energia előállítását, a keletkező hő és a repülés közben fellépő rezgések, vibrálások kezelését. Illetve probléma lehet még a sugár iránya és koncentráltsága felhős, párás vagy poros levegő esetén.

YAL-1A rendszerrel felszerelt Boeing 747-400F landol

Forrás: USAF

Ha sikerül is megoldani, hogy a meglévő vadászgépekre akár utólag is felkerüljön a valóban korszakváltást jelentő lézerfegyver,

az sem jelenti majd a hagyományos bombák és rakéták leváltását.  Mindig lesznek olyan feladatok és körülmények, amelyek esetén a lézersugár nem jelent majd megoldást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra