Titokban gyűjt információt a magyar CIA

A külföldi nagy, hárombetűs szervezetekkel akkor is tisztában van az ember, ha amúgy nem érdekelné, mit csinálnak a titkosszolgálatok. FBI, CIA, MI6 vagy a Snowden óta hírhedtté vált NSA. No de mi a magyar megfelelőjük, és mit csinálnak?

Egy kiábrándult brit exkatona egy egyiptomi luxushotelben éjjeli portásként teljesít szolgálatot. 2011-ben járunk, az arab tavasz kezdetén, amikor az afrikai országot is megcsapta a forradalom szele. Főhősünk magányos élete akkor kavarodik fel, amikor a szálloda egyik hölgyvendége, egy helyi vezető kitartott szeretője ellopott, bizalmas dokumentumokat bíz rá.

Fegyverkereskedők, titkosügynökök, kiskirályok: John le Carré 1993-ban írt regényét a BBC és az AMC egy minisorozatban varázsolja a képernyőkre.

A hárombetűs szervek

Nem minden zajlik titokban, ami törvénytelen, és nem minden törvénytelen, ami titkos.

2016-ra a hollywoodi álomgyárnak köszönhetően egy átlagos magyar ember tökéletesen tisztában van azzal, miféle szervezetek vigyázzák többek között az amerikai állampolgárok és az elnök álmát.

Ha azonban arról kérdeznénk őket, milyen hasonló szervek dolgoznak ma Magyarországon, valószínűleg kevésbé tájékozottabbnak bizonyulnának honfitársaink. Pedig arányaiban

a hazai rendvédelmi világ is van olyan sokrétű, mint a tengerentúli hárombetűsek.

Készenléti rendőr a Petőfi-szobornál Fotó: Origo

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy létezik rendőrség, és a hadsereg is rendelkezésre áll, ha baj lenne. Az utóbbi években a Terrorelhárítási Központ (TEK) jó marketinget kapott, és a NAV-ról is vannak ismereteink, még ha sokan továbbra is APEH-nek hívják az adóügyieket.

Feladata: nemzetbiztonság

Noha vannak, akik minden gázszivárgás miatt lezárt és kiürített utca esetében tudni vélik, hogy ott éppen valamelyik gumitalpú szervezet titkos házkutatást végez, és helyez el poloskákat,

a magyar hírszerzőkről valójában alig van információjuk az átlagembereknek.

Pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének egyik alapvető jellemzője a titkos információgyűjtés, ami mellett gyakran titkos, úgynevezett aktív intézkedéseket is végeznek. Hasznos és érdekes világ ez, amelyben mindenre elszánt ügynökök segítenek abban, hogy az ország lakosai biztonságban érezzék magukat. Ismerjük meg őket kicsit közelebbről!

A pallos és a szike esete

Az ilyen jellegű szervezetek esetében élesen elkülönül a polgári és a katonai vonal. Olyan ez, mint a pallos és a szike esete, hasonló feladatot láthatnak el, de egészen más módon.

Azzal nagyjából tisztában vagyunk, hogy ellenséges támadás esetén egy ország védelme a katonaság dolga. A Magyar Honvédségnek szintén hazánk szuverenitásának és területi épségének védelme a legfontosabb feladata. Természetesen NATO-tagországként angyalbőrbe bújt fiaink és lányaink külföldi missziókban is részt vesznek, de

ha Magyarországot támadás éri, ők lesznek azok, akik megvédik a lakosságot az ellenségtől.

Felszálláshoz készítik elő az egyik JAS-39 Gripen vadászrepülőgépet a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison Forrás: MTI/Ujvári Sándor

2004 óta a Magyar Honvédségnél megszűnt a sorkatonaság, állományát békében kizárólag hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják. A Honvédség főparancsnoki tisztét Áder János köztársasági elnök látja el. Ez nem magyar sajátosság,

sok országban a mindenkori államfő a katonaság első embere,

így például az angol hadsereg főparancsnoka II. Erzsébet királynő.

A nemzetbiztonsági szolgálatok

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány a belügyminiszteren, a külügyminiszteren és a honvédelmi miniszteren keresztül irányítja.

Rengeteget lehetne írni a hadsereg felépítéséről, a különböző haderőnemekről és egységekről, de ami minket pillanatnyilag érint, az a honvédség nemzetbiztonsági részlege, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Ez a hivatal nyílt és a titkos információgyűjtéssel megspékelt hírszerző, elhárító, védelmi és ellenőrzési feladatok lát el

az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében.

"A Hazáért becsülettel" mottóval rendelkező szervet jelenleg Kovács József altábornagy vezeti, és nagyjából azokat a feladatokat látja el, mint az egykori Szovjetunióban a GRU vagy az Egyesült Államokban a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA).

Pintér Sándor belügyminiszteren keresztül adják ki az utasításokat Forrás: MTI/EPA/Nicolas Bouvy

Korábban ezt a feladatot két szervezet: a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal látta el. Utóbbi feladata az volt, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket információgyűjtéssel segítse, felderítést végezzen,

hogy az országot senki ne támadhassa meg váratlanul,

továbbá munkájával a hazai honvédelem fejlesztésére irányuló tevékenységekhez is hozzájárult. A Katonai Biztonsági Hivatal feladata elsősorban a kém- és terrorelhárítás, az alkotmányvédelem és a bűnmegelőzés voltak.

Innentől térjünk át a polgári vonalra, hiszen a nemzet biztonságért nemcsak katonák, hanem civilek is felelnek.

Mit jelent a titkos információgyűjtés?

"A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazott titkos információgyűjtés kétféleképpen történhet: külső engedéllyel és külső engedély nélkül. A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok átkutathatják a megfigyelt személyek lakását és küldeményeit, lehallgathatják a telefonját. Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság engedélyezhet, csak igen indokolt és törvényileg szabályozott esetekben. Külső engedély nélküli információgyűjtés során a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézményeket hozhatnak létre, ügynököket szervezhetnek be, megfigyelést végezhetnek."
Forrás: kormany.hu

Alkotmányvédelmi Hivatal

Bár rövidítve AVH, a sokakban feltörő kellemetlen érzések miatt egyszerűen csak AH-nak nevezett szervezet a katonai hírszerzéssel és elhárítással tartja szorosan a kapcsolatot.

A Belügyminisztérium rossz emlékű III/III-as és III/II-es csoportfőnökségének kvázi jogutódja,

a belső elhárítási feladatokat átvevő Nemzetbiztonsági Hivatal feladatait kapta meg.

Ezek voltaképpen klasszikus kémelhárító feladatok, az ország biztonságát próbálják szavatolni nem katonai úton. Az ipari kémkedés ellen is ők veszik fel a harcot, illetve a menekültstátuszért vagy állampolgárságért folyamodókat is ők ellenőrzik.

A menekültstátuszért folyamadókat is az AH ellenőrzi Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Egyesült Államokban leginkább FBI-nak, Nagy-Britanniában MI5-nak nevezik. A szolgálatot Dr. Kiss Zoltán dandártábornok vezeti.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

A rendszerváltás előtti III/V-ös csoportfőnökség utódjaként az NBSZ

technikai eszközökkel, kutatással, fedőokiratok biztosításával segíti a megfigyelés lebonyolítását.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség, a TEK, az ügyészség vagy a NAV kérésére nyújt nyílt és titkos információgyűjtési szolgáltatásokat, persze szigorú jogszabályi keretek között.

A gyanú szerint a routert kémkedésre használták Forrás: AFP/Joseph Barrak

Főigazgatója Dr. Szabó Hedvig nb. dandártábornok.

Információs Hivatal

A titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit csak akkor alkalmazzuk, ha valamely konkrét feladatunk ellátásához szükséges adatokat másként nem áll módunkban beszerezni.

(Forrás: Információs Hivatal)

Ami Amerikában a CIA, Nagy-Britanniában az MI6, az Magyarországon az Információs Hivatal. Az ország vezetőinek döntését elősegítő, a nemzet biztonságát szavatoló információk megszerzését végzi. Nemcsak klasszikus hírszerzési feladatokat lát el, hanem

a megszerzett tudást elemzi, értékeli,

és csak ezután tájékoztatja a kormányzatot.

Aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegető terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is. A hivatalt Pásztor István dandártábornok vezeti.

A hivatal működését, tevékenységét egy sor bizalmas rendelkezés szavatolja Forrás: MTI/Kovács Tamás

A hivatal létezését, működését és tevékenységét jóval több, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető rendelkezés - "háromezres" kormányhatározat, miniszteri, főigazgatói utasítás, együttműködési megállapodás - határolja körül, mint más állami szervekét. Ezek természetesen nem lehetnek ellentétesek a publikus jogszabályok rendelkezéseivel.

Az IH négy forrásra támaszkodik:

1. A titkos és bizalmas információk megszerzése érdekében humán forrásokat szervez be. Ezek köre az alkalmi adatszolgáltatóktól a szervezetszerű (külföldi ügynöki) együttműködésig terjed.
2. A technikai hírszerzés a hagyományos titkosszolgálati eszközök (pl. lehallgatás) alkalmazásától az elektronikus eszközökkel folytatott felderítésen át a tudományos módszerekkel kidolgozott eljárásokig terjed.
3. A Hivatal figyelemmel kíséri a nyílt információs forrásokat is (pl. sajtó), valamint
4. nemzetközi szövetségeseivel kölcsönösen kisegítik egymást.

Rendvédelmi szervek

Rendőrség

A magyar rendőrség központi szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az ORFK irányítása alatt állnak a megyei és helyi rendőrkapitányságok.

(Forrás: kormany.hu)

Kicsit faramuci helyzet, hogy az emberek - nemcsak Magyarországon, de még a nyugati országokban is -

inkább aggódni kezdenek, ha rendőrt látnak,

ahelyett, hogy nagyobb biztonságban éreznék magukat - pedig a rendőrségnek pontosan ez a feladata. A bűnmegelőzés, a belső rend fenntartása, a szabályok és törvények ellen vétőkkel szembeni eljárás indítása.

Közlekedési hatósági feladatai mellett eljár a kábítószerrel, fegyverrel, atomenergiával vagy egyéb veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyekben. A rendőrség tartja fenn a közterületek rendjét, védi a kiemelt intézményeket, épületeket. Katasztrófahelyzetben védelmezi az embereket, segítséget és felvilágosítást ad a rászorulóknak, és együttműködik a helyi hatóságokkal, intézményekkel.

Járőröző katona és rendőr a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzár mellett Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A kormány a belügyminiszteren keresztül irányítja a rendőrséget, aminek vezetője Papp Károly rendőr altábornagy. 2008-ban került sor a határőrségnek a rendőrségbe történő beolvasztására.

Készenléti Rendőrség

Világszerte elterjedt az a gyakorlat, hogy a rendőrség berkein belül létrehoznak egy speciálisan képzett egységet. Ilyen például az amerikai S.W.A.T. vagy a magyar Készenléti Rendőrség (KR). A hagyományos rendőri egységek megerősítése mellett

tömegrendezvények, demonstrációk vagy futballmeccsek biztosítását végzi,

és feloszlatja az esetleg erőszakossá vált tüntetéseket. Nemcsak a rohamrendőrök tartoznak ide, hanem a rendőrség egyetlen helikopteres egysége, a Légirendészeti Parancsnokság, illetve az Állami Futárszolgálat, a Pénzkísérő Szolgálat, valamint a Tanúvédelmi Szolgálat is, mint a különleges szolgálatok speciális egységei.

A Készenléti Rendőrség munkatársai a röszkei hangárnál Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

2012-ben a KR átvette a Köztársasági Őrezred feladatait, kivéve a kormányfő védelmét, mert ez a TEK feladata lett. A Készenléti Rendőrség parancsnoka Dr. Balogh János r. vezérőrnagy.

Terrorelhárítási Központ

A második Orbán-kormány idején megalakult TEK az ország terrorfenyegetettségének elemzését és értékelését végzi, mellette pedig gondoskodik a miniszterelnök és a legfőbb ügyész biztonságáról.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) rendőrei kiképzésen vesznek részt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A TEK vezetője egyben a Terrorellenes Koordinációs Bizottságot is irányítja, amely a kormánytagokból álló Nemzetbiztonsági Kabinetnek dolgozik alá. Itt helyet kapnak a polgári és katonai titkosszolgálatok, az ORFK, a NAV, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek), valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselői. Főigazgatója Hajdu János rendőr vezérőrnagy.

Nemzeti Nyomozóiroda

Az amerikai FBI mintájára a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI), az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság és az internetfigyelő csoport összevonásával hozták létre Magyarországon a Nemzeti Nyomozóirodát. Mára a Készenléti Rendőrség egyik igazgatósága.

A szervezet feladatai közé tartozik például

az emberkereskedelem, az államtitoksértés, a terrorizmus, a kábítószer-előállítás, a pénzmosás

és a különösen nagy értékre elkövetett lopások elleni küzdelem. Vezetője Bezsenyi Mihály c. r. dandártábornok.

Szervezett Bűnözés

A rendszerváltás után robbanásszerűen megugró bűnözés idővel szükségessé tette egy kimondottan a szervezett bűnözéssel foglalkozó hivatal létrehozását. Így alakult meg a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek).

Roncsok az Aranykéz utcában Forrás: AFP/MTI/ZOLTAN MIHADAK

Bűnbandákkal és azok kapcsolatainak felfedésével, elemzésével foglalkozik, és igyekszik azok struktúráját szétzilálni. Mindemellett tanácsokkal látja el a kormányt a szervezett bűnözés elleni döntések meghozatalában. Dr. Boda József dandártábornok vezeti.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

A rendvédelmi szervek célpontjai az ellenséges hatalmak ügynökei is, ezért jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat mint elhárító szervezet. Az NVSZ a hatáskörébe rendelt fegyveres testületeken belül a korrupció elleni védelemről is gondoskodik, és részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában is. Vezetője Bolcsik Zoltán rendőr dandártábornok.

További rendvédelmi szervek

Adórendőrség

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásából jött létre. A szervezeten belül önálló adórendőrségként funkcionáló Bűnügyi Főigazgatóság alakult, amely a gazdasági bűncselekmények felderítésére specializálódott. Fontos célja emellett

a költségvetési bevételek biztosítása.

Mivel nyomozati és felderítési jogkörük is van, ezért szerepelnek a listán.

Büntetés-végrehajtás

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) alá tartozik valamennyi olyan fegyveres rendvédelmi szervezet, ami a szabadságelvonással járó büntetéseket, kényszerintézkedéseket, elzárásokat vagy idegenrendészeti őrizetet lát el.

Bilincsben visznek el egy fiatal lányt Forrás: MTI/Cseke Csilla

Katasztrófavédelem

Kicsit talán kilóg a sorból, mivel nem a fegyveres szakszolgálatok alá tartozik, de nem szabad elfeledkezni a Tűzoltóságból és a Polgári Védelemből alakult Katasztrófavédelemről sem. Bár nem nyomoznak, a lakosság biztonságáról profi módon gondoskodnak.

Országgyűlési Őrség

Huszonkét évvel a rendszerváltás után, 2013. január elsejével alakult meg az Országgyűlési Őrség. Történelmi előképe az 1912-es Képviselőházi Őrség. A fegyveres szervezet a törvényhozás védelmét látja el.

A zöld-fekete ruhások a Parlamentben Forrás: Origo

Feladatai közé tartozik: az Országgyűlés működésének zavartalanságának és védelmének biztosítása, a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház védelme, tűzbiztonsági, díszelgési és protokolláris feladatok ellátása is.

És nem utolsósorban…

Sokak számára a fegyveres biztonsági őrök egyet jelentenek a nagydarab, kigyúrt fickókkal vagy a bankokban le-föl sétálgató, idősödő bácsikkal. A személy- és vagyonőrzés mára rendkívül túlszabályozott szakma lett.

A közbiztonságra ügyelnek a repülőtéren Forrás: Origo

Bár van, ahol nem a legmegfelelőbbnek tűnő személy dolgozik egyenruhában, de bizonyos helyek és helyzetek megkövetelik, hogy profik lássák el a feladatot. Ilyen például a kritikus biztonságú Paksi Atomerőmű vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.

Munkájukat segíti a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) is. Feladatuk: a határforgalom ellenőrzése, illetve a repülőtér területén a közbiztonság és a közrend folyamatos fenntartása.

No de ki az az ügynök?

Az angolszász területeken használt ügynök (agent) kifejezés nálunk is egyre gyakoribb, a különbség, hogy míg ott a titkosszolgálatok hivatásos tagjai az ügynökök, addig nálunk a tisztek által beszervezett külső személyek - őket többek között titkos munkatársnak, titkos kapcsolati körnek, megnyert személynek is nevezik -, aminek a külföldi megfelelője leginkább a forrás.

A hírszerzés ereje jelentős mértékben attól függ, hogy mennyire képes támaszkodni a hazaszerető és nemzetünk biztonságáért tenni kész emberekre.

(Forrás: Információs Hivatal)

A kém szót célszerű a 19. század előtti hírszerzőkre használni. A hírszerzés mára ugyanis azokat is magába foglalja, akik nem végeznek terepmunkát. A felderítés ehhez képest a katonai tevékenységhez szükséges, nyíltan elérhető (pl. terep, időjárás, ellenséges műveletek), de az adott helyzetben nehezen hozzáférhető adatok beszerzése.

A külső hírszerzés mellett gyakran megjelenik a belső hírszerzés fogalma is. Ez gyakorlatilag belső elhárítás: azaz a belső terrorizmus és az alkotmányos rend elleni szervezkedés elhárítását foglalja magába. Ez nem keverendő össze a belbiztonsági szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységével, amely a fegyveres testületeken belüli bűncselekmények feltárására irányuló titkosszolgálati munkát jelenti.

A cikk megjelenését az AMC Networks International Central Europe támogatta.