Ha már a terror sem hatja meg a felhasználót

2016.03.25. 14:15

Egy nappal a brüsszeli terrortámadás előtt még az új iPhone érdekelte az embereket, másnap pedig már egy magyar birkózóról szóló álhír. Az együttérző bejegyzések lepörögtek 24 óra alatt. A kényelmesek mozgalmának nevezett jelenség nincs jó hatással valódi tetteinkre: posztolás után hátradőlünk, mint aki jól végezte dolgát.

Ahogy korábban is megfigyelhető volt, megindult a szolidaritási hullám a brüsszeli terrortámadás után: képek, rajzok és együttérző üzenetek lepték el a világhálót. Legtöbben a sült krumpliból formázott régi Burger King-reklámot vagy a TinTint ábrázoló képet osztották meg.

Szürreális

A Merriam-Webster online értelmező szótár üzemeltetői észrevették, hogy az emberek érdeklődése kiugróan megnőtt a "surreal", azaz "szürreális" szó jelentése iránt. A jelzőt rengeteg szemtanú és túlélő használta, amikor a sajtónak mesélt arról, milyen volt átélni a borzalmat a helyszínen.

Tintin sír az áldozatokért

Forrás: Twitter

Érthetően a merényletek napján kerestek rá legtöbben arra, hogy mi is történt pontosan Brüsszelben. A Google Trends szerint a támadás napján több mint 50 ezren kerestek rá a "brüsszeli robbantásokra",a legkeresettebb kifejezések jelentős részét ennek a különböző változatai adták: "Brüsszel", "terrortámadás". Több mint kétezren az Iszlám Államra és a TEK-re is rákerestek.

Több mint ötvenezren kerestek rá Brüsszelre kedden

Forrás: Origo

Bár azt hinnénk, egy ekkora volumenű esemény sokáig fenntartja az emberek érdeklődését, a statisztikák ennek ellenkezőjét mutatják. A támadás előtti napon, március 21-én, hétfőn még az érdekelte legjobban az embereket, hogy mit is tud az új iPhone SE. Másnap pedig, március 23-ánkevesebb mint tizedére csökkent az érdeklődés a brüsszeli események iránt. Szerdán már több magyart érdekelt, hogy Növényi Norbert birkózó halálhírét keltették.

Sokan kerestek rá Brüsszelre

Forrás: Origo

Kényelmes

Jóval kevesebb belga zászlós profilkép volt a Facebookon is, mint amennyi a francia merényletek idején. Ennek az egyik kézenfekvő oka az lehet, hogy elkészítése körülményesebb: a Facebook most nem készített alkalmazást, helyette külsős fejlesztők megoldásaival lehet készíteni belga lobogós profilképet.

A Facebook korábban már több ízben is készített képszűrőket, amivel az emberek kifejezhették szimpátiájukat egy ügy iránt. Tavaly szivárványos képek árasztották el az oldalt, amikor Amerikában engedélyezték a melegházasságot. A jelenség azonban megosztja a közösséget: a bírálók szerint ez egy haszontalan, álszent dolog.

Ártalmas

A kritikának azért van némi alapja. A közösségi médiában mutatott együttérzés negatívan hat a valódi tettekre - derült ki a British Columbiai Egyetem kutatói által, 2013-ban elvégzett felmérésből. Ők a jelenséget slacktivism néven definiálták, amit magyarul úgy lehetne leírni,

mint a "kényelmesek mozgalma".  

Posztolás vagy egy petíció aláírása után az emberek hajlamosak úgy érezni, hogy már tettek valamit, így kevésbé adakoznak, vagy mennek el önkénteskedni.

Minél nagyobb nyilvánosságot kap egy bejegyzés vagy egy profilkép leváltása, azaz minél többen nézik meg, reagálnak vagy osztják meg, az emberek annál inkább úgy érzik, valódi erőfeszítést tettek. Ugyanakkor nyíltan úgy beszélnek róla, azzal érvelnek, ha valaki beleköt például a kép lecserélésébe, hogy ez csupán egy apró gesztus.

Hasznos

A leghasznosabb platformnak, mint sokszor korábban is, a Twitter bizonyult a brüsszeli támadáskor. A riporterek, magánemberek rengeteg valós idejű információt, mikrovideókat, fotókat posztoltak a helyszínről.

Útjukra indultak a #StopIslam és a #jesuisbruxelles hashtagek, majd globális trenddé váltak. A #StopIslam az iszlám vallást szidó, kritizáló tartalmakat kapcsolta össze, a #jesuisbruxelles az együttérző posztokat. A párizsi támadás és a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni akció idején ennek megfelelően a #PrayForParis és a #JeSuisCharlie hashtagek pörögtek a mikroblogon, egy csokorba gyűjtve az ezzel kapcsolatos posztokat.

Twitteren többször is indítottak már valóban hasznos kezdeményezéseket magánemberek. A belgák élelmet, közlekedési lehetőségeket, egy ágyat éjszakára, sőt, még vért is felajánlottak a Brüsszelben ragadt túlélőknek. A felajánlásokat a #IkWilHelp és #OpenHouse címkékkel lehetett keresni.

A Facebook közben aktiválta a Safety Check funkciót, amivel a Brüsszelben tartózkodók jelezhették ismerőseiknek: jól vannak, biztonságban, ne aggódjanak értük.

Sajnálatos

A profilképcsere, és úgy általában az internetes szolidaritási trendek másik kritikája, hogy ha ezt az emberek megtették a brüsszeli és párizsi támadás után, miért nem tapasztalható hasonló pörgés a közösségi oldalakon, amikor a Nyugaton túl történik hasonló mértékű terrortámadás.

A brüsszeli támadás előtt nem sokkal, március 13-án a törökországi Ankarában 37 ember halt meg, 125 ember megsérült. A török fővárosban fél éven belül ez volt már a harmadik robbantásos merénylet. Előtte egy hónappal februárban huszonnyolcan, tavaly októberben pedig 100 ember halt meg.

A közösségi média oldalain ugyan megjelent a #PrayForAnkara hashtag, de jellemzően olyan tartalmakat posztoltak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy méltánytalanul kis nyilvánosságot kap az ankarai merénylet. Az  #Ankara hashtaget információszerzésre használták, de nem voltak hashtagek kifejezetten a szolidaritási hullámra, mint a #jesuischarlie vagy a #prayforparis. Ugyan a törökök elindították a #JeSuisIstanbult, az nem nőtt globális trenddé. A Facebookon nem láttunk az áldozatok emlékére beállított török zászlós képeket sem.

Elfeledve

Azonban nem csak ez volt az egyetlen vérengzés, amely nem kapott nagy visszhangot. A párizsi terrortámadás előtti napon a libanoni Bejrútban haltak meg 43-an, ám az esemény okozta sokkot másnap elnyomta Párizs. A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt terrortámadás közben a nigériai Bagában kétezer embert öltek meg.

Az elmúlt tíz napban terrortámadások voltak Nigériában, Jemenben, Elefántcsontparton, Törökországban is. A közösségi médiában tapasztalható trendek azonban azt támasztják alá, hogy az európai országokban történt események nagyobb szolidaritást és felzúdulást váltanak ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK