Franciaország és Németország azt szeretné elérni az Európai Uniónál, hogy a cégek korlátozottan használhassanak szolgáltatásaikban titkosítást. Az internet azon legfontosabb technogiáját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók üzeneteibe csak a címzett és maga a küldő nézhessen bele, teljes titkosítás esetén pedig még az üzemeltető és a hatóságok sem férnek hozzá a tartalomhoz.
A két ország az Európai Bizottságnál kérvényezi szeptemberben, hogy a szolgáltatókat kötelezni lehessen a tartalmak eltávolítására, titkosított üzenetek feloldására, akkor is, ha az adott cég nem európai.
A francia belügyminisztérium elmondása szerint
a szabályozás célja az lenne, hogy segítsen a terrorgyanús személyek kommunikációjának megfigyelésében.
Csak azon gyanúsítottakat figyelnék meg ilyen módon, akik ellen már nyomozás folyik.
A magánszféra mellett kiálló aktivisták nem támogatják a módosítást. Szerintük ha a hatóságoknak megengedik, hogy elolvassanak bizonyos üzeneteket, akkor általánosságban gyengül a titkosítás, és a magánszféra védelme.
Többek közt a Telegram, iMessage és WhatsApp alkalmazások is használnak valamilyen titkosítási technológiát, de a banki tranzakciókat és más fontos érzékeny információkat is így lehet védeni a neten.
Hasonló kezdeményezést jelentettek már be az Egyesült Királyságban is, de akkor az aktivisták heves ellenkezése miatt nem valósult meg semmi.
Más indokból, de az EU-s telekommunikációs vállalatok is azért rágják a bizottság fülét, hogy a távközlési rendelet módosításának szeptemberi tárgyalásakor szigorítsanak a csevegőappok szabályozásán.
A cél az lenne, hogy az amerikai kézben lévő alkalmazások, mint
a Whatsapp vagy a Facebook Messenger ugyanolyan szabályozás alá essen, mint az SMS és a hanghívás.
A szolgáltatóknak ugyanis jóval költségesebb kiépíteni és karbantartani a hálózati infrastruktúrát, miközben az internet alapú szolgáltatások (pl. csevegőappok) pluszköltségek nélkül használják a hálózatot telefonáláshoz, csevegéshez.