Félmilliárd forintot csaltak ki hazai cégektől a zsarolók

2017.01.10. 07:00

A hazai vállalatok az elmúlt két évben félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.

A vírusirtó szoftvereket gyártó G Data felmérései szerint átlagosan 180 ezer forint körüli összeget kell fizetniük a megzsarolt magyar vállalatoknak, amikor egy kártevő titkosítja az adatokat számítógépeiken.

Fizetés után sokan közülük (közel 70 százalékuk) valóban megkapják az adatok helyreállításához szükséges kulcsot, de a teljesen sikeres visszaállításra szinte soha nem kerül sor.

A G Data becslése szerint a hazai vállalatok az elmúlt két évben körülbelül 500 millió forintot utalhattak át a bűnözőknek, hogy visszakapják titkosított dokumentumaikat. A váltságdíj kifizetése azonban nem garancia arra, hogy megkapják a feloldáshoz szükséges kódot, a vállalatok körülbelül egyharmada teljesen hiába fizet. 

A szakértők azt javasolják, hogy a váltságdíj kifizetése helyett inkább proaktívan gondoskodjunk a folyamatos mentésről

Forrás: AFP

A zsarolóvírusok, vagyis a fájlokat titkosító és a számítógépeket a felhasználók előtt lezáró kártevők a legveszélyesebbek közé tartoznak, mivel a kódolás feltörésére a legtöbbször nincs mód, és így adatainkat örökre elveszíthetjük. 

A hazai váltságdíjak egyébként igazodnak a jövedelmi viszonyokhoz, az IBM kutatása szerint az Amerikai Egyesült Államokban a magyar váltságdíj többszörösét fizetik ki a vállalatok. A zsarolásnak engedő amerikai cégek fele 10 ezer dollárnak (2,9 millió forint) megfelelő bitcoinnal lett szegényebb a fertőzés után, míg 20 százalékuk 40 ezer dollárnál (11,6 millió forint) magasabb összeggel.

Mi is pontosan a zsarolóvírus?
A kártevő lényege, hogy a fertőzött számítógépen tárolt fontos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel azok feloldásáért. Mivel a kiberbűnözők folyamatosan változtatják a bevetett eszközeiket, beleértve a titkosítási sémákat, a futtatható fájlok formátumát és a fertőző vektorokat, ezért különleges figyelmet kapnak ezek a vírusok. Az értékes fájlokért nem ritkán több millió forintnak megfelelő összeget követelnek, a hackerek számára anonimitást biztosító bitcoin digitális valutában. Azonban az sem biztos, hogy ha fizetünk, valóban visszakapjuk a fájlokat. A biztonsági szakemberek szerint biztonsági mentéssel lehet megelőzni: érdemes a fontos fájlokról olyan másolatot készíteni, ami nem férhető hozzá a szerveren.

A magánemberek inkább lemondanak a dokumentumaikról a fizetés helyett

Forrás: Northfoto

A kutatás 600 üzleti vezető és 1000 magánszemély megkérdezésével zajlott. Az eredmények szerint a vállalatok fele már találkozott zsarolóvírusos támadással, és a támadásban érintett cégek 70 százaléka fizetett adataik visszaállításáért. A magas fizetési hajlandóság az értékes adatokkal magyarázható, amelyek nélkül akár a teljes üzletmenet megbénulhat.

A magánemberek azonban általában nem nyúlnak ilyen mélyen a zsebükbe, sokan inkább végleg lemondanak dokumentumaikról és fotóikról. Jelen pillanatban a zsarolóvírusok terjesztése az egyik legnépszerűbb pénzszerzési eszköze a kiberbűnözőknek, az FBI becslését figyelembe véve éves szinten 1 milliárd dolláros üzletágról beszélhetünk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK