Magyarország kulcsfigurája lett az IT-forradalom kirobbantásának

Neumann János magyar matematikus The mathematician John von Neumann, consultant to the EDVAC project, and the nuclear physicist Robert Oppenheimer in front of the EDVAC

Pontosan 60 évvel ezelőtt, február 8-án halt meg a modern számítógépek atyja, Neumann János matematikus. Neki köszönhető, hogy Magyarország megkerülhetetlen szereplője lett az informatikai forradalom elindulásának. De mi a helyzet napjainkban?

Neumann János munkássága rendkívül szerteágazó, de szinte mindenki tudja, hogy neki köszönhetjük a róla elnevezett Neumann-elvet. A modern számítógép atyjaként azokat az alapelveket fogalmazta meg, melyek alapján

a számítógépek, okostelefonok, televíziók és hangrendszerek működnek mind a mai napig.

A Neumann-elvekben került rögzítésre például az, hogy a PC-kbe építsenek belső memóriát, és legyenek univerzálisak, azaz szinte bármilyen feladat elvégzésére legyenek képesek.

Hatalmas változás ment végbe

A hétköznapi emberek által használt kütyük rengeteget változtak az elmúlt évtizedekben. Az 1950-es években jelentek meg az első írógépek, 13 évvel később pedig az első nyomógombos, vonalas telefonok. Az 1970-es évek elején a floppy lemezek használata terjedt el, ekkor küldték ki az első e-maileket is.

Neumann János és Robert Oppenheimer amerikai fizikus az IAS számítógép előtt Computer History Museum

Közel 10 évet kellett várni arra, hogy hódító útjára induljon a CD, és tizenötöt, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek a mai mobiltelefonok elődjei.

Az 1990-es évek elején elkészült az első weboldal,

pár évvel később a tintasugaras nyomtatók az irodai mindennapok fontos eszközeivé váltak.

A 2000-es évek a mobilkommunikáció fejlődéséről, az első táblagépek megjelenéséről szóltak. A jelenben pedig már mobil munkahelyek létesülnek a digitálisan felkészült cégeknél, s felhőszolgáltatásokat vezetnek be.

Hogy állunk most informatika terén?

A gazdaság és a társadalom digitális fejlettségét mutató európai uniós DESI (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország napjainkban sajnos a lemaradó országok között foglal helyet.

A mutató öt szempontból vizsgálja egy ország digitális fejlettségét. Pontozza:

• a hálózati kapcsolatok szintjét,
• a digitális szaktudást,
• az internethasználat elterjedtségét,
• a digitális technológiák integráltságát és
• a digitális közszolgáltatásokat.

A közoktatásnak is fel kell zárkóznia Forrás: AFP

Ez alapján gyengén szerepelünk, ennek legfőbb oka pedig, hogy az index által mért területek az uniós átlagnál lassabb ütemben fejlődnek, illetve hogy a digitális kompetenciákat a közoktatásban még nem fejlesztik kellő mértékben.

Ezen éppen a Digitális Jólét Stratégiával: infrastruktúra fejlesztésekkel, az oktatás, a közszolgáltatások és a hazai cégek digitalizálásával kívánnak segíteni.

Optimizmusra ad okot, hogy több szempontból kitűnően szerepelt hazánk. Így például

vezetékes szélessávú internet a háztartások 95 százalékában érhető el,

mindössze 2 százalékkal lemaradva az uniós átlaghoz képest.

A magyar internetezők 83 százaléka napi szinten használja a közösségi oldalakat és olvas híreket, ezzel az élmezőnyben vagyunk az unión belül.