A közösségi médiával előre megjósolhatók a zavargások

2017.07.16. 11:00

Habár a közösségi média megfelelő elemzése tényleg lehetőséget adhat arra, hogy jóval hamarabb ismerjük fel a vészhelyzeteket, azért a dolognak számos aggályos pontja is van.

Habár a Twitter itthon sosem vált olyan áttörően népszerűvé, mint mondjuk a Facebook vagy az Instagram, tőlünk nyugatabbra sokszor ez a de facto platform, ha a legfrissebb információkra vágyunk a lehető legközvetlenebb forrásból. És persze ezen kívül kötelező jelleggel érdemes kiírni Twitterre mindent, ami körülöttünk történik, hiszen mi értelme lenne az életünknek, ha nem jelenítenénk meg a reggelinket, vagy éppen a gyereket rajta... vagy esetleg azt, ha lángokban áll az utca.

Azonnal rendelkezésre álló információk hegyeivel rendelkezik a Twitter.

Forrás: AFP

Ez ahhoz is vezet, hogy egyébként rendkívül sok adat áll rendelkezésre a Twitteren belül, melyeket ha megfelelően elemzünk, akkor meg tudunk tippelni bizonyos dolgokat. Erre jött rá a Cardiff University is, ahol a kutatók a 2011-es londoni zavargások környékén írt üzeneteket elemezve arra jutottak, hogy a közösségi oldal bejegyzéseit szemlézve akár egy órával hamarabb fel lehet ismerni a nagyobb vészhelyzeteket, mint ahogy arra a rendőrség magától képes lenne.

Ehhez a kutatók egyedi algoritmusokat készítettek, melyek bizonyos feltételek mentén képesek elemezni a felhasználók által írt bejegyzéseket  - így például figyelembe veszik a helyszínt, az adott helyszínről érkező, bizonyos szavakat tartalmazó bejegyzések gyakoriságát, valamint a hashtageket (többek között), és ezeket összegyűjtve egy értelmezhető eredményt képesek kiadni.

Ezt használva a kutatók azt a konklúziót vonták le, hogy szinte minden esetben legalább öt perccel, de bizonyos helyzetekben akár egy órával hamarabb is képesek voltak megjósolni a zavargásokat, zendüléseket, vagy egyéb nagyobb közösségi rendbontás köré kialakult eseményeket, minthogy a rendőrség először értesült volna a helyzetről.

Ez pedig nem véletlen: a kutatók több ilyen esetet kielemezve arra jutottak, hogy az emberek többnyire hajlamosak először Twitterre kiírni a körülöttük zajló eseményeket, majd esetleg csak később értesítik a hatóságokat. Erre remek példa a 2011-es zavargás Enfield városában, ahol több mint egy órával a rendőrség értesítése előtt már olyan üzeneteket írt a lakosság, minthogy "tűz  van" és "ablakokat törnek be".

Lángoló autó a 2011-es londoni zavargások alatt.

Forrás: Getty Images/2011 Getty Images/Dan Istitene

Veszélyes dolog a jövőbe látni

És habár a kutatást vezető Dr. Pete Burnap szerint a Twitter (vagy más közösségi médium) hasonló elemzése alapvetően rendkívül hasznos lehet, hiszen segítheti a rendőrség munkáját, akiknek hasonló jellegű tevékenységet kell végezniük, csak éppen szoros költségvetés mellett, azért valójában felmerülnek kérdések is a dologgal kapcsolatban.

Ez ugyanis olyan helyzetekhez vezethet, melyeket korábban leginkább csak a sci-fi regények és filmek boncolgattak, így például a Philip K. Dick által jegyzett Különvélemény is. Vagyis: mi történik akkor, ha a rendőrség a Twitterről begyűjtött információk alapján még azelőtt cselekedik, hogy bármilyen törvénysértés történt volna (még akkor is, ha a korábbi tapasztalatok alapján gyanítható, hogy fog)? Ebben az esetben a hatóság tulajdonképpen a gyülekezési jogot és/vagy a szólásszabadságot korlátozná.

Érzi a Twitter is, hogy itt egyelőre egy nagyon erős szürkezónáról van szó, hiszen a bejegyzések ilyen jellegű elemzése a fentiek mellett még akár személyiségi jogokat is sérthet. És habár a kutatás résztvevői hangsúlyozták, hogy ők személyes adatokkal nem foglalkoztak, kizárólag az üzenetek tartalmát vizsgálták, korábban nem volt ez mindig így.

Számos különböző vállalat kezdett el ugyanis szolgáltatásokat építeni a különböző közösségi oldalakon fellelhető tartalmak és személyek megfigyelésére. 2015-ben például a Facebookot, Twittert és Instagrammot figyelő Geofeediáról derült ki, hogy a begyűjtött adatokból készülő elemzéseket a rendőrségnek értékesítették, amivel a hatóságok számára lehetségessé vált különböző aktvitisták kvázi megfigyelése.

Később aztán az amerikai civiljogokért küzdő ACLU számos hasonló esetet leleplezett: a Media Sonar a fresnói rendőrségnek próbálta meg árusítani a közösségi médiát figyelő szolgáltatását, azonban kiderült, hogy az már használ egy hasonlót. Ennek neve Beware, és a fent leírt kutatás eredményéhez hasonlóan képes előre felismerni a lehetséges veszélyforrásokat, a különböző eseményekhez pedig tud egy "veszélyességi szintet" társítani a begyűjtött adatok alapján.

A Digital Stakeout által fejlesztett rendszert pedig az oregoni igazságügyi minisztérium vetette be, leginkább olyan aktivisták követésére, akik például a #fuckthepolice és a #BlackLivesMatter hashtageket használták.

És habár a hasonló eszközök alapvetően sokszor tényleg hasznosak lehetnek, többek között az ACLU is azért aggódik, hogy ez csak a megfigyelés egy újabb formája, ráadásul mindenféle átláthatóság nélkül. 

További cikkek a rovatból:

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!