Magyarok nélkül nem lenne számítógép, de még Word és e-mail sem

2017.08.15. 21:42

Hogy mi a közös a helikopterben, a dinamóban, a hidrogénbombában és az amerikaifociban használatos rúgási stílusban? Hát hogy mindegyik magyar elme szülötte!

De ezeken kívül hazánk fiai vagy a Magyarországról elszármazott koponyák még további rengeteg hasznos találmánnyal gazdagították az emberiséget. A szórakoztatóelektronikai és IT-világban is jó pár olyan fejlesztéssel találkozhatunk mind a mai napig, amelyek honfitársainkhoz köthetőek, lássuk ezek közül a legfontosabbakat!

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK A ROVATBÓL

A modern számítógép atyja

Ha valaki bekapcsolja a notebookját, tabletjét vagy akár okostelefonját, akkor egy olyan eszközt tart a kezében, amelynek működési elvét 70 évvel ezelőtt egy magyar tudós dolgozta ki.

Neumann János az elektronikus számítógépek logikai tervezésében szerzett kiemelkedő érdemeket.

Forrás: Origo

Neumann János (1903-1957) 1945-ben publikálta kritériumrendszerét, amelyet mind a mai napig figyelembe vesznek még a modern asztali és mobil gépek tervezése és gyártása során. A világ első digitális, belső programvezérlésű, elektronikus, univerzális számítógépét, az EDVAC-t is ezek, illetve Neumann konkrét elgondolásai alapján építették meg. Úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar matematikus nélkül biztosan nem létezne a mai formájában megismert technológiai univerzum. Nem valószínű, hogy abakusszal a zsebünkben járnánk, de tuti, hogy más lenne a mindennapi életünk.

A plazmatévé

A világ első, tömeggyártásra is alkalmas plazmatelevízióját a Philips mutatta be a naganói olimpián 1996-ban, de az igazság az, hogy 

a működési elvet már 60 évvel korábban kidolgozta egy magyar tudós. 

Tihanyi Kálmán 1939-ben jelentette be, hogy hatéves munka után elkészült egy, akár falra is akasztható, plazma technológiára épülő tévé végleges terveivel, amelyről szabadalmi leírás is fennmaradt. Elgondolása szerint a gyártás rövid időn belül meg is kezdődhetett volna, azonban a háború keresztülhúzta számításait. Többször letartóztatták, illegalitásban harcolt ellenállóként, ami kikezdte az egészségét, és 1947 elején legyengült szervezete feladta a harcot. Szédületes belegondolni is, hogy mennyire lett volna más minden, ha nincs világégés, és Magyarországon bemutatják 1945 körül a világ első lapostévéjét...

A Basic nyelv

Kemény János (1926–1992) fiatal kora óta meg volt róla győződve, hogy a számítógépek egyszer mindenki számára elérhetővé válnak, és nem csak néhány kiváltságos beavatott matathat majd velük hermetikusan elzárt szobákban. Hogy milyen igaza volt, azt tökéletesen igazolja az, hogy ezt a cikket olvashatja bárki akár egy irodában, a vízparton henteregve, vagy a vonaton zötykölődve. Tudta, hogy ehhez lényegesen egyszerűsíteni kell a működésüket, azaz hogy ne kelljen több évet tanulni egy szimpla kivonás elvégzéséhez.

A nyolcvanas években rengeteg fiatal számára ezzel a képernyővel indult az igazi szórakozás.

Forrás: Wikimedia Commons

Ennek érdekében Thomas Kurtzcal együtt megalkotta az elvont gépi kódi programozást helyettesítő, angol szavakra épülő, ezáltal viszonylag könnyen megtanulható BASIC programnyelvet. Ez biztos ismerős lehet azok számára, akik láttak közelről a nyolcvanas-kilencvenes években Commodore számítógépet, hiszen a legendás C64 is ezt használta többek között. Ezzel pedig kulcsszerepet játszott a számítástechnika elterjesztésében, azaz végül is saját álmának megvalósításában.

És az e-mail

Amerikában főiskolai tanárként és rektorként dolgozó Kemény emellett úttörő szerepet játszott az e-mail "kifejlesztésében" is, ami nélkül szintén elképzelhetetlen az élet. 

A felesége ugyanis 200 kilométerre tőle, egy másik főiskolán dolgozott, és miután összekapcsolták a két intézmény központi gépeit, az adatbázisok megosztása mellett elkezdtek üzeneteket is váltani. 

A legendák szerint ők csináltak ilyesmit elsőként, tehát amikor Kemény figyelmeztette Jane-t, hogy ne felejtsen csirkemájat venni vacsorára, akkor tulajdonképpen feltalálták az elektronikus levelezést.

A színes tévé és "bakelit" lemez

Goldmark Péter Károly (1906-1977) 20. születésnapjára egy már működőképes mini televízióval lepte meg magát. Nincs ebben semmi extra, gondolhatná bárki, csakhogy mindez 1926-ban történt, akkor, amikor a tévé annyira volt elterjedt, mint ma a teleport. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a készüléket saját maga ütötte össze.

Ma már nem pont így néz ki, de nélküle szinte nincs is otthon a fejlett országokban.

Forrás: Origo

Ez pedig azért jelzi, hogy egy nem mindennapi géniuszról van szó.
Az USA-ba költözött Goldmark szenvedélye maradt a televíziózás a későbbiekben is. A CBS kutatási laboratóriumának vezetőjeként is dolgozott, és 1940-ben bemutatta a komplett szórakoztatóelektronikai iparág történelmének egyik legnagyobb durranását: a gyakorlatban is használható, sorozatgyártásra érett, működőképes, képcsöves színes televíziót.

Goldmark Péter vezette azt a csapatot is, amely feltalálta a köznyelvben csak bakelitként ismert, minden korábbinál hosszabb és strapabíróbb mikrobarázdás hanglemezt. Azaz elévülhetetlen szerepet játszott az adathordozók és az audioeszközök evolúciójában is.

Word és Excel

Charles Simonyi (1948-), azaz Simonyi Károly mostanában elsősorban arról ismert, hogy 

kétszer is járt turistaként az űrben, 

pedig ő is megkerülhetetlen alakja a modern számítástechnikának. A Microsoft vezető szoftverfejlesztőjeként ugyanis elévülhetetlen érdemeket szerzett a világszerte elterjedt Word és Excel megalkotásában, sőt sokan e két program atyjaként tekintenek rá. Emiatt biztos rengeteget csuklik, hiszen e két szoftvert a legtöbben csak munkára használják (bár biztos van olyan elvetemült, aki hazamegy, és egy jót excelezik hobbiból), és így rengetegen már attól idegrángást kapnak, ha csak rájuk gondolnak egy vasárnap délutánon. De ettől függetlenül még tény, hogy alapvetően változtatta meg az irodai munkát, hatékonyabbá és egyszerűbbé téve azt.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!