Az amerikai bűnüldözési szervek, és azon belül is az FBI rendszeresen ütközik a nyomozások során olyan problémába, hogy nem tudják feltörni a gyanúsított egy-egy digitális eszközét, amin a feltételezéseik szerint további bizonyítékokra bukkanhatnának.
A legnagyobb technológiai vállalatok, így például a Google és az Apple pedig nem hajlandóak segíteni a nyomozást azzal, hogy feloldják ezeket a készülékeket, sőt a legtöbb esetben egyenesen azt állítják, hogy ezt egyébként ők maguk sem tudnák megtenni.
Hogy ez utóbbi mennyire igaz, az persze kérdéses. Az viszont egyértelmű, hogy nem lenne túl jó üzenete a vásárlóik számára, ha kiderülne, hogy például az Apple gond nélkül tudná megszerezni a telefonokon vagy számítógépeken tárolt adatainkat.
Most az FBI igazgatója, Christopher Wray egy konferencián újra erről a helyzetről beszélt: elmondása szerint a nyomozóiroda az utóbbi 11 hónapban közel 7000 digitális eszközt nem tudott feltörni, így nem tudták a nyomozást segíteni az azokról levett adatokkal.
Finoman fogalmazva is egy hatalmas problémáról van szó. Rengeteg nyomozásunkat befolyásolja, különböző témákban, így a narkotikumokkal, az embercsempészettel, a terrorizmussal, a hírszerzéssel, a bandákkal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatban is.”
Ráadásul nemcsak az FBI, hanem az Igazságügyi Minisztérium nagyobb alakjai is egyre többször szólalnak fel a feltörhetetlen titkosításokkal szemben, újfajta megoldásokat és hozzáállást kérve a nagy technológiai vállalatoktól, élen az Apple-lel.
Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államügyésze, Rod Rosenstein szerint például a legnagyobb probléma, hogy a feltörhetetlen titkosítások olyan zónákat teremtenek, ahol nem érvényesülhet a törvény. Ezzel pedig felborul az alkotmányosság egyensúlya, és a személyes adatok védelme a közbiztonság fölé kerül.
A megfejthetetlen titkosított kommunikáció és a feltörhetetlen eszközök olyan törvénytelen foltokat jelentenek, melyeken belül a bűnözők és a terroristák úgy tudnak tevékenykedni, hogy azt a rendőrség ne tudja észrevenni, és nem számon kérhetőek a bíróság és az esküdtszék által.”
Rosenstein is megjegyezte, hogy a mai napig több ezer olyan lefoglalt eszköz hever az FBI fiókjaiban, melyeket nem tudnak feltörni, és amelyek nélkül gyakorlatilag megakadtak nyomozások. Ezen kívül többször utalt arra, hogy a San Bernardino-i terrorista iPhone-jának feltörésében sem működött közre az Apple,
így akkor kénytelenek voltak külsős hackerektől sérülékenységeket vásárolni, amik segítségével már ki tudták nyerni az eszközön tárolt adatokat.
Azt persze Rosenstein is elismeri, hogy a titkosítás rendkívül fontos az elektronikus eszközök, számítógépek felhasználói számára, és hogy enélkül a digitális gazdaság nem tudna megfelelő ütemben fejlődni és növekedni. Ugyanakkor szerinte kell lennie valamiféle határnak,
amit ő „felelősségteljes titkosításnak” nevezett el.
Hogy ez pontosan mit takarna, azt ugyan nem közölte részletekbe menően, de szerinte elhibázott dolog, hogy a tömegtermékeknek számító elektronikus eszközökbe teljesen feltörhetetlen védelmek kerülnek, és ma már ez vált a normálissá. Úgy véli, hogy a felelősségteljes titkosítás igenis elérhető, ami továbbra is teljes biztonságot nyújtana a felhasználóknak, azonban bírósági engedéllyel megengedné a hozzáférést a nyomozati szerveknek.
Rosenstein szerint azonban a technológiai vállalatok önmaguktól nem fogják megvalósítani a felelősségteljes titkosítást, hiszen a piaci verseny arra ösztönzi őket, hogy egyre nehezebben feltörhető készülékeket és programokat készítsenek.
Beszédét a következő gondolatokkal zárta:
Nem létezik olyan alkotmányos jog, mely szerint feltörhetetlen tikosítást kellene értékesíteni. Ha a társadalmunk úgy dönt, hogy megengedi a vállalatoknak, hogy olyan technológiát adjanak el, ami elzárja a bizonyítékokat még a bírósági utasításokat követően is, akkor tisztában kell lenniük a következményekkel.”
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!