Szeretne meghalni, és 100 év múlva egy számítógépen visszatérni?

2018.03.19. 06:02

A sci-fi írókat nem egyszer ihlette már meg az a lehetőség, hogy valakinek az agyát betöltsék egy számítógépes programra, és fizikai testének halálát követően digitálisan létezzen tovább. Ez egyelőre pontosan ez is marad: tudományos fantasztikum, hiszen jelenleg még nem tudjuk, hogy ha sikerülne is a lehető leghatékonyabb módon megőrizni az agyat, az abban tárolt információkat miként lehetne átültetni a számítógépre. És persze azt sem tudjuk, hogy abból mi jönne ki, hiszen magát a tudatot továbbra sem tudjuk megmagyarázni.

Ez azonban nem akadályozza meg a feltörekvő start-up vállalkozásokat abban, hogy próbálkozzanak. A legutóbbi, kifejezetten ígéretesnek tűnő cég a Nectome, aminek már rögtön a honlapja nekünk szegezi a kérdést: Mi lenne, ha el tudnánk menteni az agyad? És itt egyelőre tényleg csak a mentésről van szó, hiszen a vállalat nem ígér mást, mint azt, hogy a lehető legmodernebb technológiával igyekszik megőrizni az agyat abban a reményben, hogy a jövőben azzal majd tudnak valamit kezdeni a tudósok.

Az MIT-n végzett Robert McIntyre által alapított start-up azt ígéri, hogy egy teljesen új „balzsamozási” eljárással el tudják érni, hogy száz vagy akár ezer évig is megőrizzék az agyat. Az eljárásnak mindössze egy hátulütője van, de az, mondjuk, viszonylag nagy: halottnak kell lenni hozzá.

Éppen ezért a Nectome jelenleg halálos betegnek tudja felajánlani a szolgáltatásait, ráadásul ezen belül is leginkább Kalifornia államban, ahol ugyanis most már két éve lehetősége van a halálos betegeknek orvos által végrehajtott eutanáziát kérni. Ebben a végső stádiumban léphetne a képbe a Nectome csapata, hogy a nyaki artériákon keresztül az agyba juttassák az általuk kifejlesztett különleges vegyi anyagot. Ahhoz ugyanis, hogy teljes egészében meg tudják őrizni az agyat, annak még egészséges, élő állapotban kell lennie.

Forrás: Nectome

Különböző módszerekkel próbálkoznak

Maga az ötlet, hogy valahogy megőrizzük az agyat vagy a testet a jövő számára, nem új, csak éppen egyre kifinomultabb módszereket igyekeznek bevetni az ezzel foglalkozó kutatók és vállalkozások. A legegyszerűbb eddig próbált verzió az, amikor egyszerűen csak folyékony nitrogénnel lefagyasztják a testet, abban a reményben, hogy a jövőben az valamilyen módszerrel újraéleszthető lesz. Az Alcor Life Extension Foundation például jelenleg 150 testet és/vagy fejet tart ilyen fagyasztott krioálom szerű formában, köztük az egykori baseball-sztár Ted Williamsét is. Az viszont már csak a jövőben fog kiderülni, hogy ez a módszer okoz-e maradandó károsodást az agyban.

A Nectome végső soron ezt kombinálja az előbb már említett kemikáliás balzsamozással, amivel az ígéretek szerint a nanométeres szintig megőrizhető az agy, beleértve a konnektomot, vagyis az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok teljes térképét. Ez pedig nem jelentéktelen eredmény, hiszen egyetlen agyi idegsejt akár 8 ezer másikhoz is kapcsolódhat.

A tudósok szerint a konnektom megőrzése lehet a kulcsa annak, hogy később újra tudják alkotni egy ember tudatát, azonban McIntyre-nek és csapatának nem az a célja, hogy a test és az agy később „feltámasztható” legyen, hanem az, hogy abból majd valamikor ki tudják nyerni az információkat. Ezt úgy írják le, mint amikor egy számítógépet kikapcsolunk, de a rajta lévő adatok attól még nem vesznek el.

A Nectome eredményei egyelőre meggyőzőek. Eddig egy sertés agyát sikerült minden korábbinál hatékonyabban megőrizni, majd végeztek kísérletet egy emberen is. Az Aeternitas nevű vállalkozás ugyanis arra specializálódott, hogy halálos betegek felajánlhassák a testüket haláluk után tudományos célokra. A Nectome így jutott hozzá egy idős hölgy testéhez két és fél órával a halál után. Már ez az idő is elég volt ahhoz, hogy sérüléseket szenvedjen az agy, azonban a hatórás procedúra végén a tudósok szerint az eddigi legjobban megőrzött emberi agyat kapták eredményül. Ezt azonban nem tervezik tárolni: papírvékony szeletekre vágják, majd elektronmikroszkópot használatával tulajdonképpen beszkennelik.

Az agyi konnektum.Forrás: ExtremeTech

Vékony jégen táncolnak

A Nectome által eredmények mindenesetre elkezdték vonzani a pénzt. Befektetőktől egyelőre 1 millió dollárt kapott a vállalkozást, de még az Egyesült Államok Országos Mentális Egészségügyi Intézete is hozzájuk vágott 960 ezer dollárt az „emberi agy nanoméretű megőrzéséért és leképzéséért”, ugyanis az ezzel elvégezhető kutatások nem csak sci-finek tűnő célokra használhatók, de egyéb orvosi, gyógyszerfejlesztési célokra is.

A Nectome szolgáltatása egyelőre nem érhető el bárki számára, az alapítók szeretnék megvárni, amíg egy nagy tudományos lapban publikálni tudják az eredményeiket. Ezzel az is a céljuk, hogy a tudományos társadalom kifejthesse véleményét, valamint hogy felszínre kerüljenek az etikai aggályok. Márpedig az utóbbiból akad bőven: a vállalat azt tervezi, hogy 10 ezer dolláros előlegért lehet majd felkerülni a várólistára, ami sokak szerint olyan, mintha már előre arra kérnék az embereket, hogy fizessenek a majdani halálukért.

Michael Hendricks, a McGill Egyetem neurobiológusa szerint pedig az egész egy "betarthatatlan transzhumanista ígéret, ami a feltámadás ígéretét hordozza, azonban erre a technológia valószínűleg sosem lesz képes". Hendricks szerint röhejes a gondolat, hogy a jövő generációit még a lementett agyunkkal is terheljük amellett, hogy már így is rengeteg problémát hagyunk rájuk.

Remélem, hogy a jövő emberei elborzadnak majd a gondolattól, hogy a 21. század gazdagjai arra költötték a pénzüket, hogy megpróbáljanak örökké élni a leszármazottjaikra hagyatkozva. Szerintem ez egy vicc. Mintha egy rajzfilm főgonoszai lennének.

McIntyre azonban (nem túl meglepő módon) máshogy gondolja. A vállalkozását az olyan kemény tudományra építő cégekhez hasonlítja, akik például kvantumfizikával foglalkoznak. A közeli jövőben ezek sem fognak tudni eladni semmilyen kézzel fogható terméket, de a kutatás mégis fontos, mert számos fontos technológia kifejlesztését segítheti elő.

Ráadásul szerinte egy másik jótékony hatása is lehet ennek az egésznek, mégpedig a bölcsesség megőrzése, amit egyenesen egy hatalmas humanitárius célnak jelölt meg. A probléma ugyanis, hogy ha egy generáció meghal, akkor annak a kollektív bölcsessége elveszik, és míg a tudásanyagot tovább tudjuk adni, addig a bölcsességet már nehezebb, ezt mindenkinek saját magának kell „megtanulni”.

A gyerekeknek a saját hibájukból kell tanulniuk. Ez egy ideig rendben volt, de minden generációval egyre jobbá válunk. Folyamatosan növekszik a potenciálja annak, amire képesek leszünk, de a bölcsesség nem.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!