10 éves az Android, amely megváltoztatta a világot

2018.09.25. 18:37

2008. szeptember 23-án úgy kelt fel a nap, mint bármikor máskor, és reggel még senki sem gondolta, hogy ezt a dátumot később aranybetűkkel írják majd bele a technológiai iparág históriás könyvébe. Ezen a napon történt ugyanis valami, ami, mint ahogy most már látjuk, megváltoztatott mindent a telekommunikációs és szórakoztatóelektronikai szektorban, sőt nem túlzás kijelenteni, hogy hatással van a mindennapi életünkre, még ebben a pillanatban is.

Tíz évvel ezelőtt ugyanis azon a kora őszi délutánon mutatkozott be a T-Mobile G1 fantázianéven futó HTC Dream telefon, amely a világon elsőként futtatta a Google által felvásárolt Open Handset Alliance által kifejlesztett mobil operációs rendszer első verzióját, az Android 1.0-t.

A HTC Dream és az Android 1.0Forrás: Origo

A keresőóriás célja az volt, hogy egy olyan platformot tegyen le az asztalra, amely egységes nyílt forráskódú operációs rendszere legyen a mobil készülékeknek. Egy olyan megoldással akartak színre lépni, amely egyrészt képes gyorsan, stabilan, hibák nélkül egyszerre kezelni az telefonok hardverkomponenseit, tehát például a kijelzőt, a WiFi-t, a Bluetooth egységet és az adattároló modult. De emellett az is kiemelten fontos volt az első pillanattól, hogy olyan eszközöknek szerettek volna az Androiddal hátteret nyújtani, amelyeknél a korábbiaknál nagyobb hangsúly kerül az internetes tartalmak elérésére, és az egyes termékek közötti kapcsolat gyors és egyszerű megteremtésére, azaz magyarul az okostelefonoknak.

Az iPhone a minta

Az ötlet nem volt új, hiszen az Apple által korábban már piacra dobott iPhone kijelölte a siker útját. Csak hát ugye az Apple ebben az esetben is magának akarta az egész tejfölt, érthetően nem akartak közösködni senkivel. A többi cég pedig szintén érthető okokból nem akart lemaradni a lassan kibontakozni látszó okostelefonos őrületből. Tehát a Google az Androiddal egy meglévő, létező és sürgető igényt próbált kielégíteni, követte a trendeket, és nem teremtette azokat.

Nagyon komoly vetélytársak

Rajtuk kívül egyébként mások is voltak természetesen, akik ebbe az irányba indultak. A Microsoft értelemszerűen nem maradhatott ki egy ilyen buliból, ráadásul a redmondi megakonszern többször is nekiveselkedett a feladatnak, de az összes próbálkozásuk totális kudarccal zárult. A több cég (Nokia, Panasonic, Sony Ericsson, Motorola) együttműködésével az ezredforduló óta készülő Symbian eleinte ígéretesnek tűnt, de pont a sok fejlesztő miatt a projekt megakadt, hiszen nem tudtak megállapodni abban, hogy merrefelé is haladjanak.

Végül inkább mindenki a saját, általa kijelölt irányba fordult, ez pedig a Symbian halálát jelentette.

A Nokia és az Intel egyesítette erőit, hogy a MeeGo nevű operációs rendszerrel gyalulja le a világot, de a nagy igázásból semmi sem lett. A Samsung, mint az egyik legnagyobb mobilgyártó az Apple nyomdokaiba akart lépni, hiszen saját smart platform fejlesztésébe fogott.

A Bada koncepció azonban az ígéretes indulás után csúnyán elhasalt.

A Mozilla, pedig, mint a Google egyik legnagyobb riválisa a böngésző fronton, úgy hitte, hogy itt is lehet keresnivalója, azonban a szervezet tévedett, és

a Firefox OS projekt 2016-ban, hosszas szenvedés után végleg kimúlt.

Nyögvenyelős indulás

Az Android így utólag egy hihetetlen sikertörténetnek tűnik, hiszen idén várhatóan 1300 millió darab olyan mobilt adnak el, amelyen ez a rendszer fut. Azonban az első lépesek után még nem sokan látták, hogy ez egy diadalmenet lesz.

Egy szűk fanatikus magot leszámítva a legtöbben fanyalogtak az Android 1.0 láttán.

A rendszer ugyanis lassú volt, nehezen kezelhető, csúnyácska, hiányoztak az előre telepített szoftverek, legyen ez bármilyen meglepő, alig voltak hozzá applikációk. Bizony, ma már, mikor szó szerint milliónyi app közül lehet választani, az első időszakban, a Google Play elődjének számító Android Market mindössze 13, igen tizenhárom alkalmazást tartalmazott.

Hogy az Android mégis sikeressé vált, az több dolognak is köszönhető. Például annak, hogy a Google ügyesen keverte a kártyákat, nem tartotta meg a HTC-t udvari szállítónak, hanem próbálta minél több gyártóval szorosra fűzni a kapcsolatot. Így felkérte az évek során többek között a Samsungot, az LG-t, a Huaweit is, hogy gyártson referencia telefonokat.

Az Androidon elérhető alkalmazások száma szépen megnőttForrás: Origo

A szoftver fejlesztésért felelős Open Handset Alliance pedig kőkeményen figyelt arra, hogy folyamatosan javítsák a hibákat, és megállás nélkül ontsák a szoftverfrissítéseket. Az elmúlt tíz évben 16 (!) nagyobb csomag, azaz új Android-verzió érkezett, amelyek mindegyikét 2009 áprilisától egy-egy édességről neveztek el, és ezek ráadásul ábécésorrendben követik egymást. Így volt már például Cupcake (muffin), Gingerbread (mézeskalács) Honeycomb (törökméz), KitKat, Lollipop (nyalóka) nevű szoftververzió, most pedig jelenleg a Pie-nál, azaz a piténél járunk.

Boldog szülinapot AndroidForrás: Origo

De a siker talán legfontosabb eleme az volt, hogy sikerült meggyőzni a kicsi és hatalmas szoftverfejlesztő cégeket, hogy készítsenek kompatibilis alkalmazásokat az Android rendszerhez. Ez az, ami nem jött össze a Firefox OS-nél, és ez döntötte be a Bada projektet is.

Így állunk ma

Több mint 100 márkanév alatt forgalmaznak Android alapú telefonokat, és jelenleg 85 százalék körül van az Android platform piaci részesedése, úgy, hogy a maradék az Apple iOS-é.

A Google "emberszabású robotja" tehát felzabálta mostanra az okostelefonok szegmensét, minden vetélytársát eltakarítva mostanra. Ebben az iparágban gyorsan fordul a széljárás, és az is igaz, hogy az Android nem tudta meghódítani a televíziókat, de nagyon úgy tűnik, hogy a telefonok univerzumában még jó ideig meg tudja őrizni bitang erős pozícióját. Szóval minden jel arra utal, hogy a huszadik szülinapot is meg fogjuk ünnepelni, és így is van ez jól!