Többet tudnak a gyerekeiről a nagy tech cégek, mint gondolná

Vágólapra másolva!
A nagy technológiai cégek nem csak rólunk tudnak egyre többet, de a gyerekeinkről is. Ha a szülő nem kezeli tudatosan, hogy mit oszt meg gyerekeiről a közösségi médiában, annak komoly következményei lehetnek.
Vágólapra másolva!

Az nem újdonság, hogy a nagy technológiai vállalatok, élükön a Facebookkal és a Google-lel, nagyon sokat tudnak rólunk. Talán a legtöbben ma már azzal is tisztában vannak, hogy az információk jelentős részét önként adjuk át nekik, tulajdonképpen a szolgáltatásaikért cserébe. Azonban fontos kitérni arra is, hogy ezek a cégek egyre több adattal rendelkeznek a gyerekeinkről még akkor is, ha azok még nincsenek olyan korban, hogy ők maguk használják például a közösségi médiát – ezzel foglalkozik egy új kutatás Angliából.

A gyerekekről tulajdonképpen attól a pillanattól kezdve igyekeznek adatokat gyűjteni a technológiai cégek, hogy a szülő kirakja Facebookra az első fotót a babáról.

A számok ijesztőek: mire a gyerek eléri a 13 éves kort, egy szülő átlagosan már 1300 fotót és videót rakott fel róla a közösségi médiába, majd miután már a gyerek is elkezdi használni ezeket a szolgáltatásokat, az egész megugrik: 18 éves korukra átlagosan 70 ezret posztolnak az interneten.

Forrás: Wesley College

Ráadásul nem csak a túlbuzgó szülőkkel van baj, akik a gyerekeik életének minden mozzanatát megörökítik és megosztják a közösségi médiában, valójában egyre nehezebb menekülni, hiszen a gyerekek is egyre több olyan játékot és eszközt használnak, melyek csatlakoznak az internethez és követni tudják őket, vagy rögzíteni a hangjukat. Meg persze ott vannak a különböző internetes és okostelefonos alkalmazások is, melyek ugyan hozzájárulást kérnek az adatgyűjtéshez, de hát ezzel nem hogy a gyerekek, de jellemzően még a felnőttek sem foglalkoznak, főleg, ha használni akarják az adott alkalmazást.

A kutatás által megkérdezett biztonsági szakértők szerint a problémák már ott elkezdődhetnek, hogy a szülő egy örömteli Facebook-bejegyzésben közli a világra jött csecsemő nevét és születési dátumát, egy ugyanis megágyaz az identitáslopásnak.

Az erre szakosodott bűnözők ezeket az információkat eltárolják, majd amikor a gyerek betöltötte a 18 éves kort, megpróbálnak bankkártyás és kölcsönfelvevős csalásokat lebonyolítani a nevükben. A szakértők szerint 2030-ra az identitáslopáson alapuló bűncselekmények kétharmadának lesz köze ahhoz, hogy a szülők megosztottak adatokat gyerekeikről a közösségi médiában.

Aztán persze az is minden szülő számára nagy öröm, amikor a gyermek először megy iskolába. Csak éppen az iskola helyével bejelölt mosolygós fotó nem csak azt árulja el, hogy hova jár iskolába a gyermek, hanem nagy valószínűséggel azt is, hogy melyik településen lakik, onnantól pedig már viszonylag könnyű kideríteni a pontos lakcímet is.

Ez tulajdonképpen a rettegett „cukros bácsi” esetének a modern verziója.

Persze nem mindent adunk át teljesen önként, a rólunk tárolt információk egy részét egyre fejlettebb, sokszor már mesterséges intelligenciát használó algoritmusok alakítják ki azok alapján, hogy miket lájkolunk Facebookon, milyen videókat nézünk YouTube-on, vagy mire keresünk rá a Google-ben. Ezt pedig aztán arra használják fel, hogy nekünk és a gyerekeiknek célzottan olyan hirdetéseket adjanak bizonyos termékekről, melyeket nagyobb eséllyel fogunk megvenni. Sőt, ehhez még sem kell születnie a gyereknek: egy nő például arról számolt be, hogy terhessége alatt szülés előtti vitaminokat vásárolt az Amazonon, majd pár hónappal később a Spotifyon elkezdett hirdetéseket kapni szülőorvosokról.

Forrás: The New Nation

De a bűncselekményeken és a reklámokon kívül is van egy dimenzió, amit érdemes lehet átgondolni, és amiről egyébként jelenleg elég kevés tapasztalatunk van:

hogyan befolyásolja a gyerek jövőjét a szülők által róla megosztott tartalom?

A kutatás felteszi a kérdést, hogy például a gyerekről négyéves korban publikált videó, amin, mondjuk, az látszik, hogy kicsit el van maradva a beszédkészsége, befolyásolhatja-e, hogy később milyen iskolákba, egyetemekre veszik fel? Vagy például, hogy a közzé tett egészségügyi információk (például posztolunk visszatérő betegségekről), hatással lehet-e a biztosításra?

Végső soron az internettől, a közösségi médiától, az e-mailtől és az okoseszközöktől nem nagyon tudunk menekülni, és valószínűleg a nagyvállalatok egyre több módját találják majd meg annak, hogyan tudjanak meg rólunk még többet. Úgyhogy minden megosztással csak óvatosan, és kétszer is érdemes meggondolni, hogy mit osztunk meg magunkról és főleg kiskorú gyerekeinkről a nagyvilág előtt!

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!