Retró utazás a minőségi zenehallgatás világába

Audio-Technika AT-LP5, teszt, lemezjátszó
Loreena McKennitt forog mindenütt.
Vágólapra másolva!
A klasszikus hanglemez, melynek anyaga a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem bakelit, hanem vinyl, szép lassan visszatér az életbe, és újra reneszánszát éli. Ezzel a csúsztatással indítanánk, ha nem tudnánk, hogy a lemezjátszók korszaka valójában sosem múlt el igazán, így a visszatérés is felesleges volt ugye.
Vágólapra másolva!

Ennek ellenére egyre több régi, neves gyártó porolja le újra a gépeit, és fog bele újra lemezjátszók gyártásába. Így jöhetett el az az idő, hogy lassan több vilnyl lemezt értékesítenek, mint CD-t. Ez pedig nem is igazán meglepő, hiszen a digitális CD minőségét simán reprodukálni lehet digitális fájlformátumokkal, egyszerűen csak a megfelelő tömörítést, illetve a tömörítés hiányát kell kiválasztani.

A fekete – illetve csak többnyire fekete – vinyl korongok viszont az analóg technológiának köszönhetően egy olyan minőségi többletet mutatnak fel, ami mindig is lázba hozta a csúcsminőségű zenehallgatás iránt elkötelezett vájt fülűeket.

Ehhez társul még az a romantikus „retró érzés", ami most még jobban megtolta a lemezjátszók szekerét.

Nem feltétlenül ez volt az, ami arra késztetett minket, hogy kezdjünk el lemezjátszókat tesztelni, sokkal inkább az, hogy végre kaptunk tesztkészülékeket is.

Audio-Technica AT-LP5 Forrás: Origo

Elsőnek mindjárt egy neves gyártó, az Audio Technica AT-LP5-ösét kaptuk meg, ami egyébként annyira megtetszett, hogy vásároltunk is egyet, szóval egy ideig feltételezhetően ez lesz a referenciamodellünk is.

A kicsomagolástól a bekapcsolásig

A készülék alaposan becsomagolva érkezett. A csomagban angol és európai csatlakozós tápkábel, egy alap RCA kábel, egy egyszerűbb, AT95EX hangszedő, beállító séma és a plexitető található. Ez utóbbi azért jó hír, mert ezt a készüléket korábban tető nélkül árulták, és külön pénzt kellett fizetnünk, ha nem akartuk, hogy a lemeztányér porosodjon, amikor épp nem használjuk.

Kicsomagolás után a helyére téve a lejátszót, behelyeztük a hangszedőt és elvégeztük az alapvető beállításokat (tűnyomás, antiskating).

A lemezjátszót a készülék hátlapján található főkapcsolóval lehet áram alá helyezni, majd pedig a plexit felnyitva – vagy leemelve – egy forgókapcsolóval lehet elindítani a kívánt fordulatszámon (33/45). A lejátszó direkthajtású, ami azt jelenti, hogy a motor közvetlenül hajtja meg a lemeztányért, nincs ékszíj, ami az idők során megnyúlhat, vagy leeshet. Ez persze csak egy szempont, a felhasználók közt rengetegen esküsznek a szíjhajtásra is, főleg a káros rezgések hatékonyabb kiküszöbölése és az egyenletesebb fordulatszám miatt. De itt, most nem indítunk hitvitát, inkább a motort indítsuk el, hogy kezdődhessen az élvezet.

Figyelem! Nagyon fontos, hogy az AT-LP5 egy manuális lejátszó, ami azt jelenti, hogy a kart nekünk kell a lemezre helyezni a zenehallgatás elején és szintén nekünk kell a helyére tenni a végén.

Lekapcsolva a motort, mert ez sem történik meg automatikusan. Szóval, ha a lemez hallgatása alatt elalszunk, akkor az ébredésünkig pörög majd a lemez, és rajta lesz a hangszedő. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk. És azzal is, hogy ez szinte minden felsőbb kategóriás lemezjátszónál így van.

Szép, masszív házban, rugós lábakkal, hátul pedig a kapcsolható előerősítő és a kimenetek (USB is) Forrás: Origo

Nem úgy az USB kimenet, ami a felsőbb kategóriákban a szentségtörés szintjét súrolja. A haszna viszont, hogy olyan lemezek digitalizálása oldható meg ezen keresztül, amelyeket valamiért nem találunk meg az online streamelők kínálatában.

A tesztkörnyezet

A teszthez egy Marantz NR1608-as erősítőt használtunk, melyben sajnos nincs phono előfok, így nagyon jól jött, hogy az LP5-os saját előerősítővel rendelkezik. A konfiguráció ezen részén egyébként még csiszolni szeretnénk, nem úgy, mint a hangsugárzón, ami egy igazi klasszikus: a Jamo Concert 11-es állósugárzó, szóval ez biztosan sokáig nem lesz szűk keresztmetszet. Az összekötő kábelek Van den Hul, darabok voltak, a hangsugárzó felé pedig Cable Talk-ok kígyóztak.
Így ugrottunk neki a tesztnek. Balra a régi jó Akai AP-100C, jobbra pedig az AT-LP5. Középen a következő teszt alanya Forrás: Origo

Hallgassunk egy kis zenét végre

Mivel a gyártó maga is mindenes lejátszónak nevezte az LP5-öst, mi is így álltunk hozzá, és rockzenével indítottunk. A Queen remekül szólt, a zenekar legendás sztereó hanghatásai tökéletesen érvényesültek, volt ereje a zenének rendesen.

A Nine Inch Nails The Downvard Spiral lemeze is sokkal szebben szólt, mint CD-ről, hogy a Spotifyt ne is említsük. A Reptile effektjei csodásak voltak, a Hurt pedig maga volt a csoda.

Loreena McKennitt forog mindenütt Forrás: Origo

Ekkor egy kicsit enyhítettünk a szomszédok terhein és Norah Jones Come Away With Me című lemezét tettük fel. Azok a hangok, amik megszólaltak, teljesen levettek a lábunkról. Az énektől a dobokon keresztül a gitárig minden gyönyörűen szólt. Részletező, pontos volt, jó kis színpadképpel, tényleg öröm volt hallgatni.

Hozzá kell persze ehhez tenni, hogy az előző lemezjátszónk egy nem éppen fiatal, Akai AP-100C volt a gyári RS-100-as hangszedővel, ami biztosan cserére szorult volna már.

Elég az hozzá, hogy a biztonság kedvéért még feltettük Loreena Mckennitt Live in Paris and Toronto című koncertlemezét. Csodás volt. A hangszerek szinte életre keltek, az énekhang gyönyörű volt, még a taps is muzikális élményt nyújtott. Tényleg teljesen más élmény volt, mint ugyanezt CD-ről meghallgatni.

Értékelés

Az AT-LP5-ös egy csodás masina. Belépő lehet egy olyan világba, amiről akkor sem feltétlenül tudtuk, hogy létezik, ha már próbálkoztunk a lemezhallgatással. A mostani divathullámra felülve ugyanis olyan műanyag rettenetek is a boltokba kerülnek lemezjátszó néven, amelyek nemcsak a zenehallgatás élményét, de akár magát a hallgatott lemezt is képesek teljesen tönkretenni.

Az Audio Technica masinája viszont jelenleg akciósan picivel 100 000 feletti árával egy csodás kezdet lehet, és nagyon jó alap, melyet jobb minőségű hangszedőkkel még tovább lehet fejleszteni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!