Teszt: képnéző kütyük Ázsiából

2006.03.26. 11:48

Digitális fotók nézegetésére alkalmas eszközöket próbáltunk ki: tesztünk három alanya egy kifejezetten olcsó, noname kínai készülék, egy tajvani középkategóriás modell, illetve egy borsos árú japán eszköz.

A legtöbb ember számára a fotózás célja nem más, mint a napi átélt élmények dokumentálása, vagyis a születésnapi zsúr, a nyári fürdőzés, vagy egy érdekes táj, épület megörökítése. Az elkészült képek éppen ezért általában nem kerülnek a fiók mélyére, vagy a számítógép valamelyik eldugott könyvtárába. Sokan szeretik megmutatni fényképeiket barátoknak, rokonoknak - hetek, hónapok, vagy akár évek múlva is.

Megváltozott a papírképek iránti igény is: kevesebben készíttetnek fotópapírra nagyításokat, ugyanakkor még nem alakult ki igazán a klasszikus fotóalbumokat felváltó médium. Sokan a számítógépen szeretik visszanézni a képeket, egy rokoni látogatásra viszont kevesen szoktak ilyen berendezést elvinni. Jó megoldást egy laptop, illetve az e-mailes, vagy az webes megosztás jelenthet, esetleg - ha lehetséges -, a kamerát a televízióhoz is csatlakoztatni lehet.

Körülnéztünk tehát a ma elérhető újfajta lehetőségek között, és szemléltetésként kiválasztottuk a kínálatból egy olcsó kínai típust, egy drágább, de igényesebb kivitelű tajvani modellt, illetve egy borsos árú, profi hordozható digitális fotóalbumot. A három versenyző közül az egyik egy úgynevezett noname, azaz márkajelzés nélküli kínai darab, a középkategóriás modell a tajvani Sun Group Monitors cég PMP800 jelzésű terméke, a harmadik pedig az Epson cég P-2000 Multimedia Storage Viewer nevű terméke.

Kínai képnéző kütyü

Az első tesztelt eszköz neve: SP-DPF56N. Ezen a semmitmondó jelölésen kívül bizony semmi sem utal az eredetére, rövid internetes keresés után azonban kiderült, a Kínában található Shenzen Suprl Industry Co. a valódi gyártó. Maga a kütyü kimondottan igénytelen, fehér kartondoboz csomagolásban érkezett, ebben a képnézőn kívül hálózati adaptert, távirányítót, és kábeleket találtunk. Használati utasításként egy tizenöt oldalas, nem kimondottan megnyerő kivitelezésű és tipográfiájú, angol nyelvű füzetet mellékeltek.

Forrás: [origo]
Kínai képkeret: SP-DPF56N

A kezelési útmutató angol szavakat tartalmaz ugyan, a fordítás annyira csapnivaló, hogy komoly fejtörést okozott a mondatok értelmének megfejtése. (Példamondat: "Don't power on the digital picture frame when it is power off") Ez önmagában nem is lenne probléma, hiszen a legtöbb készüléknél ezt könyvecskét elő sem veszi az ember, annyira magától értetődő a kezelés. A kínai kütyü esetében ezt sajnos nem lehet elmondani: a videó módba belépni például teljesen logikátlan módon, a Rotate feliratú gomb hosszas lenyomásával kell.

Technikai jellemzőit illetően érdekes, hogy a mellékelt füzetben és a magyarországi forgalmazó weboldalán található információk nem fedik egymást. A teljesen félrevezető magyar ismertető szerint ez a digitális képkeret "egyfajta kicsúcsosodása a digitális technológiának", sőt képes MP3, WMA formátumú zenefájlok, és DivX videók lejátszására is. Ezt az állítást különféle tömörítésű MP3 zenékkel és DivX 5 fájlokkal is próbára tettük, sikertelenül.

Forrás: [origo]
Menü kínai módra

Ami biztos, hogy a termék 6 különböző típusú memóriakártyát tud olvasni, mégpedig a következőket: SM/SD/MS/MMC/xD/CF. Beépített háttértárat nem tartalmaz, így fotók mentésére nem lehet használni. A kizárólag hálózati adapterről működő rózsaszín képkeret bekapcsolás után a memóriakártyán lévő könyvtárszerkezetet mutatja az 5,6 collos kijelzőn. A monitor méretét tekintve elnyerte tetszésünket, felbontása, színei, fényereje, vagyis minden egyéb lényeges tulajdonsága viszont minősíthetetlen.

A giccses fotóalbum hivatalosan legfeljebb 5 megapixeles JPEG formátumú fényképeket képes megjeleníteni, tesztünk során azonban meglepve tapasztaltuk, hogy 6, sőt 8 megapixeles fotókat is felismert. Hátránya viszont az a furcsa korlátozás, miszerint kizárólag 4:3 képarányú fájlokat vetít ki a monitorra. Egy ilyen jellegű készüléknél alapkövetelmény ugyan, itt pozitívumként lehet értékelni, hogy van benne diavetítő funkció. Az adott könyvtárban lévő fotókat különféle áttűnési effektekkel vetíti le egymás után. A különös célközönséget megcélzó képkeret ára Magyarországon bruttó 50 ezer forint.

Tajvani középkategóriás készülék

Kipróbáltunk egy harmadik digitális fotóalbumot is: PMP800-at. Az egyébként márkajelzés néküli eszközt a tajvani Sun Group Monitors gyártja. Kijelzője kimondottan nagy, 8 collos, felbontása viszont csupán 640x480 pixel, azaz 307 ezer képpont. Ugyanez a felbontás az Epson 3,8 collos kijelzőjén kitűnő minőséget biztosít, ekkora méreten azonban sajnos nem elegendő.

Forrás: [origo]
Tajvani 8 collos készülék

A PMP800 minden tekintetben középszintű kütyünek bizonyult, mert lejátszik ugyan DivX tömörítésű videókat, MP3-at, sőt akár 20 megapixeles fényképezővel készített JPEG fotót is, tervezési hiányosságai miatt meggondolandó a beszerzése. Az összesen 11 nyelvű menüvel rendelkező médialejátszó ugyanis nem rendelkezik beépített háttértárral, és relatív kis mérete ellenére akkumulátort sem kapott, így csak hálózatról használható.

A digitális képkeret további hibája, hogy meglehetősen komótosan, mondhatni ázsiai nyugalommal mutatja meg és játssza le a memóriakártyák tartalmát. Ez a lassúság a diavetítő funkció közben még elviselhető, a menüben lépegetve viszont zavaró lehet. A videólejátszás gyakran annyira akadozó, vibráló, hogy élvezhetetlenné teszi a mozizást. A tajvani kütyü ára Magyarországon bruttó 70 ezer forint.

Japán multimédiás háttértár

A digitális fotóalbumok palettáját tekintve felsőbb termékkategóriában található az Epson P-2000-es típus, amely két és félszer annyiba kerül, mint kínai társa. Ez a készülék is a tartalomhoz illő csomagolást kapott, de ez esetben ez egy jól megtervezett dobozt jelent. Kibontás után a médialejátszón kívül többnyelvű, nyelvtanilag is helyes kezelési útmutatót, tokot, töltőt, lábazatot, kábeleket, és Windows, valamint Macintosh operációs rendszer alatt egyaránt működő szoftvercsomagot találtunk.

Forrás: [origo]
Epson Photo Fine P-2000

A P-2000 lítium-ion akkumulátorral szerelt, 40 gigabájtos háttértárat tartalmaz, kijelzője pedig 3,8 collos. Az LCD monitor mérete a teszteltek modellek között a legkisebb, viszont elképesztően jó minőségű, felbontása 640x480x3 (RGB) pixeles, vagyis 922 ezer képpontot tartalmaz.

A masinához csupán CompactFlash és SD/MMC memóriakártyákat lehet csatlakoztatni, a többi formátum a kiegészítőként kapható adapter segítségével illeszthető az eszközbe. Behelyezés után a kártya tartalma átmásolható, vagy közvetlenül böngészhető. Az egyéb eszközökkel, például számítógéppel való összekötést a mellékelt USB-kábel teszi lehetővé. A beépített merevlemeznek köszönhetően akár több évre elegendő hely van a digitális állományok számára.

Az Epson terméke JPEG és RAW formátumú fotókat egyaránt tud kezelni, a folyamatosan frissített szoftver, a firmware pedig gondoskodik róla, hogy az új fényképezőkkel is kompatibilis legyen. A mostani állapota alapján a Canon, Nikon, Konica-Minolta, Pentax, és Epson fényképezők RAW fájlait képes olvasni, JPEG képeket pedig jelenleg legfeljebb 17,8 megapixeles méretig ismer fel (megjelenésekor ez mindössze 8,9 megapixel volt).

Forrás: [origo]
Ízléses bejelentkező képernyő a japán lejátszón

Képkezelésen kívül az eszköz lejátssza az AVI/MOV/ASF/MPEG4 tömörítéssel készített mozgóképeket, sőt MP3 és AAC audiofájlokat is. Amennyiben nem a megfelelő formátumú a meglévő videó, érdemes valamilyen MPEG4 módszerrel átkonvertálni, ekkor biztos gond nélkül elboldogul vele. Tesztünk során még a DivX tömörítésű videót is elkezdte lejátszani, bár meglehetősen szaggatottan, és nem volt szinkronban a kép a hanggal. Természetesen ez nem is elvárható, hiszen a specifikáció szerint sem támogatja a DivX-et. Az készülék hangzása fülhallgató használatával kimondottan jó volt.

Akárcsak a kínai társát, ezt a kütyüt is lehet tévéhez csatlakoztatni, így a hosszú akku élettartam miatt akár hordozható videólejátszóként is megállja a helyét. Ami nem tetszett a P-2000-ben az az volt, hogy nem támogatja a hosszú fájlneveket, néha picit komótos a merevlemez sebessége, és hogy a nyomtatási funkció csupán a nem kifejezetten elterjedt Direct Print szabványú nyomtatókkal működik. Jelenleg Magyarországon hivatalosan nem forgalmazza az Epson, legközelebb Ausztriában lehet megvenni, ahol 130 ezer forint körüli összegbe kerül.

Összegzés

Rendkívül tanulságos, bár kevésbé meglepő következtetést vontunk le a tesztelés végére: a kütyük ára viszonylag jól mutatja a minőségüket is. Az 50 ezer forintos rózsaszín képkeretbe összesen hatféle memóriakártyát lehet helyezni, viszont nem rendelkezik merevlemezzel, sőt akkumulátorról sem használható. Kijelzője mérete alapján közepesnek mondható, ennek minősége azonban annyira elavult technológiájú, hogy mai szemmel már komoly használatra alkalmatlan. Egy digitális képkeretnél a kifogástalan LCD alapkövetelmény, ezért ezt az eszközt csak gyengén látóknak tudjuk nyugodt szívvel javasolni.

kínai képkeret

tajvani kütyü

Epson P-2000

LCD mérete

közepes

legnagyobb

legkisebb

LCD minősége

rossz

középszintű

kiváló

Beépített merevlemez

nincs

nincs

40 gigabájt

Akkumulátor

nincs

nincs

van

Felismert kártyák

6

5

3

DivX lejátszás

nincs

vibrál

szaggat

Ár

50 ezer

70 ezer

130 ezer



Megfontolandó vétel viszont a tajvani médialejátszó eszköz: esetében 70 ezer forintért nagyméretű, 8 collos kijelzőt lehet kapni, melynek felbontása ugyan nem tökéletes, mégis élvezhető minőségű. Az ismertebb kártyatípusokat gond nélkül felismeri az Olympus által használt xD-formátumon kívül. Fő hátránya a tajvani szerkentyűnek a háttértár hiánya, és a lassú működés. Szintén zavaró az akadozó videólejátszás, valamint az, hogy kizárólag hálózatról használható.

Képminőséget illetően egyértelműen az Epson terméke vitte el a pálmát, még akkor is, ha ez volt a legapróbb méretű. Az olcsóbb digitális képkeretekkel szemben már nagyméretű merevlemezt szereltek bele, és felismeri a profi fényképezőgépek digitális negatív (RAW) formátumait is. Az akkumulátorról is működő kütyü a megfelelő formátumú videót kifogástalanul játssza le. Sajnos ez a készülék sem mentes a hibáktól: alapfelszereltségben csupán háromfajta memóriakártyát képes olvasni, ára pedig túl magas. Valószínűleg nem sokan szánnak 130 ezer forintot egy digitális médialejátszóra, hiszen ekkora összegért már egy PDA-t, vagy olcsóbb laptopot is lehet már kapni.

Halász Dániel

KAPCSOLÓDÓ CIKK