2005: a hordozható hardver éve

Az elmúlt esztendő során tovább nőtt a laptopok népszerűsége, amelyek főleg az árcsökkenés miatt fogynak egyre jobban. A legnépszerűbb zenelejátszót gyártó Apple megújította az iPod-modelleket, jövőre Intel processzort kapnak számítógépei, és a PC-s mobilplatformok is megújulnak. Az új, nagy felbontású DVD-k még mindig nem jelentek meg: ez az újítás is várat magára, csak a formátumok háborúja zajlott tovább.

 

Ilyen gépet nem lehet Sulinetre venni...

Idén ismét szűkült a Sulinet Expresszben vásárolható termékek köre: míg korábban a számítástechnikai alkatrészek széles skáláját vehették meg adókedvezménnyel a polgárok, november 8. óta már csak komplett konfiguráció vásárolható. Lehet venni számítógépet monitorral, vagy monitor nélkül, de csak képernyő önállóan már nem vásárolható.

Emlékezetes, hogy a 2003 nyarán indult Sulinet Expressz programban az első időkben csak az iskolához kötődők (tanárok, diákok és szüleik) vásárolhattak, ám igen széles palettáról választhattak a kivételezettek. Először 2004-ben kikerült a kedvezménnyel vásárolható termékek köréből a digitális fényképezőgép és videokamera, majd apró termékszűkítések történtek. Ugyanebben az évben azonban ki is bővült  kedvezményezettek köre: ma már gyakorlatilag bárki igénybe veheti az adójóváírást, ha jövedelme nem éri el az évi négymillió forintot. 2005 novemberétől ismét húztak egyet a nadrágszíjon: azóta csak komplett gépek vásárolhatók.

A választék csökkenése és a változás ellenére is sikeresnek mondható a Sulinet Expressz: a program ideje alatt 150 ezer új számítógép került a háztartásokba, 500 ezer számítógépet újítottak fel, így 600 ezer család jutott számítástechnikai eszközhöz

Az alma éve

iPod nano: az idei sláger

Az idei év a nagy komputergyártók közül az Apple-nek kedvezett leginkább. Az egykor rossz napokat látott cég az iPod zenelejátszó 2001-es megjelentetésével kapott ismét erőre, mivel a kütyüből igazi divatcikk lett az elektronikai termékek piacán. A márka népszerűségét kihasználandó a cég év elején két olcsó modellt mutatott be, hogy ezek segítségével is szélesebb rétegeket "térítsenek meg": az ötszáz dolláros Mac mini számítógépet, és az iPod legegyszerűbb, kijelző nélküli változatát, a shuffle-t.

A Mac mini, amelyet mi is kipróbáltunk, kompakt formában nyújt ízelítőt mindabból, amit az Apple gépek tudnak. Az egyszerű, fehér dobozba rejtett gépben a processzor, a memória és a merevlemez mellett csak egy CD- vagy DVD-lejátszó kapott helyet, minden más kiegészítőt külön lehet megvásárolni hozzá, és PC-s eszközökkel is használható. A cég nem csak ebben közelített a PC-s világhoz: az egész Mac-es társadalmat megrendítette a hír, hogy a jövőben az Apple-gépek Intel-alapúak lesznek, és a megszokott egy gombos Mac-egér mellett nyáron megjelent egy több gombos modell is.

A legújabb iMac

Az iPod zenelejátszók családja ősszel gyarapodott újabb tagokkal: először az iPod minit leváltó nano jelent meg, majd a videós iPoddal kapcsolatos pletykáknak és találgatásoknak októberben vetett véget az új alapmodell megjelenése, amelyen már filmeket is lehet nézni. A Motorolával közösen kifejlesztett iPod-telefon viszont nem lett sikeres, főleg kis kapacitása miatt.

Magyarországon olyan jól fogytak az Apple termékei, hogy a cég saját szalont nyitott, ahol év végén legújabb iMac-et, a távirányítóval felszerelt, széles vásznú képernyővel egybeépített G5-ös iMac is bemutatkozott. A cég az otthoni szórakoztatóközpontnak szánt számítógéppel is azon az úton halad tovább, amelyre az iPoddal lépett: különleges formatervű gépeit a grafikai tervezők exkluzív játékszere helyett népszerű termékké szeretné tenni nem utolsósorban azért, hogy még több felhasználót hódítson el a windowsos PC-k felhasználóinak táborából.

Minden, ami hordozható

Ugyan a zenelejátszó-piacot az Apple uralja az iPoddal, a többi gyártó sem szeretne lemaradni a versenyben. A Sony egy sor új modellel bővítette termékpalettáját, amelyek továbbviszik az eredetileg kazettás készülékeket jelölő walkman márkanevet, és a japán cég is megjelentetett egy zenelejátszóval egybeépített mobiltelefont.

Variációk Sony Walkmanre

A zenelejátszó készülékek kapacitásban és tudásban is széles skálát fednek le a flashmemóriás miniatűr kütyüktől a több ezer zeneszám tárolására alkalmas merevlemezes készülékekig. Egyre több cég próbálkozik videólejátszós eszközökkel, a nagy nevek közül idén például a koreai Samsung is új modellekkel lépett be a versenybe, amelyek közül ez egyik modellt ki is próbáltuk. A Commodore márkát birtokló vállalat többek közt egy GPS-sel egybeépített kütyüvel szeretné feltámasztani a legendás nevet, ami jó példa arra, milyen változatos termékek árasztják el a piacot.

Elég a tankönyvekből?

Egy amerikai középiskola úgy döntött, száműzi a tankönyveket az oktatásból. A diákok laptoppal indultak iskolába, és minden tananyagot a suli hálózatán keresztül kapnak meg digitális formában.Leváltja a tankönyvet a laptop egy iskolában

Az elmúlt évben a számítógépek között is a hordozható modellek népszerűsége nőtt leginkább a felhasználók körében: Magyarországon is megugrott a laptopok forgalma, miközben az asztali konfigurációk iránt megcsappant az érdeklődés. A noteszgépek nem csak olcsóbbak lettek, de az új mobiltechnológiáknak köszönhetően tudásuk is nőtt: mind az AMD, mind az Intel bemutatott új noteszgép-platformokat idén, utóbbi pedig már a 2006-os nagy megújulásra készül. A gépek egyre több multimédiás funkcióval bírnak, és a kijelzők mérete is növekszik, egyre divatosabbak széles vásznú modellek. A gyártók egyrészt a gépek fogyasztásának csökkentésével próbálkoznak, másrészt alternatív áramforrásokkal folytatnak kísérleteket, hogy minél hosszabb üzemidőt érjenek el.

A százdolláros laptop formaterve

2005-ben célegyenesbe jutott Nicholas Negroponte, az MIT technológiai kutatóintézet egyik vezetőjének kezdeményezése. A tudós százdolláros (körülbelül húszezer forintos) laptopokat szeretne juttatni a fejlődő országokban élő gyermekeknek: a diákok ingyen kapnák a kurblizással feltölthető, strapabíró gépeket, amelyeknek kereskedelmi változata iránt is érdeklődnek a vásárlók. A fejlesztéshez még legalább fél év kell, így a modellek legkorábban 2006 derekán kerülhetnek piacra.

Folytatódik a DVD-háború

A közeljövő multimédiás alkalmazásainak megnövekedett adattárolási igényeit készül kielégíteni a Toshiba által fejlesztett HD-DVD, és a Sony nevéhez fűződő Blu-ray DVD-szabvány. A rivális cégek idén megkísérelték egységesíteni a két, 30-50 gigabájt tárolására alkalmas lemezformátumot, de a tárgyalások sikertelenül zárultak: a Toshiba azért szállt ki, hogy már karácsonyra megjelentethesse saját termékeit. A fejlesztés viszont elhúzódott, ezért idén sem jelent meg a nagy kapacitású DVD, a két cég viszont szövetségeseket gyűjtött új szabványaik támogatására. Az Intel és a Microsoft a biztonságosabbnak tartott HD-DVD mellett döntött, a HP pedig mindkét formátumot támogatni fogja.

HD-DVD: még beelőzhet

A versengésbe beszállt Kína is, amely az adattárolás terén is függetleníteni szeretné magát a multiktól, és saját nagy felbontású szabvány kidolgozását határozta el. A vártnál jobban forradalmasíthatja majd az DVD-ipart - és akár véget is vethet a versengésnek - a Maxell év végén bejelentett hologramos lemeze, amelyre körülbelül hatvan hagyományos lemeznek megfelelő adatmennyiség fér majd el.

Bill Gates pedig egyenesen szkeptikus a fényes korongokkal kapcsolatban: a Microsoft első embere október közepén azon véleményének adott hangot, hogy hamarosan semmi szükség nem lesz DVD-lemezekre, mivel minden adatot az interneten tárolnak majd a felhasználók. A redmondi szoftveróriás addig is egyszer használatos eldobható DVD-vel oldaná meg az filmek terjesztését,  hogy véget vessen a kalózkodásnak. A jövőbe mutató technológiák mellett kézzelfogható újítás is megjelent idén, mivel piacra kerültek a lightscribe-os DVD-írók, amelyek képesek ábrákat gravírozni a korongokra, így azok címkézését is megoldják.

Ősszel a Sony Music által alkalmazott másolásvédelmi eljárás sodorta botrányba a céget. Mint kiderült, a japán cég által alkalmazott DRM-technológia egy álcázott kémprogramot telepít a felhasználók számítógépeire. Az is bebizonyosodott viszont, hogy a másolásvédelem nem túl hatékony, mivel egy darab szigszalaggal ki lehet kapcsolni - az elemzők szerint ezért is ideje lenne, hogy a kiadók ne a felhasználás lehetőségeit próbálják meg korlátozni, hanem újfajta terjesztési módszereket találjanak.

Újabb hajlékony képernyők

A Fujitsu e-papírja

Valószínűleg még eltelik néhány év, mire forgalomba kerülhetnek az idén megjelentetett hajlékony képernyők és e-papírok, így ezek a találmányok majd csak a közeljövő számítógépeit és e-könyveit forradalmasíthatják. Az újfajta kijelzők közös tulajdonsága, hogy hihetetlenül vékonyak, legtöbbjük csak minimális áramellátást igényel és annak hiányában is megtartja a képet, és rugalmas anyaguknak köszönhetően össze lehet hajtani vagy akár fel is lehet csavarni őket. A Samsung és a Fujitsu hosszú fejlesztés után 2005-ben mutatta be saját színes kijelzőinek prototípusait, a Philips mérnökei pedig két fekete-fehér LCD-vel bővítették a cég termékeinek sorát, amelyek közül az egyik újságlap méretű.

A Microsoft gépével indult a konzolháború

Xbox 360

A játékkonzol-gyártók a Microsoft kivételével egyelőre csak zsebre vágható kütyükkel örvendeztették meg a műfaj megszállotait. A Nintendo idén Európában is árulni kezdte az érintőképernyővel felszerelt DS-t, és kihozta a mobiltelefon-méretű, trendi külsejű Gameboy Micrót. A Sony ősszel megjelentette a Playstation zsebre szabott változatát, a PSP-t, amelyen mozizni is lehet, a konzolipar nagyágyúinak számító japán cégek otthoni játékgépeire viszont még várni kell: a Playstation 3 és a Nintendo Revolution csak valamikor 2006-ban foglalhatja majd el helyét a nappaliban, utóbbinak csak újfajta vezérlője mutatkozott be. Mindkét vállalat saját Wi-Fi szolgáltatással igyekszik megnyerni magának az online játékosokat (a Nintendo a McDonald's gyorsétteremlánccal fogott össze ennek érdekében), igaz, egyelőre csak Japánban és az Egyesült Államokban.

Hatalmas hírveréssel jelent meg viszont a Microsoft Xbox-konzoljának új változata, az Xbox 360. A gép premierjét a karácsonyi rohamra időzítette a gyártó, és számításuk bejött: a masina a legtöbb helyen el is fogyott a polcokról, a cégnek csak a hibás, túlmelegedő példányok miatt megindított perek okoznak kellemetlenséget. A konzolt a Microsoft hivatalosan továbbra sem forgalmazza Magyarországon a kalózszoftverek magas arányára hivatkozva. Bár az Xbox 360-at úgy tervezték, hogy feltörhetetlen legyen, és másolt lemezekkel ne lehessen használni, a crackerek már kóstolgatják a gépet. A Sony PSP-t és a Nintendo DS-t mi is kipróbáltuk, a játékkonzolokkal és -szoftverekkel kapcsolatban bővebb információkat a PC Guru 2005-ös összefoglalójában olvashat.

Szuperszámítógépek: idén az IBM tarolt

A Blue Gene-farm

Idén immár harmadszor bizonyult a világ leggyorsabb szuperszámítógépének az IBM által épített Blue Gene/L, amely több mint 280 ezer milliárd műveletet képes elvégezni másodpercenként, vagyis 280,6 teraflop a számítási sebessége. Jelenleg más, 100 teraflopnál nagyobb kapacitású számítógép nincs a világ leggyorsabbjainak 500-as listáján, és az IBM Európában is felépített egy új szupergépet: a Barcelonában üzemelő MareNostrum 30 teraflopos számítási sebességével a kontinens leggyorsabbjának számít.

Japán pedig már csak a presztízs miatt is visszavágni készül az amerikai vállalatnak. A lista éléről ugyanis az NEC szupergépét szorította le a BlueGene, a szigetország kormánya viszont még nyár elején, a második amerikai sebességrekord után határozott úgy: nyolcszázmillió dolláros befektetéssel 2010-ig a jelenlegi csúcstartónál mintegy hetvenszer gyorsabb komputert épít.

3D-s komputergrafika egy filléres megoldással

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk egy magyar hardveres újítást is, amely ugyan még csak prototípusként létezik, de máris rangos nemzetközi elismerést söpört be: a húszéves Rátai Dániel egy olyan készüléket fejlesztett ki, amelynek segítségével egy hagyományos PC-n is olcsón meg lehet valósítani a térbeli ábrázolást, és háromdimenziós ábrákat lehet rajzolni a képernyőn. A fiatalember, aki vendégszobánkban is válaszolt az olvasók kérdéseire, a 21 év alatti mérnökök számára rendezett legfontosabb nemzetközi versenyen, az International Science and Engineering Fair-en (ISEF) hat első díjat nyert találmányával.