Teszteltük a könyvek iPodját

Az Amazon Kindle az e-könyv-olvasók iPodja is lehet, ám ehhez az kell, hogy ne csak az amerikai piacon forgalmazzák. Rövid tesztünk során megcsodáltuk klassz e-papír-kijelzőjét, az egyujjas navigációt, bár az eltérő szabvány miatt idehaza nem lehet könyveket letölteni rá.

A legjobb kütyük nem vagy csak iszonyú késéssel szoktak eljutni hozzánk, a Nyugaton már dúló elektromoskönyv-forradalom például még alig érintette hazánkat. Nem kapható Magyarországon kereskedelmi forgalomban a Sony Readere, nincs hazai forgalmazója a Bookeen Cybook névre hallgató digitális olvasójának, és hasonló sorsra jutott az iRex cég iLiadja is. Legrosszabb helyzetből az Amazon amerikai online kereskedőház Kindle-je indult, mégis ez került először a kezeink közé, Tom Plunkettnek, a Gawker Media technológiai igazgatójának hála.

Nem kütyü, könyv

A Kindle alkotói hatalmasat alkottak a készülék dizájnjával, a fehér e-könyv-olvasó már először kézbe véve sem tűnik kütyünek. Eszünkbe sem jutott, hogy a berendezés megismerését a képernyő méricskélésével vagy a rendszerszoftver verziószámának megkeresésével kellene kezdeni. Gyári bőrtokjában a készülék nagyobb méretű elegáns notesznek tűnik, ezt a védőréteget a kényelmesebb kezelés miatt lehántva azonban már úgy simul az olvasó kezébe a Kindle, mint egy visszahajtott címlapú puha borítójú regény. Az illúzió a kijelzőre pillantva sem törik meg, a 800x600 pixeles felbontás kellően részletgazdag, a négy szürkeárnyalat eleganciája és az elektromos papír villogás, vibrálás nélküli nyugalma a könyvekhez teszi hasonlatossá a készüléket. A beleépített csúcstechnológia ellenére nem akar kitűnni, egyszerű eszköz marad.

Egyszerű, mint egy iPod

A Kindle nem csupán a hófehér ház miatt hasonlít az iPodokra. A készülék tervezői megismételték az Apple bravúrját, az összes lényeges funkciót elérhetővé tették pár jól elhelyezett gomb segítségével. A képernyő sarkában található kattintásra is képes görgetőgombbal bejárható a készülék összes menüje, könyvjelzőt tehet a virtuális lapok közé az olvasó, sőt hosszú szövegrészleteket is kimásolhat a jegyzetei közé. Olvasáshoz még ennyit sem kell tennie a tulajdonosnak, a képernyő mellett mindkét oldalon nagy felületű, finoman billenő lapozógombok találhatóak, valamennyire kétkezessé téve az alapvetően a jobbkezes felhasználóknak tervezett készüléket.

Az elektromos papírból készült képernyő érdekes kompromisszumra késztette a készülék tervezőit. Mivel az kijelző frissítési sebessége viszonylag alacsony, ráadásul a folyamatos frissítéssel el is vesztenék a technológia fő előnyét, az energiatakarékosságot, így a kurzort és az apróbb animált elemeket a képernyő mellett elhelyezett két pixel széles LCD kijelzőre helyezték át. A vékony, a hőmérők higanycsíkjára emlékeztető kijelzőt először gördítősávnak is néztük, csak a készülékkel való ismerkedés közben derült ki, hogy szinte minden ott történik. Egy esetben nem tudtak ellenállni az animáció kísértésének az Amazonnál, könyvjelzőt a virtuális lap sarkának behajtásával lehet gyártani.

A Kindle használata egészen addig egyszerű, amíg nem kell saját jegyzeteket begépelni a felhasználónak. Addig minden funkciót a konzoljátékon vagy sms-küldésben megedzett hüvelykujja elé tettek, a billentyűzet viszont a készülék alján helyezkedik el. Nem lehet úgy megfogni a Kindle-t, hogy kényelmesen lehessen csak két ujj használatával gépelni, pedig a kettéosztott billentyűzet ezt a felhasználási módot sugallja. Nem ez az egyetlen probléma a billentyűzettel, a kütyü gombjai a régi telefonokat, számológépeket idézően kemények, még rövidebb megjegyzések bepötyögésétől is elvehetik az ember kedvét.

Sajnos magyarul nem tud

A könyvolvasó a kategóriájában közepesnek számító 180 megabájtos beépített memóriával érkezik, ami önmagában elég körülbelül 200 könyv tárolására. Ez azonban memóriakártyával négy gigabájt felé bővíthető, amivel már a teljes világirodalmat magával hordhatják a lelkes olvasók. Ez nem csupán elméleti lehetőség, a Kindle kezel hagyományos txt szövegfájlokat és digitális jogmenedzsmenttel nem rendelkező,  Mobipocket formátumú könyveket is, ezeket szabványos USB kábel segítségével lehet felmásolni a készülékre, ami a számítógépen pendriveként jelenik meg. A felmásolás során a szövegeket a készülék automatikusan Mobipocket formátumúra alakítja át.

A könyvek kezelésén látszik sajnos, hogy egyelőre még csak az amerikai piacon mutatták be a készüléket. Az általunk a Kindle-re másolt magyar nyelvű tesztszöveget nem volt képes ékezethelyesen megjeleníteni a készülék. A Unicode egységes kódolási rendszert használó szövegből az Ő és Ű betűink ékezettelen O és U karakterekké váltak, a Latin-2-es kódlapú szövegek pedig csupán a két hiányzó betű kalapos verzióját tartalmazták. Mivel a Kindle mélyén a Unicode-ot támogató és használó Linux alapú operációs rendszer rejlik, valószínű, hogy csupán a készülékhez járó betűtípusból hiányoznak a megfelelő karakterek, ám ettől még borzalmasan néztek ki a magyar mondatok az egyébként gyönyörű e-könyv-olvasón. A digitális szövegek mellett a Kindle képes hangoskönyvek és mp3-fájlok lejátszására is, ám ezek meghallgatására tényleg vannak alkalmasabb eszközök.

Plusz funkciók kipróbálásra

A Kindle tartalmaz beépített böngészőt, a lehet vele Google Mapset használni, és képes online könyvvásárlásokat is lebonyolítani a beépített mobilinternet kapcsolatnak hála, ám ezek egyikét sem tudtuk kipróbálni, mivel az eszközbe Amerikában használt technológiát építettek.

Az Amazon e-könyv-olvasója beépített szótárként tartalmazza a New Oxford American szótárat, amelyhez hozzákötötték a beépített keresést is. Egy sort kijelölve és a menüből a Lookup funkciót kiválasztva a gép kis gondolkodás után a gép megjeleníti a sorban felismert szavak rövid magyarázatát. Az igazán kíváncsi olvasó erről a listáról még egy szinttel mélyebbre mehet, elolvasva az egy-egy kifejezéshez tartozó teljes szótári szócikket. Talán túlzás lenne emiatt a tanulás új és nagyszerű eszközeként ünnepelni a Kindle-t, de az biztos, hogy rendkívül kényelmesre sikerült a beépített szótárfunkció.

 Rejt azonban a Kindle rendszere olyan funkciókat is, amelyek nem érhetők el a készülék menüjéből. Ezek olyan tesztverziós alkalmazások, amelyeket az Amazon vagy meglepetésnek szánt a felfedező hajlamú felhasználóknak, vagy még annyira sincsenek készek, hogy a készüléken található kezdetleges böngészőhöz hasonlóan bétaként közösségi tesztelésre lehessen bocsátani őket. A rejtett funkciók közül közül a képböngészővel és az aknakereső játékkal tettünk próbát. Az aknakereső, mint minden tipikusan egeres játékmódra kitalált játék, csak egészen nyögvenyelősen játszható billentyűzeten. Ráadásul az egérkattintást helyettesítő keret mozgatásához és a felfedezett aknák jelzéséhez folyamatosan frissítgetnie kell a programnak a képernyőt, ami az elektronikus papír technológiának köszönhetően nagyon lassú. A képnézegetőnél a frissítési probléma nem merül fel, az éles, kontrasztos kijelző tökéletesen alkalmas lenne fekete-fehér képregények olvasására, itt a szoftver által támogatott képmérettel akadt problémánk.

A nézegető program maximum 450x550 pixeles képeket hajlandó megjeleníteni, azaz a könyv méretű képernyő által biztosított maximumot sem érhetik el a képek. Az ennél nagyobb képek aránytalanul lelassítják a lapozást, a tesztként a készülékre töltött monitor méretű képregénylapokkal még a fagyásközeli állapotot is sikerült elérni a Kindle-lel.

Összbenyomás

A fotók alapján bumfordinak tűnő kütyüről a próbálgatás során megtudtuk, hogy valójában nem is kütyü: annyira céleszköz, hogy ösztönösen inkább könyvként, mint számítógépként tekint rá az ember. Egészen biztosak lettünk abban, a Kindle jó lépés a digitális olvasás és az e-könyvek világának elterjesztése felé, még ha jelenleg csak rendkívül korlátozottan elérhető is. A fentebb említett problémákon túl aggályos még az akkumulátor üzemideje is, amely az általunk próbált Kindle tulajdonosa szerint a közelebb van a tíz órához, mint az Amazon által ígért napokhoz, ám ennek tudatában is szívesen vennénk birtokba egy idehaza is használható hófehér e-papír-könyvolvasót.

Szedlák Ádám