Újjáépítették a kétezer éves számítógépet

Újra lehet számításokat végezni a világ legrégebbi számítógépén. Az antikytherai mechanizmust a csillagászati együttállások és az olimpiák idejének kiszámítására használhatták - adta hírül a Wired kütyüblogja.

Az első számítógép rögtön két "képernyős" változatban készült el. Egyik oldalán a csillagjegyeket és a naptárt mutató tárcsák találhatóak, míg a hátlapon az olimpiák és csillagászati együttállások előrejelzésére alkalmas mutatók kaptak helyet. Az antikytherai mechanizmust többször próbálták rekonstruálni az elmúlt ötven évben, ám a mostani, Michael Wright által megépített verzió az első, amelyen az ősi szerkezet összes funkciója működik - írja a Gadget Lab, a Wired magazin kütyüblogja.

Ősi görög notebook?

A mechanizmus méretre akkora lehetett, mint a egy lexikon kötet. A fa tok harminchét kézzel elkészített fogaskereket rejtett, amelyek egy olyan különleges számítógéppé álltak össze, amivel bonyolult égi jelenségeket tudtak modellezni. A különleges differnciálgép segíthetett az olimpiák idejének kiszámításában is.

A tárgy az időszámításunk előtti első századból származik, ám a múlt század elejéig a tengerfenéken pihent. A furcsa szerkezetet 1901-ben találták meg a Kréta és Görögország közt félúton elhelyezkedő Antikytera szigete mellett egy elsüllyedt római hajón. A leletek kiemelése maga is regényes történet, a világ első víz alatti feltárását kezdetleges légzőfelszereléssel felszerelt görög búvárok végezték. A mechanizmus mellett számos szobrot, üvegtárgyakat és egy bronz trónszéket is felszínre hoztak a zsákmányolt kincseivel hazafelé tartó római bárka roncsaiból.

A NewScientist videója az ősi számítógépről

A történelem legöregebb fogaskerekeit rejtő szerkezet azért különleges, mert a történelem következő ezer évéből nincs olyan tárgy, ami ennyire finom megmunkálást és tervezést igényelt volna. Emellett a görögök matematikai és csillagászati tudásáról is sokat elárult, a készülék külső lapjaira vésett szöveg és az eszköz maga.

A tenger fenekéről felhozott mechanizmust hosszasan tisztogatták, és sokáig keresték további részeit a roncs környékén. A Wikipédia szerint utoljára Jacques Cousteau merült le a bárkához 1978-ban, ám kénytelen volt üres kézzel visszatérni. A mechanizmus módszeres vizsgálata az ötvenes évek elején kezdődött el, röntgenképek pedig a hetvenes években készültek először róla. Mivel a szerkezet maradványai igen sérülékenyek, így tilos szállítani őket. A kutatást segítő csúcstechnológiai cégek - például a HP és az X-Tek Systems - a múzeumban építették fel nagy felbontású fotó és 3D szkenner berendezéseiket. Az eszközökkel összegyűjtött több terabájtnyi adatot az Antikythera Mechanism Research Project (AMRP) oldaláról lehet elérni.

Rekonstruált régiségek

Az Antikytherai mechanizmus nem az egyetlen klasszikus számítógép, amit az elmúlt években lelkes amatőrök újraépítettek. 2007 telén a britek Colossus II kódtörő számítógépének reprodukcióját készítették el rajongók és szakértők az angol kriptográfia egykori központjában, a Bletchley Parkban. A gép elkészültekor versenyt is hirdettek, kipróbálva, hogy a modern eszközökkel felszerelt amatőr kódtörők vagy a régi célszámítógép boldogul-e gyorsabban a Lorenz SZ42-es rejtjellel. A versenyt végül Joachim Schueth, egy bonni diák nyerte meg.

Charles Babbage, a XIX. század neves matematikusának differenciálgépéből létezik két rekonstrukció. A Difference Engine No. 2, ami a tudós életében nem készült el, harmincegy tizedesjegyig képes számolni.  A nyolcezer alkatrészből álló öt tonnás monstrum első példányát 1991-ben - Babbage születésének kétszázadik évfordulójára - gyártották le, addig csupán a matematikus terveiben létezett a mechanikus számítógép.