Vágólapra másolva!
Az okostelefonok, gyors processzorral rendelkező kézikonzolok és a mobilinternet lehetővé teszi, hogy séta közben a kütyük úgy vetítsék elénk a fontos információkat, mint a vadászpilóták sisak-kijelzői. A bővített valóság szoftverek ablakot nyitnak az adatok világába, olvasható térképpé teszik a tájat, és még játékra is lehet őket használni.
Vágólapra másolva!

Nagy hazug volt a kilencvenes évek, hagymázos ötletek tucatjait suttogta az arra fogékonyak fülébe, azok pedig elhitték, hogy feltörhetetlen kódokat használva lehet új társadalmat építeni, hogy az internet vagy az elektromos zene felszabadít, mint az LSD, hogy jön a világvége, hogy az Y2K minden adatunkat összekuszálja, és hogy a jövő a számítógépekben felépített virtuális valóságban (Virtual Reality, VR) rejlik. Az elképzelések többsége nem vált be, még a csodálatos technikai újításnak ható VR sem tudott elterjedni. Az ötletek azonban nem vesztek el végképp, a mi világunkat teljesen lecserélő VR helyett kezdenek erőre kapni a látottakhoz plusz információt - Wikipédiát vagy épp nyitvatartási infót - hozzáfűző Augmented Reality-vel (AR), azaz bővített valósággal dolgozó rendszerek.

A sci-fi rajongóknak is ismerős lehet az elképzelés, hiszen a lényeges információkkal bővített képet látta a Terminátor is, mielőtt elsütötte volna a szállóigévé lett mondatot: "Szükségem van a ruhádra, a csizmádra és a motorodra!". Egy AR varázsszemüveg körül forgott William Gibson Virtuálfény című regénye is, a jövőnek lassan húsz éve része a virtuális szemüveg. De nem csak tudományos-fantasztikus művekben található meg a technológia, a focimeccsek tévéközvetítésein a lest jelző vonalak, szakértők által a képre rajzolt elemzést segítő ábrák is AR-nek számítanak, ha egyszerűnek is.

Játszani is enged

A bővített valóság a játéktervezők fantáziáját is elindította. Az összes hordozható konzolra ígérnek a világot szellemekkel, Pokemonhoz hasonló virtuális szönyekkel benépesítő programot, az okostelefonok némelyikére pedig már most is lehet az unalmas íróasztalt csatatérré változtató AR-szoftvert telepíteni. A Nokia N95-öst tulajdonlók például a népszerű ágyús-labirintusos Tower Defense játék bővített valóság verzióját rakhatják fel ingyenesen a készülékükre. A játék megkezdéséhez csupán pár kódkártyát kell kinyomtatni és kezdetét is veheti a játék.

A Los Angeles-i E3 szakkiállításon jelentették be a gyűjtögetős kártyákat továbbfejlesztő Invizimals című játékot. A Sony Playstation Portable-t és a hozzá kapcsolódó kamerát igénylő program nem váltja ki teljesen a plasztiklapokat, ám a szépen megfestett ábrák helyett 3D-s animációt és látványos csatákat kínál. A játékosoknak előbb el kell fogniuk a véletlenszerű helyeken felbukkanó szörnyeket, amit csak a PSP képernyőjén keresztül látnak, majd a begyűjtött kreatúrákat csatára lehet küldeni a számítógép által irányított, vagy egy másik játékos csapatához tartozó bestiák ellen. A lényeket tovább is lehet fejleszteni, új támadásokat, varázslatokat tanulhatnak, ami által látványosabbá válnak az ebédlőasztalon vagy a szőnyegen zajló ütközetek.

http://www.youtube.com/v/TvDWleKmhYs&hl=en&fs=1&
Mindenkinek lehet saját szörnye

A gyűjtögetős kártyák új generációjának kifejlesztését tűzte ki maga elé a Top Trumps is. A cég 3D-s modelleket meghívó lapjaihoz nem kell drága kézikonzol, csupán egy olcsó webkamera és a Top Trumps ingyenes szoftvere szükséges a lények és robotok előcsalogatásához. Persze trükk van a Top Trumps AR játékában is, a modellgyűjteményt csak újabb kártyacsomagok megvásárlásával lehet szaporítani, ami miatt biztosan nem fogják szereni a csak monitoron megjelenő hősökért és szörnyekért fizető szülők a céget.

Műanyagkatona kiokosítva

Epikus csaták terepasztalon

A nyolcvanas évek elején megjelent Warhammer asztali stratégiai játék komoly rajongótábort tudhat magáénak. Az ólomból vagy műanyagből készült, a játékos által gondosan kifestett seregek csatáihoz vastag szabálykönyvek, dobókockákból rakott halmok, terepasztal és hüvelykes beosztású mérőszalag szükséges. Egy-egy ütközet hosszú órákig is eltarthat, még a pörgősebbnek számító Vérfoci meccsei sem érnek véget háromnegyed óránál gyorsabban. A fantasy és science-fiction verzióban is létező társasjáték iránt érdeklődőknek a magyar Gheistwald Ghasts blogot és a Games Workshop oldalát ajánljuk.



Nem csak komoly és bonyolult játékokat lehet lecserélni egy jól megtervezett bővített valóság rendszerrel. Lasorne vázlatain műanyag katonákkal, legofigurákkal játszó gyerekek próbálgatják az AR szemüvegeket, a terepakadályokat pedig gondosan festett romos épületek helyett szétdobált párnák, könyvek, fából készült kisvasút adják. A fiatal tervező ötlete díjat is nyert a számítógépes grafikai szakemberek évente megrendezett SIGGRAPH konferenciáján idén márciusban. A díj kapcsán Lasorna elmondta, hogy az AR Toys figurákat a játékosok ugyanúgy díszíthetik, alakíthatják, mint a műanyag katonákat, lehetőséget adva az alkotókedvvel rendelkező fiataloknak.

http://vimeo.com/moogaloop.swf?clip_id=3515273&server=vimeo.com&show_title=1&show_byline=1&show_portrait=0&color=00ADEF&fullscreen=1

Olyan, mint a mobilkód

A fenti AR programokon is látható, hogy augmentált valóságot kamerával könnyen leolvasható, leginkább a mobilkódhoz hasonló bélyegekkel a legegyszerűbb csinálni. Az egyszerűbb alkalmazásoknál ezek a kódok csak azt mondják meg a készüléknek, hogy melyik 3D modellt kell megjelenítenie. A bonyolultabb programok, mint Lasorne katonás játéka, viszont vezérlésre is ezeket a bélyegeket használják: az egyes ábrák menüpontokká alakulnak a kamera által, amire csak rá kell néznie a játékosnak és már nyílnak is le a lehetőségek.

Nem csak speciális bélyegekkel működhet az AR, az Androidos telefonokon futó Layar böngészőnek például a készülék GPS modulja és digitális iránytűje mondja meg, hogy pontosan mit lát maga előtt a felhasználó. A világ első bővített valóság böngészőjeként hirdetett szoftver segít bankautomatát, orvosi rendelőt, gyógyszertárat, kiadó lakást és egyéb érdeklődésre számot tartó helyet keresni a telefon gazdájának. A Layart bejelentő sajtóközlemény szerint a technológiát nem csak Androidra szeretnék kiadni, folyik az iPhone verzió fejlesztése is.

http://www.youtube.com/v/b64_16K2e08&hl=en&fs=1&
Kérdezősközés helyett elég bekapcsolni a világhoz új réteget adó Layart

A Layar azért tud ennyire sokat a világról, mert a programot megrendelő öt tartalomszolgáltató alaposan feltöltötte érdekes pontokkal (POI, point of interest). A nem is annyira távoli jövőben ezek az eszközök akár önállóan is képesek lesznek összegyűjteni a szükséges információkat, ehhez azonban a képfelismerésen és a szoftveren még sokat kell csiszolni. Egy AR kütyükkel felszerelt jövőben azonban könnyen elképzelhető, hogy az újságosbódé előre megmondja, megérkezett-e már kedvenc napilapunk, az üzlet cégtáblája mellett rögtön látjuk az akciós árukat, az autónk felett pedig tán még azt is jelzi majd egy csík, hogy meddig van a tank.

A jövő egy része már itt is van. A Wimbledon 2009-et meglátogató T-Mobile G1 és G2 tulajdonosok az Android Marketplace-ről tölthetik le az IBM Seer bővített valóság programot, ami a teniszverseny különböző rendezvényei között igazítja el őket. A többi mobiltulajdonosnak sincs miért aggódni, az összes platformra készült valamilyen segítő alkalmazás. GPS információt és netes adatbázist használ a Google Android fejlesztői versenyének egyik díjazottja, a 350 ezer pontról információt szolgáltató Wikitude is. A telefont zsebben hordható idegenvezetővé varázsoló szoftver a szétnézésben segít, s nem csak a nevezetességeket azonosítja be, még a hegycsúcsok neveit is ráírja a képre.

Most is ki lehet próbálni

A bővített valóság kipróbálásához szerencsére nem kell drága kiberszemüveget ölteni, de még webkamerát sem kell venni a számítógéphez, elég kimenni Aquincumba vagy meglátogatni a diósgyőri várat. Ezen a két helyen lehet ugyanis kipróbálni MTA SZTAKI, a Silicon Graphics hazai képviselete és a BME által megteremtett Kronoszkóp nevű AR távcsövet. A készülék lencséin átnézve a romos épületeket egykori pompájukban nézheti meg a látogató. A leomlott falakat számítógépes modellekben folytatódnak, a diósgyőri várban működő távcsőben még néhány korabeli ruhákba öltöztetett figurát is fel lehet fedezni. A kronoszkóp nem élő képet ad, a felhasználó nem fogja látni a többi turistát, de ezt a többség valószínűleg elnézi a múltat mutató digitális távcsőnek.

Mindenen futni fog

Várhatóan a jövőben egyre több eszköz lesz arra képes, hogy információkkal írja tele a felhasználója elé táruló látképet. Az Nvidia mobil eszközökbe szánt mindentudó Tegra lapkáját használó kütyük - például a Zune HD - ugyan még csak idén ősszel fognak megjelenni, ám két egyetemista szoftvermérnök már elkészítette az ARhrrrr! nevű zombilövölde játékot hamarosan érkező platformra.

http://www.youtube.com/v/Cix3Ws2sOsU&hl=en&fs=1&
Robbanó cukorkák és menekülő emberek az ARhrrr!-ban

A körülbelül A3-as méretű papírra nyomtatott, és az eszköz kameráján keresztül 3D-sre növő város lakóinak a játékos az utolsó reménye. Ha a képernyő közepén levő célkereszttel nem lövi le a zombikat, azok megeszik az embereket. A videóban is látható részletes kidolgozottság ellenére ez még csak a koncepció, a Tegrára épülő készülékek megjelenése után derül ki, hogy a felhasználóknak lesz-e lehetősége helikopterről lövöldözni az élőhalottakat és drazsébombákkal teleszórni a várost.