A sajtóbemutató alkalmából ugyan telt ház van a szimulátorban, és az állóhelyekért is tolongani kell a kollégákkal, de a lesötétített szobába lépve így is nagyon magával ragadó a látvány. A falon félkörben öt hatalmas vásznon a Ferihegyi reptér 180 fokos panorámaképe jelenik meg, amit öt, a plafonról lógó projektor vetít ki. A nappali színek ugyan kicsit mesterkéltek, és a repülőgépek modelljei néhol egy kicsit szögletesebbek, mint a valóságban, de az összhatás tökéletes. A látkép kicsit a jövőbe visz minket: a panorámán már a kettes terminálra épülő Sky Court is rajta van, és minden egyes bokrot a helyére tettek a szerkesztők.
A vászonnal szemben, a terem közepén elhelyezkedő asztalnál három munkaállomás található, egyszerre ennyi ember gyakorolhatja a tornyos irányítók feladatait. Minden munkahelyen több monitor található: az egyiken a földfelszíni radar a futópályákon közlekedő járművekkel, egy másikon a reptér légterét pásztázó berendezés képe és egy-egy érintőképernyő tartozik a rádióhoz és a futópálya fényeit vezérlő virtuális panelhez.
A gépeknek ugyanúgy rádión adnak utasításokat az irányítók, mint az életben. Az "adást" most egy másik szobában ülő álpilóták veszik, de a szoftver hanggal is vezérelhető. A gond csak az, hogy a kanadai Adacel, amely a rendszert szállította, túlságosan is az amerikai akcentusra hangolta a rendszert, ami így a magyar személyzetet néha nem érti. Az üzemeltetők próbálják a gondot orvosolni, a legutóbbi tréning hangfelvételeit már elküldték a cégnek, hogy ehhez tudja igazítani a szoftvert.
Tüzet kérek!
"A British Airwaysnek legyen hajtóműtüze!" - szól át a sarokban, a szimulátor kezelőpultjánál ülő munkatársának Menráth Gábor vezető oktató. A bal szélső vásznon közeliben jelenik meg az aszfalton várakozó gép, amelynek gombnyomásra lángok csapnak fel a hajtóművéből. A magasra felszálló füstoszlop messziről, a középső képernyőn is látszik, ahogy a tűzoltóállomásról a helyszínre igyekvő fecskendős autót is követhetjük a szemünkkel, ahogy végighalad a betoncsíkokon.
A kezelőszervek is élethűek (Még több kép)
Az eseményeket kísérő animáció persze csak annyira részletes, amennyire az irányítói munka gyakorlásához szükséges. Amikor a jármű odaér a géphez, már nem ugrálnak ki belőle tűzoltók, és nem kezdik el locsolni a lángokat: pár perc elteltével azonban, ahogyan az a valóságban is történne, elalszik a tűz.
Az ilyen extrém esetek persze ritkák. Legtöbbször azért hajt végre kényszerleszállást gép, vagy azért szakítja meg a felszállást, mert a fedélzeten rosszul lett valaki. Egy szívroham miatt például már meg kell szakítani az utazást. A második leggyakoribb ok a hajtómű vagy a mechanikus berendezések hibája, magyarázza a bemutatót vezető Menráth.
A szimulátor szoftverének igazi erőssége nem ez, hanem az, ahogyan az időjárást megjeleníti. Nem csak ködöt vagy éjszakát lehet benne gombnyomásra varázsolni, de ha elered az eső vagy a hó, az össze is gyűlik a pályán, és az időjárási viszonyok hatással vannak a gépek viselkedésére is. A havazásban fokozatosan fehéredő táj újdonság, és ilyenkor a betoncsíkot takarító gépek is szépen kivonulnak - ettől már tényleg majdnem teljesen olyan a szimulátorban való gyakorlás, mint a valóság.
Éjszaka egy gombnyomásra (Még több kép)
Ezt nem láttuk ugyan, de a szoftver a rádió meghibásodása esetén használt fénypuskát is képes szimulálni, amivel jeleket adnak a gépeknek. Az utasszállító repülők mellett a képernyőn feltűnhetnek katonai gépek is, akár fegyverzettel vagy fékezőernyővel, ami a leoldás után ott is marad a futópályán - büszkélkedett a szoftver tudásával Menráth Gábor még a bemutató előtt.
Régen csak ködben volt oktatás
A tornyos irányítókat ezt megelőzően egyszerűbb, kétdimenziós képet megjelenítő szimulátoron, még régebben, a számítógépek előtt terepasztal segítségével képezték ki - tudjuk meg kísérőnktől, aki szerint ez olyan volt, mintha végig ködben dolgoztak volna, hiszen nem lehetett érdemben kinézni a toronyból. Ezek szerint a látványos, százmilliós technológia nélkül is meg lehetett oldani a feladatot, de mint megtudjuk, a minden tekintetben élethű szimulátornak van előnye. A kiképzést követő szakmai gyakorlat egy részét is teljesíthetik benne ugyanis az irányítójelöltek, amit eddig a toronyban, oktató felügyelete mellett kellett, ami így olcsóbb és intenzívebb is, mint egy eseménytelen, kis forgalmú munkanap.
A következő körben egy kisgép hajt végre kényszerleszállást, szintén füstölő hajtóművel, és, hogy még látványosabb legyen az esemény, az egyik futóműve sem nyílik ki, ezért földet érve lecsúszik a pályáról. A szimulátort kezelő oktatók azt is megmutatják, milyen az, amikor a toronyhoz nagyon közel húz el egy gép, úgy, hogy szinte az az érzésünk, meg lehetne érinteni. Ez egyébként nem csak a látvány miatt van benne a programban - árulja el a teremben lévő második instruktor. A torony mellett pár tíz méterrel elvezető útvonal valóban létezik a vészhelyzeti repülési tervekben, mivel így az irányítók szabad szemmel győződhetnek meg róla, rendesen kinyílt-e például egy futómű, ha ilyen problémája volt egy gépnek.
Jobb lesz a szigorú géphang
Amíg a "torony" éppen tele van újságírókkal, átnézünk a szomszédos pilótaszobába is. Itt szintén két monitor van az álpilóták előtt, akik egyébként maguk is irányítók, és egy rádiós panel. Maximum hatan foglalhatnak helyet a teremben, de a bemutató alatt csak egy fiú teljesít szolgálatot, ő is könnyedén elvezényli azt a 2-3 gépet, ami egyszerre manőverezik a virtuális Ferihegyen a kedvünkért.
Egy egész flottát visz az egy szem álpilóta (Még több kép)
Egyszerre egyébként maximum 6-8 gépre kell figyelniük a tornyosoknak a valóságban, tudjuk meg kísérőinktől, szemben a teljes légtér átlagosan két-két és fél ezres forgalmával. A ferihegyi kifutón éppen ezért ritkán alakul ki tumultus, csak a fapados-korszak csúcsán volt olyan, hogy hosszan sorakoztak a felszállásra váró gépek a futópálya előtt.
Bár nekünk a hús-vér álpilóták közreműködésével tűnik valószerűbbnek a szimulációi, az instruktorok szerint nem lenne baj, ha a hangfelismerő rendszerrel teljesen fel lehetne váltani őket. Ezzel nem csak az ő óradíjukat spórolná meg a cég, de a tanoncokat is rákényszerítené, hogy pontosabban használják az előírt szakkifejezéseket és azok szintaktikáját. A számítógép ugyanis csak a szűk angol nyelvű utasításkészletet érti meg a megfelelő szintaktikával, ha mást mondanak neki, arra nem reagál, míg ha valódi emberekkel lehet diskurálni, akkor előfordulhat, hogy az irányítók eltérnek ettől. A légiforgalmi irányítás pedig éppen attól hatékony, hogy minden a pontosan kidolgozott eljárásrend szerint történik, és itt is ezt kell begyakorolni, főleg a kezdőkkel.
A vidéket is tudja
A látványos, 3D-s toronyszimulátort vagy kéttucatnyi Dell munkaállomás szolgálja ki, például minden projektornak külön PC adja a képet, és két szerver van mögötte, az egyik a szimulációs programot futtatja, a másik a rádiót helyettesítő hangszerver. A teljes berendezést 600 millió forintból építették ki, és ezért a pénzért benne van Ferihegy mellett egy kitalált reptér, valamint a sármelléki és a debreceni légi kikötő is.
Öt projektor vetíti a képet (Még több kép)
A HungaroControl tervei szerint ezek mellett az összes hazai katonai reptér irányítótornyát, vagyis a kecskemétit, a szolnokit és a pápait is szimulálhatóvá tennék a képzési központban, ahol a Honvédség már most is tart kiképzési gyakorlatokat. Egy ilyen reptéri modell elkészítése egyébként körülbelül fél évet vesz igénybe, a bekapcsolása viszont már csak pár másodperc a szimulátorban.
Egy kisebb finomítást pedig még szeretnének végrehajtani a kiképzőterem berendezésein, a rádió kezelőgombjai ugyanis egy kicsit máshogy helyezkednek el, mint az igazi toronyban. A továbbképzésen részt vevő irányítók részéről pedig felmerült az egyébként jogos igény, hogy ha megszokták, hogy rendkívüli helyzetben reflexszerűen hová nyúlnak, akkor ne kelljen máshogy tenniük a szimulátorban sem.
Lesz körpanorámás gép is
A 180 fokos látképet adó berendezés pedig csak az első lépés az élethű kiképzésben. 2012-re ugyanis elkészül a HungaroControl új épülete, új légi irányítóközponttal (ATS-sel) és egy teljes körpanorámát adó, 14 projektoros toronyszimulátorral. Teljes egészében csak ez tudja majd visszaadni a Ferihegyi reptér látképét, amelyet a mostani képernyőkről csak úgy lehet áttekinteni a szimulátorból, ha fordítanak egy kicsit a képen.
Az új szimlátorral a HungaroControl munkatársainak reményei szerint nem csak a hazai utánpótlást lehet majd képezni, hanem külföldi irányítókat is. A környező országok közül csak Csehországban és Ausztriában van ilyen toronyszimulátor, de az osztrákoké nem ennyire korszerű, tőlünk délkeletebbre legközelebb a görögöknél, Oroszországban vagy Ukrajnában pedig még egyáltalán nincs - vagyis lehet nemzetközi piaca a korszerű tornyos képzésnek a jövőben.