Vágólapra másolva!
Az elmúlt években az informatikában is egyre fontosabb téma lett a környezetvédelem, a gyártók egyre-másra jelennek meg zöld termékekkel. Azt már kevesen tudják, hogy a hangzatos marketingszólamok mellett mit is jelent mindez valójában.
Vágólapra másolva!

A globális felmelegedés elleni küzdelemben zöldnek lenni leginkább annyit jelent: csökkenteni a készülék üzemeltetése által előidézett széndioxid-mennyiséget, vagyis az áramfogyasztást. Ezen a téren az első látványos erőfeszítésekre még a kilencvenes évek elején került sor az Energy Star logóval ellátott, energiatakarékos monitorok bevezetésével, amelyek áramtalanították magukat a használaton kívüli időben (sleep mode). Ma már különösnek hangzik, de ez sokáig egyáltalán nem volt megszokott.

A számítógépek energiafogyasztását a következő lépésben a hagyományos képcsöves monitorokat felváltó LCD-képernyők elterjedése csökkentette az ezredforduló után, átlagosan körülbelül 40 százalékkal. A következő lépést a még takarékosabb ledes kijelzők jelentik majd, de eközben egy másik területen újabb kihívásokkal kell szembenézni az informatikának. A gyártók jelenleg a hálózati tápegységek energiahatékonyságát igyekeznek növelni, és a korszerű számítógépek szoftveres eszközökkel még hatékonyabbá tett energiagazdálkodási lehetőségeket kínálnak.

Új kockázat: a szerverfarmok

A szintén az ezredforduló után egyre népszerűbbé váló online szolgáltatások óriási szerverfarmok üzemeltetését teszik szükségessé világszerte, amelyek megfelelő tároló- és számítási kapacitást biztosítanak a felhasználók kiszolgálásához. A hálózati technológiák fejlődésével egyre több szoftver és tartalom költözik az úgynevezett "felhőbe", vagyis a nagyszámítógépes rendszerek által fenntartott, a valós térben már-már megfoghatatlan virtuális szférába, amelynek viszont nagyon is kézzelfogható következményei vannak a környezeti terhelés terén.

A világ nagyszámítógépes kapacitása ugyanis ma már több áramot fogyaszt, mint az autóipar, és erőteljes ütemben növekszik: a szakemberek szerint 2010-re megduplázódik a 2008-as szinthez képest. Az internet éves áramfogyasztása a becslések szerint százmillió kilowatt óránként. A nagyobb számítási kapacitás nagyobb villanyszámlát is jelent, és ez nem csak a gépek áramellátása miatt van. A csúcskapacitású számítógépes rendszerek üzemeltetési költségeinek nagy részét a hűtés viszi el.

Fotó: Szabó Pál
Szerverterem: már a precíz kábelezés is segíti az olcsóbb hűtést

A szakameberek ezért különféle megoldásokkal kísérleteznek. A hatékonyabb hűtés érdekében tökéletesítik a gépek és szervertermek szellőztetését, a hideget tároló, jégkockához hasonló hűtőrendszerekkel, vízhűtéssel kísérleteznek, vagy egyenesen bekapcsolják a géptermeket a távhő-hálózatba, hogy ne vesszen kárba az általuk megtermelt hőmennyiség. Erre Németországban és legújabban Finnországban volt példa.

A programozó segíthet

Az energiatakarékosság másik módja, ha a programozók hatékonyabban használják ki a rendelkezésre bocsátott számítási kapacitást. Ez egyrészt a programkód optimalizálásával, másrészt a hálózati kommunikáció tudatos irányításával érhető el, hogy az adatoknak minél kevesebbet kelljen utazniuk. A szerverkapacitást úgy is lehet csökkenteni, hogy a szolgáltatók virtualizált rendszereket alkalmaznak, vagyis egy számítógépen több virtuális gép üzemelhet a hozzájuk tartozó hardvertől immár függetlenül úgy, hogy a lehető legoptimálisabb legyen a kapacitások kihasználtsága.

A MySpace üzemeltetői a hagyományos winchesterek SSD-re való lecserélésével takarították meg az üzemeltetési költések 80 százalékát. A mozgó alkatrészeket tartalmazó mágneslemezes meghajtóknál ugyanis sokkal kevesebbet fogyasztanak a flashmemóriára épülő SSD-meghajtók, amelyek ugyan lassabbak is, de már elég jók ahhoz, hogy a számítógépes rendszerekben használják őket.

Az üzleti életben és a mindennapokban egyaránt csökkenti a munkával járó széndioxid-kibocsátást a telecommuting, azaz a virtuális ingázás. A személyes megbeszéléseket ma már gyakran VoIP-szolgáltatások és videokonferenciák helyettesítik, amelyek az USA-ban és nemzetközi szinten leginkább a szintén komoly károsanyag-kibocsátással járó légi utakat váltják ki. Az alkalmazottak esetében a távmunka révén az irodák üzemeltetési költségeinek 70 százalékát spórolhatják meg a cégek, mivel átlagosan ennyit tesz ki a fűtés, a világítás vagy légkondicionálás költsége, nem is beszélve arról, hogy az otthonról dolgozó alkalmazott biztosan nem ül az ingázás miatt autóba - igaz, a saját villanyszámlája minden bizonnyal megnő.

Már a notebook is takarékosabb

Kanyarodjunk is ezzel vissza az otthoni, hétköznapi technológiai termékek köréhez. A hordozható számítógépek elterjedése az elmúlt években jelentősen csökkentette az otthoni felhasználók áramfogyasztását, mivel ezek a gépek jellemzően kisebb kapacitású tápegységről üzemelnek, mint a szinte korlátlanul bővíthető, hagyományos típusú asztali PC-k. Összehasonlításképpen: míg egy nagyméretű, 17 colos noteszgépet rendszerint 120 wattos tápegység működtet, addig az erősebb asztali gépeknél nem ritka az 500-700 wattos teljesítmény.

Forrás: [origo]
Az egybegép is spórol

A legújabb divatnak megfelelően terjedőben vannak a monitorral egybeépített PC-k, amelyek szintén takarékosak, lévén notebook-alkatrészekből készülnek. A hétköznapi felhasználó persze elsősorban azért részesíti előnyben ezeket, mert kisebbek, kényelmesebb és esztétikusabbak, mint a régi, óriási, hangos dobozok.

A mai PC-k leginkább energiazabáló alkatrésze a videokártya, amelyet a komolyabb multimédiás feladatokra nem használt gépekben takarékos alaplapi chip helyettesít - így a legtöbb notebookon is le kell mondani a gyors 3D-s grafikáról, cserébe az olcsó árért és a takarékos fogyasztásért.

A hordozható gépek esetében a teljesítményhajsza helyett az elmúlt néhány évben takarékos, olcsó chipsetek és processzorok előállításába kezdtek a gyártók, ami lehetővé tette egy teljesen új számítógép-kategória, a netbook megszületését. Ezek a minigépek a maguk 7-10 hüvelykes méretével sokkal kisebbek és könnyebben hordozhatóak, mint a hagyományos laptopok, és az alapvető internetes és irodai feladatokhoz (webböngészés, szövegszerkesztés, e-mail, táblázatkezelés) optimalizált hardverüknek köszönhetően az áramfogyasztásuk is jóval kevesebb.

Forrás: Sony Ericsson
Zöld mobil. Brandet építenek belőle

A kisebb áramfogyasztás pedig a mobil eszközöknél hosszabb üzemidőt is jelent, ami miatt ez a gépkategória még inkább elnyerte a vásárlók tetszését. Hasonló szerepet tölthetnek be hamarosan az egyre jobb internetes és multimédiás képességekkel, egyre okosabb és könnyebben kezelhető szoftverekkel felszerelt mobiltelefonok. Ezeknek köszönhetően ugyanis már nem kell olyan sokszor bekapcsolni a számítógépet, ha netezni szeretnénk: a 3-5 hüvelykes képátlójú, érintőképernyős "tenyérgépek" már minden online tartalmat elérhetővé tesznek.

Újrahasznosított burkolat és napelemek

A mobileszközök gyártása során a vállalatok egyre inkább száműzik káros anyagokat, jórészt a hatósági tiltások nyomán. Az EU 2006-ban rendelkezett bizonyos szigetelőanyagok (PDE, PDBC) betiltásáról, azóta a közösségben forgalmazott mobilkészülékek nem tartalmazhatnak nehézfémeket, és a gyártók felelősek a termékeik újrahasznosításáért.

A manapság reflektorfénybe került zöld mobilkészülékek rendszerint maguk is újrahasznosított PVC-burkolatot kapnak, napelemes, kurblis töltési lehetőséggel látják el őket, hogy kevesebbet kelljen a hálózati töltőn lógniuk, és különféle szoftverekkel is igyekeznek tudatosítani a vásárlókban a környezettudatos életmódot. Ma már a legtöbb "zöld" kütyün és mobilon megkerülhetetlen a beépített mozgásérzékelővel működő lépésszámláló, amely kézzel fogható módon jeleníti meg, mennyi széndioxid-kibocsátást takarított meg a felhasználó a gyaloglással. A készülékek rendszerint figyelmeztetik is a tulajdonosukat, hogy a telefon feltöltése után húzza ki a konnektorból az adaptert, és a képernyő-világítás optimalizálásával vagy gyorsabb lekapcsolásával is takarékoskodnak.