Hová tűnnek a telefonfülkék?

Emlékszik arra, hogy mikor telefonált legutoljára fülkéből? Olvasóink többsége bizonyára aligha. A mobiltelefonok terjedésévelpárhuzamosan a nyilvános készülékek száma rohamosan csökken. A repülőtereken, pályaudvarokon még manapság is nyereségesen üzemeltethetők a fülkék, bár olyan is van, amelyből napokig senki nem tárcsáz egyetlen számot sem. A korai jóslatokkal ellentétben a nyilvános telefonokról manapság sem internetezünk, a fülkék iránti rongálási kedv azonban évtizedek óta nem csökken, és még jó ideig nem fognak eltűnni teljesen.

Jelenleg is futnak az M1-en a Szomszédok ismétlései, a telefon, illetve annak hiánya a magyar szappanopera jó pár évadját végigköveti. A gazdagréti lakótelep lakóinak többségét csupán egyetlen fülke szolgálta ki, saját vezetékes telefonja pedig csak a kiváltságosoknak lehetett. Fülkéből most sincs sokkal több a lakótelepen, de ennek oka most már az, hogy nincs is szükség rájuk.

Nem lehet minden fülkét megszüntetni

A mobiltelefonok térhódításának hatására a telefonfülkék száma jelentősen csökkent idehaza, a Magyar Telekom például 2000-ben még közel harmincezret működtetett az országban, jelenleg azonban fülkéinek száma kilencezerre csökkent. Ugyanakkor a hatályos törvények azt is előírják, hogy a távközlési szolgáltatóknak egy bizonyos számú fülkét kötelezően működtetniük kell: városokban 2500 lakosonként egyet, ennél kisebb lélekszám esetében pedig településeken egyet.

Ez azt jelenti, hogy a telefonfülkék sosem fognak teljesen eltűnni az utcákról sem vidéken, sem a fővárosban, bár a keveset használt, nem frekventált helyen lévő készülékek leszerelése továbbra is folytatódik.

Két országban már nincsenek telefonfülkék

Nem mindenhol próbáltak meg új célt adni az egyszer kiépített, árammal és telefonvonallal felszerelt fülkéknek. Jordániában 2004-ben inkább úgy döntött a nyilvános végpontokat működtető két telefontársaság, hogy teljesen felszámolják a telefonfülkéket. A döntésre azután került sor, hogy a mobiltelefonok elkezdtek elterjedni a királyságban. A magyarországihoz hasonló, több mint száz százalékos mobilpenetrációra még éveket kellett várni Jordániában, ezt csak 2009-ben érték el.

Hasonlóan döntöttek a finn vezetékes szolgáltatók is, amikor 2007-ben nekiláttak megszüntetni a telefonfülke-rendszert. Először a Finnet és a TeliaSonera hagyta ott a piacot, végül pedig az Elisa Oyj is lemondott a nyilvános végpontokról.

A kilencvenes évek végén volt a virágkor

Az idehaza domináns szolgáltatónak számító Magyar Telekomtól megtudtuk, hogy a telefonfülkék száma és kihasználtsága 1999-ben érte el a csúcsát - egyébként ebben az évben sugározták a Szomszédok utolsó epizódját is a tévében.

Gazdagréti telefonfülke

Míg tíz évvel ezelőtt a Telekomnál egy fülkéből naponta átlagosan még 21,66 percet beszéltek, mostanra ez az érték már 2,18 percre csökkent, ami jól szemlélteti, miként alakította át a piacot mobiltelefónia. Míg a kártyás telefon a kilencvenes évek egyik komfortbeli vívmánya volt - a boltban megvehető chipkártya birtokában az embernek nem kellett aprópénzt guberálnia zsebeiből - mára ilyen készülékeket alig használ valaki: egy átlagos napon egy készülékről mindössze 55 másodpercnyi hívást bonyolítanak a Telekom fülkéiből.

A hagyományos, chippel szerelt kártyák egyébként jövőre eltűnnek majd a Magyar Telekom kínálatából, helyüket azok a társaik veszik majd át. Ezekkel már nem csak kártyás, de érmés állomásokon is lehet telefonálni, használatukhoz ugyanis csak egy kódot kell bepötyögni a hívás előtt.

Hirdetésből lehet nyereséges a fülke

Annak ellenére, hogy telefonfülkét használó embereket már alig látni, egyes nyilvános állomások üzemeltetési költségét még fedezni lehet a használatukból befolyó összegekből. Ezek tipikusan pályaudvarokon, repülőtereken, vendéglátóipari egységekben lévő állomások. A többi, a frekventált helyeken kívül esők telefonfülkék esetében bevételt abból szerezhetnek a szolgáltatók, hogy hirdetési felületként is értékesítik.

Elegáns fülkék a Váci utcában

Mint a társaságtól megtudtuk, a telefonfülkék forgalma ugyan jelentősen visszaesett, a készülékeket érő rongálások száma az elmúlt évtizedben cseppet sem csökkent. A Telekomnál a szétvert fülkékből, készülékekből egy alvállalkozó munkatársai kinyerik a még használható alkatrészeket, amelyeket a még működő terminálok helyreállításához használnak, a maradék alkatrész pedig hulladékfeldolgozóba kerül.

Itthon befuccsolt az internetes telefonfülke

Magyarországon többen is próbálkoztak nyilvános internetterminálokkal, az egykori Matáv mellett többek közt a C3 Alapítvány is. A Magyar Telekom pályaudvarokon, a ferihegyi repülőtéren és bevásárlóközpontokban működtetett internetezésre is alkalmas terminálokat, ezeket azonban olyan kevesen használták, hogy széles körben sosem terjedtek el, s a kísérleti példányok is eltűntek a közterekről.

A hazai McDonald's gyorséttermeiben 2003 óta működnek nyilvános internetterminálok, ezeket fizetős szolgáltatásként működtetik, míg a wifit ingyen lehet használni. A külsős partner üzemeltetésében álló gépeket többnyire olyan fiatalok használják, akiknek még nincs saját laptopjuk, és leginkább a webkamerás fotózást és levelezőszolgáltatásokat vesznek róluk igénybe.

A telefonfülkék jövőjén már a mobiltelefonok elterjedése előtt elkezdtek gondolkodni a telekommunikációs cégek. A legvisszafogottabb tervekben is szerepelt például a videohívások bevezetése. Az amerikai AT&T az ötvenes évek közepétől dolgozott a technológián, sőt az 1964-es világkiállításon be is mutatták a videotelefonos szobát. Az ötlet azonban sosem jutott ki az utcákra, az emberek nem vágytak arra, hogy lássák is partnerüket beszélgetés közben.

Ilyennek képzelték el a jövő telefonját Amerikában

1993-as, nagy felháborodást kiváltó - és rémisztően pontosnak bizonyuló - You Will reklámkampányában a vállalat telefonos terminálokon a videobeszélgetések kezdeményezése mellett koncertjegyeket lehet vásárolni, és távoli tudásbázisokhoz lehet hozzáférni. Ezt a feladatkört először az internetterminálok, teleházak vették át, ma pedig okostelefont vásárol, aki útközben szeretne információhoz jutni.

A mobiltelefonok hatalomátvételét követően, a mobilnetes készülékek elterjedtével még kreatívabb ötletekre volt szüksége a cégeknek. A meglepően kihasznált, napi ötven percnyi beszélgetést bonyolító párizsi készülékek közül néhányat például tíz percnyi ingyen internetezést kínáló, turistákat útbaigazító kioszkká alakítottak át. Az új funkciókkal felvértezett fülkék tesztje hat hónapig tart, utána döntik el a város vezetői, hogy megrendelik-e a 17 hüvelykes kijelzővel felszerelt utcai terminált. Az internetezőket kiszolgáló utcabútorrá kezdte alakítani fülkéit az amerikai Verizon is. A nyilvános telefonokat előbb wifi ponttá alakította a cég, később pedig a drágább mobilinternetes hardver került a telefon mellé a fülkébe.

Londoni stílusú fülke egy budapesti pub előtt

A legnagyszabásúbb ötlettel a spanyol Telefónica szolgáltató állt elő. Ők az elektromos és hibrid üzemű autók feltöltésére szolgáló energiakutakká alakítanák át a használaton kívüli végpontokat. A tervek szerint állami támogatással beszerezhető autókat nem csak fülkéknél lehetne "feltankolni" további 510 lámpaoszlopból és egyéb térelemből kialakított kúttal könnyítenék meg a villanykocsikat használók életét.