Idétlen kütyükkel keresik az utat a laptopgyártók

Nokia N900
Vágólapra másolva!
Táblagéppé origamizható netbook, leszerelhető kijelzőjű notebook, félkilós rendszergazda-telefon, rajzolt billentyűzetes hordozható számítógép: a nagyok ide-oda kapkodnak, hogy rátaláljanak a logikus folytatásra. Idén szinte minden gyártó piacra vitt már olyan koncepciót, amelyen a születése pillanatában látszik, hogy bukott termék lesz, de talán egyes részletei meghatározhatják a jövőt.
Vágólapra másolva!

Vicces termékekkel tudnak előállni az ismert termékkategóriák határait feszegető, új területekre merészkedő szórakoztatóelektronikai cégek. A mulatságos bukásokon, a használhatatlanságig elbonyolított eszközökön tiszta szívvel lehet nevetni. Közelebbről megvizsgálva őket pedig kideríthetjük, melyik terv milyen kütyükben élt tovább, hogyan tanultak sikerületlen termékeikből a cégek. Válogatásunkban tabletekkel keresztezett netbookokat, a PC vagy a notebook kiváltására szánt okostelefonokat és jövőbelinek tűnő, de valójában hasznavehetetlen, csupa képernyő csodákat mutatunk be.

Kifordítom-befordítom laptop

A táblagépek és netbookok előnyeinek kombinálásával próbálkozott meg az Inspiron Duóval a Dell, ám a végeredmény nem lett tökéletes. A készülék érintőkijelzőjét egy ügyes zsanér tartja, így szabadon lehet forgatni a keretben. Az egyik állásban a gép hagyományos netbook, a másik állásban a kijelző kifelé néz, keretét ráhajthajuk a billentyűzetre, és így vaskos tabletté alakul a gép. Az Inspiron Duóhoz további húszezer forintért hangfalas dokkolóállomást is lehet kapni, amivel a tablet módba hajtogatott gépből ébresztőórát, digitális képkeretet vagy médialejátszót csinálhatunk.

Forrás: DELL
Jópofa ötletből lett kényelmetlen termék

A hajtogatós laptop a maga nemében érdekes ötlet, ám a megvalósítás során számos rossz tulajdonságot örökölt a netbookoktól. A gép kétmagos Atom processzora ugyan elég a Windows 7-hez, ám a rendszer csak komótosan fut rajta. A billentyűzet, a nagy akku és a forgatásért felelős mechanika miatt pedig vaskos a gép, hiányzik belőle a füzetnyi vastagságú táblagépek eleganciája. Sem megfogni, sem hosszabb ideig tartani nem kényelmes, a hibrid megoldás helyett érdemes csak netbookot vagy csak tabletet vásárolni.

Laptop dupla képernyővel

Az Acer legújabb, Iconia nevű notebookján már nem lesz hagyományos billentyűzet, a gépet ugyanis dupla LCD-vel szerelik fel, az alsó érintőképernyőn virtuális tasztatúra biztosítja a szövegbevitelt. A tervezők elképzelése szerint a dupla képernyő növeli a produktivitást, mivel kétszer annyi hasznos információ fér el rajta, és a felhasználók különben sem mindig akarnak szöveget gépelni. Az Iconián egyszerre lehet filmet nézni, és a Facebookon érkező üzeneteket olvasgatni.

Forrás: [origo]
Teljesen hasznavehetetlennek tűnik a billentyűzet nélküli notebook

Hasonló notebookot tavaly ősszel már teszteltünk: a Toshiba laptopgyártásának huszonötödik évfordulójára kiadott Libretto W100-as nem aratott osztatlan sikert kollégánknál, mert nem működött zökkenőmentesen. Az Acer Iconiában ugyan erősebb hardver munkálkodik, 14 colos képernyői kétszer akkorák, mint a Librettóé, mégsem hiszünk abban, hogy széles körben elterjedne. A két képernyő miatt kisebb az üzemidő, mint egy hagyományos laptopnál, ráadásul a Windows 7-et sem két képernyős üzemre tervezték: például az álló és fekvő nézetbe váltást meglehetősen lomhán végzi el. Bár a virtuális billentyűzet tapasztalataink szerint nem használhatatlan, azért hagyományos gombokon mégis kényelmesebb gépelni, ami nem utolsó szempont még egy 250 ezer forintos laptop esetében sem.

Tabletté alakítható netbook

A Lenovo több mint egy évvel ezelőtt jelentette be forradalminak ígérkező netbook-táblagép hibridjét, az IdeaPad U1-et. Ennek alapötlete az volt, hogy a masina lecsatolható képernyővel rendelkezett, ami önállóan, tabletként is működőképes. Bár a készülék a mai napig nem került a boltokba, még mindig fel lehet iratkozni a gyártó honlapján premierjének értesítőjére. Elvileg az idén már meg lehet majd venni a masinát.


Macerás szinkronizálni az adatot a másfél számítógépünkön

Miért nem gondoljuk, hogy a kettészedhető noteszgép jó ötlet? Mert kivitele cseppet sem praktikus: a laptop módot kiszolgáló Intel processzor, a memória és a többi komponens ugyanis a billentyűzet alatt kapott helyet, míg a képernyő mögé egy második hardvert is bezsúfoltak. Ez utóbbi nagyjából egy okostelefonéval azonos teljesítménnyel rendelkezik. Míg a fő rendszer az U1-esen a Windows 7, tablet üzemmódba kapcsolva Google Android 2.2 szoftvert használhat a tulajdonos. Bár a két rendszer képes összeszinkronizálni a lementett adatokat, valójában két különálló gépről van szó, amelyet egyben és külön is lehet cipelni. De ugyanez az helyzet akkor is, ha veszünk egy netbookot és egy táblaszámítógépet. A várható 1300 dolláros, vagyis 250 ezer forint körüli árba pedig bele is férne a dupla beszerzés.

Összelegózni egy laptopot

Több eszköz egyesítésének igényével készült a Motorola Atrix nevű okostelefonja, amit változatos dokkolókkal alakíthatunk médialejátszóvá, autós navigációvá vagy laptoppá. A kétmagos ARM processzorral felszerelt, bivalyerős mobil Androidot futtat, ha azonban a laptopdokkba illesztjük, akkor teljes képernyős, Linuxra emlékeztető asztalt is képes mutatni.

Forrás: [origo]
Még reménykedünk az Atrixban, de az ára miatt nem könnyű benne hinni

Az Atrix várható bukásának az oka a dokkok ára: mire az összes kiegészítőt beszereztük a telefonhoz, elköltöttük egy telefon, egy gyengébb notebook és egy navigáció árát. Különösen a telefont laptoppá alakító kiegészítő dokk 500 dolláros ára riasztó. Ha csak a telefont nézzük, akkor a Motorola készüléke életképes konstrukció, gyors, sokat tud, ám a kiegészítőkkel és a sugallt felhasználási móddal vaskos bukás.

Okostelefon helyett zsebszámítógép

Bumfordi, programozólelkeknek szerethető, ám féltégla nehézségű mobillal rukkolt elő a Nokia, amikor kiadta az N900-as félig okostelefon, félig zsebszámítógép típusát. A készüléket HDMI-n lehetett nagy külső kijelzőhöz csatlakoztatni, a Linux alapú Maemo operációs rendszerre gond nélkül lehetett az Ubuntun megszokott szoftvereket (például a klasszikus Armagetron játékot) telepíteni, ráadásul még kicsúsztatható teljes billentyűzete is volt, amivel parancsokat írhattunk a konzolba.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Épp csak telefonnak nem volt jó a féltéglányi Nokia

Az igazi rendszergazda-telefonnal csak az volt a baj, hogy a sokkal vonzóbb, csinos okostelefonokkal került egy kategóriába több mint százezer forintos ára miatt. Ráadásul míg azok kapacitív, ujjal vezérelhető kijelzővel rendelkeztek, az N900-on érintőpálcával kellett matatni. Kollégánk cseppet sem túlzó véleménye szerint az N900 olyan volt, "mint egy iPhone, amit a MÜSZI tervezett".

Jobb egy csinos bukás, mint egy unalmas termék

Bármennyire valószínűtlen is, hogy a fenti kütyükből sikertörténet lenne, érdemes rájuk emlékezni. A legjobb arcát mutatja velük a szórakoztatóelektronika: a kísérletezőt, a futurisztikus ötletekkel rendelkezőt, a jövő formálására vágyót - és persze a bukni tudót. Egy közel használhatatlan dupla kijelzős notebookot, egy Linux-rendszergazdáknak való csodatelefont is könnyebb szeretni, mint a száz egyforma, ötlettelen, egymást koppintó kütyü valamelyikét.