Álhírek és átverési kísérletek a Facebookon – hogyan vegyük észre őket?

Vágólapra másolva!
Az álhírek, félrevezető információk és netes hoaxok ártanak a Facebook közösségének, és tájékozatlanabbá, bizalmatlanabbá teszik a világot. Az ilyen félrevezető tartalmak szerzői gyakran hangzatos vagy ajándékokat ígérő címekkel hívják fel a figyelmet. Nem ritka az sem, hogy egy olyan külső oldalra próbálják velük átterelni az embereket, amelyeken a látogatók személyes adatait, például telefonszámot, e-mail címet próbálnak megszerezni. Fontos ismerni ezért az álhírterjesztők, csalók különböző módszereit, amelyekkel a gyanútlan felhasználókat próbálják megtéveszteni.
Vágólapra másolva!
Forrás: Facebook

Összegyűjtöttünk néhány tippet ahhoz, hogy miként lehet felismerni a félrevezető vagy akár veszélyes tartalmakat az interneten:

Kételkedjen a címek valódiságában!

Az álhíreknek gyakran adnak hangzatos címet, amit sokszor csupa nagybetűvel írnak, és sok felkiáltójelet használnak benne. Ha már a címben szereplő állítások is hihetetlennek tűnnek, akkor valószínűleg maga a hír sem valós.

Nézze meg alaposan a webcímet!

Egy hamis vagy annak tűnő webes cím is intő jele lehet az álhíreknek. Számos álhíreket terjesztő portál utánoz valódi médiumokat úgy, hogy azokéhoz hasonló webcímet használ, minimális módosításokkal. Ha ennek gyanúja merül fel, érdemes az eredeti médium webcímét összehasonlítani a potenciális kamuoldaléval.

Vizsgálja meg a hír forrását!

Bizonyosodjon meg afelől, hogy a kérdéses cikket egy megbízhatóságáról ismert médium írta. Ha a hír egy ön számára ismeretlen forrásból származik, nézzen utána, milyen médiumról is van szó!

Figyeljen a szokatlan formátumra!

Számos álhírportálon helyesírási hibákkal, vagy csúnya tördelési megoldásokkal találkozhat. Az ilyen oldalakon olvasott tartalmakat mindig kezelje szkeptikusan!

Nézze meg jól a fotókat!

Az álhíreket gyakran manipulált fotókkal vagy videókkal illusztrálják. Gyakran előfordul, hogy bár egy fotó eredeti, de szövegkörnyezetéből kiragadva használják azt fel. A neten ezért érdemes rákeresni arra, hogy egy kép eredetileg honnan származik, hol készülhetett.

Ellenőrizze a dátumokat!

Az álhírek sokszor teljesen valótlan dátumokat vagy idősorokat tartalmaznak, illetve egyes események megtörténtét a valóstól eltérő időpontra datálják.

Vizsgálja meg a bizonyítékokat!

Ha kétsége merül fel, ellenőrizze le a cikk szerzője által használt forrásokat, így meggyőződhet arról, hogy azok valóban megbízhatóak-e. Ha egy cikk állításait nem támasztják alá bizonyítékokkal, vagy a benne hivatkozott szakértőket nem nevezik meg, az arra utalhat, hogy valószínűleg álhírt olvas.

Keressen további megjelenéseket!

Ha egy hírrel semmilyen másik médiumban sem találkozik, az annak a jele lehet, hogy egy álhírt olvas. Ha azonban egy hírről több másik, megbízhatónak tartott médium is beszámolt, az nagyobb valószínűséggel lesz valós hír.

Nem lehet, hogy csak egy viccről van szó?

Néha nagyon nehéz megkülönböztetni egy álhírt egy szatirikus vagy humoros írástól. Ezért érdemes leellenőrizni, hogy az adott cikk forrása esetleg nem egy paródiaoldal-e, vagy nem utalnak-e a cikk részletei vagy hangneme arra, hogy viccből íródott.

Néha a hírek szándékosan hamisak

Álljon kritikusan az elolvasott cikkekhez, és csak olyanokat osszon meg másokkal, amelyekről tudja, hogy valós információkat tartalmaznak!

Az interneten fellelhető tartalmakat érdemes némi egészséges szkepticizmussal kezelni, valódiságtartalmukat ellenőrizni a Facebook-fiókjaink és magánszféránk védelme érdekében.