Miért és hogyan QoS?

A kezdetben pusztán adattovábbításra tervezett internet további célokra való felhasználásához a minőségi szolgáltatások meghonosítása az egyik legfontosabb előfeltétel. Ezek a szolgáltatások ugyanis egyelőre csak az egy kézben tartott, felügyelt hálózatokon működnek.

Minden hálózatnak véges az átbocsátóképessége. Tudták ezt harminc évvel ezelőtt az internet protokollját, a TCP/IP-t tervezők is, ezért választották a hálózati forgalom szabályozására a nehezen lefordítható "best effort" módszert (ma irányelvnek mondanánk). Ennek az a lényege, hogy a hálózat, bármekkora is rajta az aktuális terhelés, sohasem utasít vissza egy újabb kapcsolat létesítésére vonatkozó kérést. Olyan ez, mint ha a menetrend szerinti járat buszán mindig lenne még hely, de minden új utas felszállása után csökkenne a busz sebessége. Ez a busz tehát nem kezeskedik a menetidőért, viszont senkit sem hagy ott a megállóban. Könnyen belátható, hogy ha a hálózati kapcsolatok garantált (QoS) minőségűek - az előző példában: ha szavatoljuk a menetidőt -, akkor a hálózat, kapacitásának megfelelően, csak meghatározott számú ilyen szavatolt minőségű kapcsolatot tarthat fenn (vagyis a busz szállítókapacitása véges, és újabb utasokat esetleg már nem tud felvenni). Ha a szabad sávszélessége elfogy, akkor ki lehet rá tenni a "Megtelt" táblát, s már egyáltalán nem lehet újabb kapcsolatot létesíteni rajta. Ilyenkor várnunk kell, amíg valaki befejezi, és utána a felszabadult sávszélességért "versenyeznünk kell" a többi várakozóval.

A "best effort" módszer tette lehetővé, hogy az internet az amerikai egyetemek közötti hálózatból világhálóvá nője ki magát. Kitűnően alkalmazkodik az internet két jellegzetességéhez: ahhoz, hogy eltérő kapacitású hálózati szakaszokból áll, s ahhoz, hogy a forgalom előrejelezhetetlen módon és nagyon gyorsan változhat rajta. Az első jellegzetességre aligha kell magyarázat; ami a másodikat illeti, gondoljunk olyan eseményre vagy hírre, amely percek alatt az ezerszeresére növelheti az egy-egy hálószakaszra eső forgalmat.

(A teljes cikk a CW-Számítástechnika szeptember 3-án megjelenő, 36. számában olvasható.)