Másfélmillió magyar internetezik

Magyarországon 18 százalékra tehető az internetezők aránya - áll a GfK felmérésében. Az uniós csatlakozásra váró országok között Szlovéniában legelterjedtebb a nethasználat, a kontinensen pedig jelentősen elhúztak a skandináv országok.

A statisztikák szerint az unióban a lakosság csaknem fele használ több-kevesebb rendszerességgel számítógépet, az interneten szörfözők aránya pedig a tagállamok átlagában meghaladja az egyharmadot. Az elmúlt néhány évben a csatlakozó országokban is nőtt a világhálót használók száma, ám a magyar átlag egyelőre lényegesen elmarad az uniós átlagtól, és Magyarország a csatlakozó országok között is sereghajtó. A GfK Piackutató Intézet októberi, nemzetközi felmérése szerint Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság 18 százaléka, mintegy 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, évente legalább egyszer, ami 3 százalékpontos emelkedés az idén tavaszi 15 százalékhoz képest.


Szlovénia a régió élén

Az internethasználat éllovasa Közép- és Kelet-Európában továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 milliós 15 éves és idősebb lakosság 50 százaléka internetezik. Ez az arány fél évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. A régióban Szlovénia után Csehország következik: a 8,7 millió cseh felnőttből minden harmadik szokott internetezni. Magyarországot a csatlakozó országok mindegyike megelőzi ebben a tekintetben. Szlovákiában például 27 százalék a világhálót használók aránya, Lengyelországban pedig 20 százalék.


Skandinávia továbbra is példamutató

A felmérés alapján az európai élbolyt Finnország, Dánia és Svédország alkotja, ahol az internetezők lakossághoz viszonyított aránya 72, 71, illetve 70 százalék. Mindhárom államban nőtt a netezők száma az idén tavaszi felmérés óta 3-4 százalékponttal, s így októberre megelőzték nemcsak a többi EU-tagállamot, de az Egyesült Államokat is, ahol a lakosság 69 százalék szörfözik a világhálón.

A GfK adatai szerint Hollandiában volt a legnagyobb a növekedés tavasz óta: 53 százalékról 65 százalékra. Ugyancsak 60 százalék feletti a netezők aránya Norvégiában, ám ott a bővülés a fél évvel korábbihoz képest csak 3 százalékpont. Ausztriában és Németországban egyaránt 53 százalékra teszik a kutatók az internetet használók arányát, a növekedés mindkét országban 3 százalékpontos tavasz óta. A felmérés szerint 40 százalék körüli az arány Belgiumban, Nagy-Britanniában, és Franciaországban. Utóbbi államban a hálón szörfözők száma jelentősen gyarapodott tavasz óta: 8 százalékponttal 41 százalékra emelkedett. Írországban 4 százalékponttal októberre 40 százalékra nőtt a netezők aránya. Olaszországban 33 százalék az arány, tavasz óta nem változott. A többi déli uniós országban 30 százalék alatti arányt mértek: Spanyolországban a felnőtt lakosság 27, Görögországban 26, míg Portugáliában 24 százaléka internetezik.

Szakemberek számításai szerint Magyarországon a netezők aránya 2006-2007-re éri majd el a 30 százalékot, amihez azonban szükség van az internetezés díjainak, költségeinek további csökkentésére. Hozzáteszik, hogy az idei év e tekintetben áttörést hozott, hiszen a költségek a tavalyihoz képest már jelentősen mérséklődtek.