Veszélyesek lennének a cirill betűs netcímek

Biztonsági okokból késik az arab, kínai, japán és cirill betűs domainnevek bevezetése: szakértők szerint az új karaktereket online adathalász-típusú csalásokra is fel lehetne felhasználni.

Az internetes domainnevek rendszerét üzemeltető nonprofit szervezet, az ICANN (Corporation for Assigned Names and Numbers) vezetője, Vint Cerf sem tudta megmondani, mikor lehet majd nem latin betűs domainneveket bejegyezni - adta hírül a Wired News.

Az egzotikus karaktereket ugyanis spammerek és internetes csalások végrehajtói használhatnák fel a gyanútlan netezők bizalmas adatainak megszerzésére. A domainnevek bejegyzésére jelenleg a Unicode nevű karaktertáblát használják, amelyben szerepelnek kinézetre nagyon hasonló, de különböző ábécékhez tartozó karakterek (például a latin és a cirill ábécé "a" betűje).

Hamisítható weboldalak

A közismert weboldalak nevét alkotó betűket így könnyedén össze lehet ollózni a rendelkezésre álló karakterekből, és a kamucímet be is lehet jegyeztetni. A gyanútlan netezőket ezután már csak oda kell csábítani a valódihoz immár webcímében is megtévesztésig hasonlító hamis oldalra - például egy bank vagy egy netáruház oldalának mására - egy spamüzenettel, és könnyedén meg lehet szerezni bankkártyaszámukat, jelszavukat vagy bármilyen más bizalmas adatot.

Az ICANN elnöke beismerte, a nem latin karakteres domainnevek kísérleti bevezetésével maguk teremtettek lehetőséget az adathalászatra. Cerf szerint az internetes címek bejegyzéshez használható betűkészlet leszűkítése jelentene megoldást a problémára.

A latin ábécé nem elég

A domainnevek bejegyzéséhez eredetileg 37 karakter állt rendelkezésre: az angol ábécé betűi, a tíz számjegy és a kötőjel, de évek óta folynak kísérletek a nem latin betűs - így többek közt a japán, kínai, arab és cirill - domainnevekkel. A Wired News adatai szerint a világban jelentős igény lenne a webcímek nemzetköziesítésére, amit az ENSZ is szorgalmaz.

Magyar ékezetes domainneveket 2004 márciusa óta lehet bejegyeztetni. A hazai címeket kezelő Internet Szolgáltatók Tanácsa azóta olyan netcímek bejegyeztetését teszi lehetővé, amelyek magyar ékezetes kisbetűket is tartalmaznak, és az ennek bevezetést megelőző kétéves szabványosítási folyamat eredményeként a nemzetköziesített domainnevek (Internationalized Domain Name, röviden IDN) 350 nyelv speciális karaktereit tartalmazzák.

A technológia azon alapul, hogy az egyes internetes alkalmazások - például a webböngésző vagy a levelezőkliens - a nekik megadott ékezetes domainnevet átkódolják olyan formára, amelyet a már meglévő, latin betűs rendszer is tud kezelni. A kódolás-dekódolás folyamtata a felhasználók gépein zajlik, és az újabb típusú böngészők már támogatják az IDN-címeket.