Utcát neveztek el a fővárosban Gábor Dénesről

2005.10.03. 14:34

Utcát neveztek el Budapest XI. kerületében Gábor Dénes Nobel-díjas fizikusról, a holográfia feltalálójáról, az információelmélet és a plazmafizika egyik úttörőjéről.

Budapest XI. kerületében, az Infoparkban neveztek el utcát Gábor Dénesről. Budapesten ez az első utca, mely a magyar származású fizikus nevét viseli. A főleg informatikai cégek által belakott Infoparkban egy háztömbnyi területen húzódó sétányt nevezték el a tudósról. Az avatáson a kerület, valamint a főváros polgármesterén kívül az informatikai miniszter is méltatta Gábor Dénest. Németországban Münchenben, Angliában Nottinghamben, hazánkban pedig Kaposváron van elnevezve utca Gábor Dénesről.

Gábor Dénes

Gábor (Günszberg) Dénes 1900-ban született Budapesten. Már kiskorában innovatív ötleteivel kápráztatta el környezetét: nyolc évesen például szabadalmaztatott egy körhintát. Később is a reáltárgyak bűvölték el, a előbb a budapesti, majd a berlini műegyetemen tanult - ez utóbbi helyen még Einstein előadásait is hallgatta. 1924-ben végzett elektromérnökként.

A fizika területén végzett munkásságának középpontjában az elektronmikroszkóp állt. Noha számos más ötlet, találmány is származott tőle, mindig visszatért az atomokat láthatóvá tevő mikroszkóp elkészítésének tervéhez. Előbb Berlinben élt, ahol baráti társaságába tartozottmások mellett Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő is, majd Budapesten, az Izzónál dolgozott, ahol feltalálta az energiatakarékos plazmalámpát.

Forrás: [origo]
A Gábor Dénes utca



Nem sokkal később Angliába költözött, ami végül második hazája lett: letelepedett és állampolgárságot kapott.  A világháború idején az infravörös sugárzás láthatóvá tételén dolgozott, majd ismét visszatért az elektronmikroszkóphoz. Ebben az időben dolgozott egy hírközlés-elméleti problémán is: az - optikai információátvitelen. Az ezzel kapcsolatos elmélete később meghatározta az optikai számítógép fejlesztésének irányát is.

A holográfiával (jelrögzítés, rekonstruálás) kapcsolatos találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Elméletét elsősorban ipari alkalmazásra számítva dolgozta ki, meglepődött - ám örült is - mikor látta, hogy művészek is alkalmazzák a háromdimenziós képet mutató hologramokat. Élete utolsó szakaszában társadalomfilozófiai kérdésekkel foglalkozott, a jövő problémáira hívta fel a figyelmet, s igyekezett megoldásokat is találni a kábítószerezés, bűnözés, vagy éppen az atomháború fenyegető veszélyeire.

KAPCSOLÓDÓ CIKK