Élet a halál után az interneten

2005.11.08. 17:17

Az interneten számos adat és információ gyűlik össze rólunk: akik fórumozunk, levelezőlistára írunk, blogot vezetünk, személyiségünk apró morzsáit hintjük el a világhálón. De mi történik mindezzel - és hozzáféréseinkkel, előfizetéseinkkel -, ha meghalunk?

Személyes weboldal a hobbinkkal, érdeklődési körünkkel, fényképek a kutyával, baráttal, barátnővel. Blog a legintimebb gondolatainkkal, levelezőlista a véleményünkkel. Webes e-mail cím, benne az összes fontos levelünkkel. Előfizetések, szolgáltatások, melyek majd egyszer, halálunk után mind-mind utánunk maradnak, kvázi internetes - vagy digitális - hagyatékként.

Nicknév ide vagy oda, sokan tudhatják kik vagyunk, mivel foglalkozunk, hiszen van, aki kihasználja az internet adta anonimitást, ám van, aki csak a kommunikációs lehetőséget látja a világhálóban és saját nevét viselve szörföl. Halálunk után mindaz, amit mondtunk, létrehoztunk a hálón, az online elérhető marad. Kérdés, hogy családunk, örököseink örülnek-e ennek, hogy viselik, hogy innen-onnan előkerül egy-egy korábbi hozzászólás, fénykép, mintha élnénk.

Honlapok, e-mail címek

Egy honlap esetében nem nehéz annak tartalmához hozzáférni (azaz ha a böngészőben látjuk az oldalt, el is menthetjük), ám nehezebb a helyzet, ha egy hozzátartozó törölni szeretné mindazt, amit az elhunyt még életében feltett oda. Más a helyzet a levelekkel, hiszen egy e-mail címen őrzött régi levelekhez - akárcsak az újakhoz - csak az fér hozzá, aki ismeri a jelszót. Az örökösöknek - ha egyáltalán érdeklődnek a virtuális hagyaték iránt -, sokszor nincs könnyű dolguk. Az internetezők többsége ingyenes szolgáltatásokat használ, és úgy tűnik itt a legnagyobb a különbség a hagyatékkal kapcsolatban, hiszen nincs írásbeli szerződés, csak az internetes regisztráció.

Sírba vitt jelszó
Elhunyt a Norvég Nyelvi Intézet munkatársa. A szomorú tényen kívül az is aggasztotta a kollégákat, hogy a korábban az intézet archívumának kezelőjeként dolgozó munkatársuk magával vitte a sírba 11 ezer könyvük digitális katalógusának jelszavát - adta hírül a CNet. A még 2002-ben történt eset kapcsán az intézet felhívással fordult a nemzetközi hackertársadalomhoz, hogy segítsenek feltörni a védett adatbázist, mivel munkájukhoz szükségük van a katalógusra. Több száz kódtörő ajánlotta fel segítségét, és végül egy svéd hackernek sikerült is megfejtenie a jelszót - alig egy héttel a felhívás közzététele után.Norvég Nyelvi Intézet

A hazai webes közösség kapcsolati hálója, az iWiw történetében - Várady Zsolt, a közösségi webhelytől már eltávolodott alapító ötletgazda - szerint egyszer fordult elő, hogy egy regisztrált felhasználó haláláról tájékoztatták őket. Mivel ez még az iWiw kezdeti időszakában történt, mikor csak formálódtak a szabályok, a halálhírt közlők kérésére az elhunyt regisztrációját törölték.

Cseh Gábor, az iWiw mai vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy azóta az adatvédelmi szabályukban egyértelművé tették az eljárásra vonatkozó szabályokat: a regisztráció során megadott adatokat nem kapcsolják össze semmilyen más forrásból származó adattal. Magyarán hiába jelzik többen is, hogy a közösség valamely tagja elhunyt, ezt nem veszik figyelembe, és nem is nyúlnak az illető adatlapjához - így az iWiw halottjai ma is élőnek tűnnek.

A Freewebet üzemeltető Swi Kft. ügyvezetője, Agárdi Gábor elmondta: dacára annak, hogy 300 ezer regisztrált felhasználójuk van - zömmel az ingyenes honlap- és e-mail szolgáltatást igénybe vevők - még soha olyan megkeresés nem érkezett, hogy egy elhunyt felhasználó a honlapját töröljék, vagy a hozzáférést biztosító jelszót kiadják. Ez utóbbit egyébként nem is tudnák megtenni, mert a jelszavakat nem tárolják kiadható formátumban, ha valaki elfelejti, elküldetheti a regisztrációkor megadott e-mail címre, ez azonban egy automatikusan működő szolgáltatás.

Agárdi szerint a haláleset utáni eljárás két okból sem kardinális kérdés a Freewebnél. Egyfelől, mert a felhasználók zöme mindössze 20-30 éves, így messze még az az idő, amikor a hagyatékon gondolkodni kell. A másik ok, hogy az ügyfelek többsége saját számítógépén eltárolja a hozzáféréshez szükséges adatokat. Így ha valaki meghal, és egy családtagja leül a számítógépéhez, automatikusan hozzáférhet az illető leveleihez, honlapjához is, tehát az üzemeltető megkeresése okafogyottá válik.

Persze, hozzáférni csak ahhoz fogunk az elhunyt számítógépén, amit ő még életében nem zárt el más elől. Ha a számítógépbe való belépés is jelszóhoz kötött, ezt egy egyszerű Windows-újratelepítéssel felül tudjuk írni, de a gépen tárolt titkosított állományokhoz már komplikáltabb a hozzáférés. Abban pedig csak bízni lehet, hogy a gép korábbi használója elmentette internet-hozzáférésének, és e-mail címeinek jelszavát.

Webes e-mail cím

Sajátos helyzetben van a legnagyobb - több mint kétmillió - felhasználói körrel rendelkező, ingyenes e-mail címet adó [freemail]. Mivel a regisztráció során - hasonlatosan más ingyenes szolgáltatásokhoz - a felhasználó bármilyen nevet, címet megadhat, szinte lehetetlen biztosan párosítani egy nicknevet és egy élő, vagy halott személyt. Egy nicknév alapján ugyanis nem dönthető el, hogy ténylegesen ki volt az illető, de még ha saját nevével regisztrál is, akkor sem lehet biztos abban az üzemeltető, hogy valóban az ő hozzátartozója jelentkezett.

A [freemail] nyolc éves története során több mint egy tucat olyan megkeresés volt, melyekben valakinek a halálára hivatkozva szerettek volna hozzáférni az elhunyt levelezéséhez, ám csak ötször éltek azzal a felajánlott lehetőséggel, hogy személyes megjelenés esetén, igazolvány felmutatása ellenében megkapják a jelszót. Hogy a többi esetből hány volt bepróbálkozás egy elhagyott szerelmes vagy féltékeny társ részéről, és hány gyászoló családtag hagyta veszni inkább a leveleket - nem tudni. A [freemail]-es címek egyébként automatikusan törlődnek, ha három hónapig nem használják őket.).

Temetésrendelés az interneten
Új szolgáltatást vezetnek be 2006-tól a ljubljanai Zale temetőben: ezentúl interneten is megrendelhető lesz a hamvasztás előtti búcsúztatási szertartás. A legnagyobb szlovén temető igazgatója, Bojan Lepicnik a Zurnal című hetilap hétvégi számában közölt interjúban elmondta: január elsejétől már nem lesz akadálya, hogy a legmodernebb technika közvetítésével teljesítsék az elhunyt családtagjainak kérését. Egyenlőre csak a hamvasztás előtti búcsúztatást vállalják internetes megrendelésre, de később ezt a szolgáltatást valószinűleg kiterjesztik a hagyományos temetésekre is.
(MTI)

Előfizetés, hűségszerződés, tartozás

Az internetszolgáltatóknál valamivel egyszerűbb a helyzet: mivel létezik előfizetői szerződés, a viszonyrendszert a polgári jog szabályozza. Ha egy előfizető igénybe veszi a szolgáltató által adott e-mail címet és tárhelyet, azt örökölni is lehet, akárcsak magát a hozzáférést - feltéve persze, ha az örökös továbbra is fizeti a havidíjat. Ha az örökös nem tart igényt a hozzáférésre, az az előfizető halálával megszűnik, így törlődik a honlap és az e-mail cím is - tartalmával együtt. Ugyanakkor nem törlődik automatikusan a tartozás: ez éppúgy örökölhető, mint a bankkal, vagy az adóhivatallal szemben fennálló kötelezettség.

A hazai ADSL-piacon elterjedt gyakorlat szerint a szolgáltatók komoly havidíjkedvezményt adnak, ha ügyfelük aláírja, hogy egy, két vagy három évig nem mondja fel a szerződést. Ha mégis felmondaná, a kedvezményes és a listaár közti különbséget egy összegben ki kell fizetnie. Ez általában 50 ezer forint körüli összeg lehet, ám például egy hároméves hűségszerződés után akár a többszörösére is nőhet a tartozás. Ha egy előfizető meghal, és így félbeszakad a szerződésben vállalt időszak, a szolgáltatók akár az örököstől is követelhetnék a kötbért.

A lapunk által megkérdezett szolgáltatók eltérő álláspontot képviseltek: míg némelyikük úgy nyilatkozott, hogy érvényesítenék a kötbérfizetési kötelezettséget és a számlatartozást is, mások az összegtől és a kialakult élethelyzettől függően méltányosan járnának el - ami a kevés gyakorlati példa során azt jelentette, hogy elengedték a tartozást.

A szolgáltatók ugyanakkor elmondták: többéves működésük alatt alig egy-két olyan üggyel találkoztak, mikor hivatalosan is tudomásukra jutott, hogy meghalt egyik ügyfelük. A legjellemzőbb, hogy a hűségszerződés nélküli előfizetést minden különösebb értesítés nélkül lemondják - így az sem derül ki, hogy mi volt a lemondás oka. A másik tipikus helyzet, hogy a családtagok egyszerűen továbbfizetik a beérkező csekkeket - melyek az elhunyt nevére vannak kiállítva. Erre jó példa az egyik szolgáltató által ismertetett eset: meghirdették, hogy a modemes kapcsolat havidíjából annyi százalék kedvezményt adnak, ahány éves a szerződést kötő ügyfél. Így kötöttek szerződést egy 94 éves bácsival is, az igen kedvezményes havidíjú előfizetést pedig - noha jó néhány éve történt mindez - még mindig fizetik, de hogy egy jó egészségnek örvendő idős netizen áll-e a háttérben, vagy csak a família így őrzi a nagypapa emlékét, azt nem tudják.

Internetcímek

A domainnevekre hazánkban nem lehet tulajdonjogot szerezni, a delegálás elvileg megszűnik, ha a használó meghal - derül ki az internetcímek adminisztrálását végző Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) regisztrációs szabályzatából. Ám mint Martos Balázs, az ISZT elnökségi tagja elmondta: ha az örökös megkeresné őket, az internetcímet átírnák a nevére. Az ISZT álláspontja szerint ugyanis ez használati jog, mely örökölhető. Martos ugyanakkor azt is elmondta: még nem volt példa arra, hogy az örökös domainért jelentkezett volna - gyakoribb, hogy felszámolt vállalkozások internetcímeit szeretnék "továbbörökíteni".

Forrás: [origo]
Virtuális sír a neten

Mobiltelefónia

A mobiltelefonok - előfizetői szerződések - ugyanúgy örökölhetők, mint az internet-hozzáférések, feltéve, hogy az örökös vállalja, hogy továbbfizeti az elhunyt által kötött szerződésben szereplő díjakat - tudtuk meg a mobilszolgáltatóktól. A számlatartozásból, hűségszerződésből fakadó kötelezettségek tekintetében azonban eltérő az álláspont: míg a Pannon GSM kommunikációs igazgatója megkeresésünkre csak annyit nyilatkozott, hogy az örökös felel a számlatartozásból, hűségnyilatkozatból eredő követelésekért, a Vodafone képviselője árnyaltabban fogalmazott: ha az örökös megszüntetné az előfizetést, egyedileg bírálják el, hogy az utolsó számla, illetve a feltételes kedvezmény összegét elengedik-e - ám azt a piros szolgáltató is elmondta, hogy jogilag a tartozás is örökölhető. A T-Mobile sajtóosztálya egyenesen úgy nyilatkozott: ha az elhunyt hozzátartozója anyakönyvi kivonattal igazolja előfizetőjük elhunytát, elengedik a tartozást, és a hűségszerződés kötelezettségeinek átvételétől is eltekintenek.

Temetkezés az interneten

Szlovéniában már temetés is rendelhető az interneten (lásd keretes hírünket). Hazánkban még nincs ilyen szolgáltatás, bár a temetkezési vállalkozók sok információt az interneten is megjelentetnek.  Sőt, egy magánszemély rendszeresen friss információkkal szolgál a fővárosi temetők halottak napi nyitva tartásáról. Bármilyen nehéz is komolyan venni azokat a weboldalakat, melyek a kegyelet lerovásának internetes lehetőségét kínálják, úgy tűnik az halál érintése igényt támaszt ezekre: a virtuális temetőben például embereket, állatokat, de autókat műszaki cikkeket és fogalmakat is eltemethetünk, s úgy tűnik a sírok többségét nem heccből hozták létre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK