Rekordszámú spammert jelentettek fel tavaly

2005-ben még a fogyasztóvédelem feladata volt a hazai levélszemét-küldőkkel szembeni fellépés, tavaly óta ez már a hírközlési hatóság dolga. A váltást követően a bejelentések száma háromszorosára nőtt.

Levél szemét

2006-ban összesen 250 olyan ügyet vizsgált a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek előzménye kéretlenül kiküldött e-mail üzenetek, vagyis spamek küldésével volt kapcsolatos - igaz, ebből közel száz esetben ugyanaz a személy fordult a hivatalhoz. Tavalyelőtt, amikor a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet foglalkozott kéretlen levelekkel, csak 94 bejelentést kellett kivizsgálniuk.

Több mint egymilliós bírság

Ugyanakkor csupán a bejelentések kevesebb mint a felében született elmarasztaló határozat - mondta el érdeklődésünkre Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetője.

Pénzbírságot csak 13 esetben szabtak ki: egyenként százezer forintot, összesen tehát 1,3 millió forintjuk bánta a spammereknek az önreklámozást. (2004-ben a fogyasztóvédők szigorúbbak voltak: 46 esetben bírságoltak, s összesen 2 300 000 forintot kasszíroztak - igaz, ők az egész elektronikus kereskedelmi térre vonatkoztatott adatot közöltek, tehát az e-boltokra kivetett bírságokat is tartalmazza az összeg.)

Hiányos bejelentések, feledékeny felhasználók

Az NHH-hoz érkező panaszok több mint harmadában vagy hiányos adatokat küldött a feladó, például nem küldte el a kéretlen levél úgynevezett fejlécadatait, amely alapján azonosítható, hogy honnan küldték, vagy saját nevét, lakcímét nem írta meg. Megesett, hogy visszavonták a bejelentést, de az is előfordult - az összes panasz egytizede zárult így -, hogy kiderült: korábban bizony igenis feliratkozott, vagyis  kért értesítést, a bejelentő, így a spam nem tekinthető kéretlennek. Ezekben az esetekben természetesen nem lehetett elmarasztaló határozatot hozni.

Trükköznek a spammerek

Az eljárások egytizedét végül a bizonyíthatatlanság miatt nem zárhatják elítélő határozattal. Noha a hatóság számára is nyilvánvaló, hogy spamküldésről van szó, a kiküldés során alkalmazott trükkök miatt nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen ki, honnan küldte a levelet - így megbírságolni sincs kit.

Ilyen volt például az az üzleti ajánlat, mely maga is spamként érkezett, és egész e-mailcím-adatbázisokat kínált eladásra - elsősorban más spammereknek. De ide kerültek azok a magánlevélnek álcázott hirdetések is, amelyek mintha csak véletlenül, egy rossz címzés miatt landoltak volna valakinek a postaládájában. Ezeknek hamarosan lejár az idejük: az elektronikus kereskedelmi törvény tervezett változása révén a hatóság eszköztára hamarosan kiegészülhet, így az eddig azonosíthatatlan, elérhetetlen szpemmelők adataihoz - a hírközlési szolgáltatón keresztül - hozzájuthat a spam ellen fellépő hatóság.

Otthonról is küldenek levélszemetet

Meglepő módon a kéretlen levelek 8 százalékát otthoni felhasználók küldik - igaz, ők csak azért minősülnek magánszemélynek, mert egyéni vállalkozóként hirdetik szolgáltatásaikat. A biztosítási ügynököktől a szőrnövekedés-gátlóval üzletelőkig széles a kéretlen levélben marketingelők skálája. A spamek két százalékát küldik civil szervezetek, három százalékát pedig pártok - annak ellenére, hogy tavaly a parlamenti választások miatt a médiában széles körben foglalkoztak azzal, hogy a kéretlen politikai hirdetés is spamnek számít a kibertérben.

Ha sokat küld, megbűnhődik

Az 1,3 millió forintnyi bírságot elsősorban visszaesőkre szabta ki a hatóság, de annak eldöntése, hogy bírsággal, vagy csak tiltással zárul egy határozat, attól is függ: milyen rendszerességgel, mekkora körben bocsátottak ki kéretlen levelet. Ha ugyanis a hatósághoz túl sok panasz érkezik egyetlen cégre, akkor abból lehet tudni: több ezer, vagy akár több tízezer címzettje is volt a kéretlen reklámnak.

Így kell bejelenteni a spammereket

Hamarosan elkészül a hatóság külön a spambejelentések fogadására szabott űrlapja. Addig a korábbi, [e-mail] címre kell küldeni a panaszokat. Fontos tudni, hogy mivel a bejelentésekre egy közigazgatási hatósági eljárás indul, kell a bejelentő teljes neve, és lakcíme is ahova a határozatot postázhatja az NHH. Ha valaki cégként, vagy cég nevében tesz panaszt - ilyennek minősülnek a vállalati rendszergazdák -, akkor a képviseleti jogosultságot is igazolni kell. A legfontosabb azonban az, hogy a teljes kéretlen levelet el kell küldeni az úgynevezett fejlécadatokkal együtt - ez a legegyszerűbben úgy tehető meg, hogy a spamet csatolt fájlként továbbítják az NHH megadott címére.