A warezszerverek működtetőire utaztak a rendőrök

Vágólapra másolva!
Huszonnyolc illegális tartalmakat kínáló szervert lefoglaltak, három üzemeltető ellen indítottak eljárást és legalább tíz letöltőoldalt a padlóra küldtek a rendőrök a múlt héten. A múlt csütörtöki warez-razziától a  gazdaságvédelmis nyomozók sem várják a magyar internet megtisztulását, de úgy vélik, komoly érvágást ejtettek vele a hazai kalóztársadalmon.
Vágólapra másolva!

A BRFK honlapján publikált közlemény szerint november 8-án több budapesti és Pest megyei helyszínen tartottak házkutatásokat, melyek eredményeképpen 28 darab számítógépet és számos merevlemezt foglaltak le. A főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának munkatársai szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoztak ismeretlen elkövető ellen.

Tíz szájtot lőhettek le

A lefoglalások kapcsán hétfő délután sikerült elérnünk Hruska Csabát, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának egyik vezetőjét. Elmondása szerint a múlt hét csütörtöki lefoglalásokat hazai szerzőijog-védő szervezetek nyári, ismeretlen tettesek ellen indított feljelentései nyomán indították meg. Az előzetes információk több olyan fizetős warezoldalról szóltak, melyeken mintegy 200-300 ezer darab jogsértő zene, film, szoftver és egyéb tartalom volt megtalálható, összesen mintegy 50-60 terabájt méretben. Az előzetes rendőrségi vélemények szerint tíz ismert letöltőhelyet kapcsoltak le a múlt heti razzia során - tudtuk meg Hruska Csabától.

Mint az osztályvezetőtől megtudtuk a nyomozás során kiderítették, hogy az illegális tartalmak egyetlen forrásból származnak, a informatikai szakértők bevonásával pedig megvizsgálták a szerveregyüttes infrastruktúráját és az azon zajló kommunikációt.

A múlt csütörtöki akció elsősorban fizetős letöltőszerverek ellen irányult, ám a felderítés során az FTP-szerverekkel kapcsolatban álló, BitTorrent technológiát használó ingyenes letöltőoldalakat is felfedeztek. A lefoglaláshoz szükséges adatokat még a razziát megelőzően begyűjtötték, így a hat helyszínen tartott lefoglalások során az IP-címek megadásával választották ki a lefoglalásra kerülő gépeket.

Szerverüzemeltetőkre utaznak

A pontos tartalom és az okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása jelenleg folyamatban van, az első információk alapján meghaladja a 200 millió forintot, de Hruska Csaba elmondása szerint akár az egymilliárdot is elérheti. Az ügyben eddig három személy esetében megalapozott a gyanú a bűncselekmény elkövetésére, ők jellemzően üzemeltetői vagy karbantartói feladatokat láttak el.

Bár a rendőrség munkatársa szerint a gyanúsítottak köre bővülhet, azt megerősítette, hogy nem a kvázi vásárlónak minősülő felhasználókra, hanem a fizetős szerverek üzemeltetőire utaznak, akik haszonszerzés céljából működtették ezeket. Kérdésünkre az osztályvezető maga is elismerte: nincsenek illuzióik, nem is hiszik azt, hogy a razziával végérvényesen megoldották volna a hazai online kalózkodást, ám úgy véli, az ismert letöltőhelyek lekapcsolása azért jelentős érvágást jelentett a magyar warez-társadalomnak.

Forrás: [origo]
Néhány a lefoglalt szerverek közül

Néha még a monitort is elviszik

Az eset kapcsán megkerestük dr. Dallos Zsolt ügyvédet, aki számos fájlcseréléssel, kalózkodással kapcsolatos ügy vádlottjának védelmét látta el. Az ügyvéd szerint az, hogy a szerzőijog-sértésekkel kapcsolatos házkutatások során mennyire korrektül járnak el a hazai nyomozók, rendkívül ingadozó. Előfordult az is, hogy a rendőrök még a monitort is bizonyítékként szállították el, míg szerencsésebb esetben - rutinosabb házkutatók eljárása során - csak a merevlemezeket vitték magukkal.

Hruska Csaba szerint a múlt heti razzia során törekedtek a korrekt eljárásra, menetét minden esetben informatikai szakértő segítette, s kizárólag olyan számítógépeket foglaltak le, amelyeket direkt módon összefüggésbe lehetett hozni a korábban lenyomozott warez-szerverrendszerrel. Ennek ellenére két "ártatlan" szervert is lefoglaltak, ezekért azonban még csütörtökön elmehetett gazdájuk a Teve utcai székházba. A még a rendőrségen lévő masinákért (megfelelő iratok birtokában) is jelentkezhetnek tulajdonosaik, bár azt az osztályvezető is elismerte, hogy egy óriási tárkapacitású szerver esetében hosszabb időbe telhet a merevlemezeken tárolt tartalmak elemzése.

Dr. Dallos Zsolt szerint a lefoglalások nem mindig zajlanak zökkenőmentesen: azt szeretné elérni, hogy a hatóságok lehetőleg ne okozzanak az indokoltnál nagyobb kellemetlenséget a letöltögető felhasználóknak, rendszergazdáknak, akik egy házkutatás után akár hosszú hónapokra PC nélkül maradhatnak. Megoldást jelenthetne egy erre a feladatra kiképzett és felszerelt alegység a rendőrségen belül, akik csak az adatokat vinnék el, a "vasakat" nem - véli az ügyvéd. Erre ugyanis a nem túl költséges technikai és jogi lehetőség adott, amit külföldön már használnak.

A gazdaságvédelmis rendőr a múlt heti esetről tudott nyilatkozni: állítása szerint előfordulhat, hogy a razzia során kénytelenek egy olyan gépet lefoglalni, amelyen legitim tartalmak (például az ügyhöz nem is kapcsolódó honlapok) is megtalálhatók, ilyen esetben azonban a rendőrséggel és a szakértővel egyeztetve meg tudják oldani, hogy ezekhez a felhasználó hozzáférhessen.

Nincs még precedens bittorrentes jogsértésre

Dr. Dallos Zsolt jogerősen elítélt bittorrentes le- vagy feltöltőről nem tud, praxisában kizárólag folyamatban lévő, vagy felmentéssel végződő esetek szerepelnek, így precedens híján azt sem tudta elárulni, átlagosan mekkora lehet a büntetés. A büntetési tétel felső határa alapesetben 2 évig terjedő, a legsúlyosabb esetben pedig 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

A BitTorrent esete azért érdekes, mert aki egy ilyen kliensprogrammal tölt le mondjuk egy filmet az internetről, az a technológia jellegéből adódóan automatikusan más felhasználókkal is megosztja az letöltés alatt álló fájl darabkáit, azaz kvázi maga is terjesztővé válik. Az ügyvéd szerint ilyen esetben vitatható az alapbűncselekmény elkövetése, mivel a feltöltés során nem a teljes mű, hanem csak mondjuk annak egyszázad részét képező darabkája kerül megosztásra a többiekkel, ami viszont nem esik szerzőijog-védelem alá.

Hruska Csaba szerint is kemény dió lesz a bittorrentes esetek kezelése, ezek esetében ugyanis nagyon nehéz bizonyítani a jogsértést, mivel a lefoglalt szervereken pedig csak a tartalmak elosztásához, közvetítéséhez szükséges szoftverek futnak, jogsértő tartalom nem kerül tárolásra.

Célpontban a végfelhasználók?

Dr. Dallos Zsolt az idei Hacktivity biztonságtechnikai konferencián tartott előadásában azt is elmondta, a szerzőijog-sértésekkel kapcsolatos problémákat a polgári jog keretein belül kellene intézni, ám a gyakorlatban többnyire a büntetőjog eszközeivel élnek. Ez utóbbi lehetővé teszi például egy rendszergazda vagy operátor tanúként való beidézését majd meggyanúsítását, egy átlagos informatikus, felhasználó oldaláról nézve az ezzel járó jogi hercehurca rengeteg kellemetlenséggel jár, és akár veszélyessé is válhat.

Ugyancsak napjaink egyik jellemző trendje az ügyvéd szerint, hogy a szerver-üzemeltetők, rendszergazdák, operátorok és egyéb it-szakemberek mellett már a letöltögető végfelhasználókat is célba veszik a jogvédők.

Egy most bírói szakba kerülő ügyben a feltöltő végfelhasználók - jogi képviselet híján - beismerő vallomást tettek. A nyomozóhatóság ezt követően az üzemeltetőket, rendszergazdákat, operátorokat bűnsegédlettel vádolta meg, érdekes új frontot nyitva ezzel. Az ügyvéd szerint ezeket a feltöltőket eszközként használták fel és el is fogják ítélni, hiszen a bűncselekmény elkövetését elismerték. Dr. Dallos Zsolt szerint azonban a bűnsegédlet nem fog megállni, hiszen nemhogy a szándékosság nem bizonyítható, de még az sem, hogy védencei tudtak a "bűncselekmény" elkövetéséről.

Kell-e félniük a magyar letöltőknek? Érdekli a fájlcsere és a jog hazai viszonya? Gyűjtse össze, és tegye fel kérdéseit Dr. Dallos Zsoltnak, aki 2007. november 15-én, 14 órától válaszol majd egy órán át olvasóinknak a Vendégszobában.