E-könyvet lopni bocsánatos bűn?

2007.12.14. 17:51

Külföldön lépten-nyomon új könyvolvasó berendezéseket adnak ki, itthon mégsem sikeresek a digitális könyvek: a nem papírformában, hanem digitális fájlként elérhető, és például PDA-n olvasható e-bookokat warezszájtokról többnyire könnyebb illegálisan beszerezni, mint legálisan.

A fájlcserélőkön terjedő kulturális alkotások egy része olyan művekből áll, amelyek nem, vagy csak aránytalan ráfordítás esetén kaphatóak piaci forgalomban. A 2005 végén bezáratott Silent Library kalózkönyvtár esetében ez Bodó Balázs, a MOKK kutatójának adatai szerint megközelítette a kilencven százalékot, azaz a letölthető művek csupán tíz százalékát emelhették volna le kalózkodás helyett a könyvtár használói a könyvesboltok polcairól.

Az elcsendesített könyvtár

Több mint két év telt el azóta, hogy az orosz szerveren lakó, ám magyar elektromos könyveket kiszolgáló Silent Library Project felfüggesztette tevékenységét a könyvkiadók egyesületének figyelmeztetését követően.   A nyitólap azóta is elérhető az slp.dwalin.ru címen, de a belépés linkre kattintva digitális könyvespolcok helyett csupán egy jelszókérő ablak tárul fel. A régi regisztrációs e-mail címen szerencsére sikerült elérnünk az oldal egykori aktivistáját.

A Guardian Angel nicknevű felhasználó szerint ha nem zárják be, mára a legnagyobb online archívummá nőhette volna ki magát a csendes könyvtár. Kínálatában egyaránt megtalálhatóak voltak a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban kiadott tudományos-fantasztikus regények, klasszikus irodalmi alkotások és komoly szakirodalmi kiadványok elektronikus változatai is. A csendes könyvtár a mindenevő olvasók kiszolgálását tűzte ki célul, végzete is az lett, hogy a lejárt jogi védettségű görög klasszikusok mellett felkerültek a legfrissebb slágerkönyvek is, ami már sértette a kiadók érdekeit.

Nem várható e-könyv-forradalom

Az aktivista borúlátó a hazai legális e-könyv-üzlet gyors elterjedésével kapcsolatban. A technológia bevezetésének költségét és a belépő kategóriás könyvolvasókat túl drágának tartja a magyar vásárlók pénztárcájához képest. Azt viszont előnyösnek tartja, hogy második-harmadik funkcióként egyre több eszközön olvashatunk. Hiszen mára minden telefon, PDA, sőt néhány mp3 lejátszó is könyvolvasóvá vált, ez lassan magával hozhatja az út közben, liftben, villamoson olvasható digitális könyvek iránti igényt. Ezzel pedig együtt kell járnia a szabályozás változásának, mert most még saját használatra is tilos könyvet digitalizálni.

Az SLP civil kezdeményezésként a legelterjedtebb szövegformátumokban kínálta letöltésre a fájlokat, hiszen egy html, doc vagy rtf fájlt mindenki meg tud nyitni. Az e-book technológia elterjedése esetén ez komolyabb kérdés lesz, mert a szokványos formátumok nem tartalmaznak semmiféle védelmet, így bár könnyen használhatóak többféle készüléken is, viszont egyszerűen lehet másolni, illegálisan terjeszteni ezeket.

Forrás: [origo]
A Silent Library Project nyitólapja

Most is él még titkos könyvtár

Forrás: [origo]
Bookeen Cybook e-könyv-olvasó

Az SLP mellett egy most is elérhető science-fiction profilú kalózkönyvtárral is sikerült felvennünk a kapcsolatot, ők azonban arra kértek, ne nevezzük meg oldaluk nevét, mert nem akarnak a csendes könyvtár sorsára jutni. Ezen a szájton jóideje nem frissült a letölthető könyvek listája: ennek oka részben időhiány az adminisztrátor részéről, részben annak belátása, hogy az oldal ebben a formájában nem tud fejlődni - mondta el kérdésünkre. A népszerűség csak valószínűbbé teszi, hogy a jogkezelők felfedezik őket, olyan üzleti modell pedig nincsen, amivel folytatni lehetne a könyvek önkéntes digitalizálását. Már így is aggályosnak érezték, hogy a könyvtárat tartalmazó tárhely fenntartását reklámbevételből próbálják fedezni.

Pedig az internetes sci-fi-könyvtár valós igényt szolgál ki, bár felhasználók kis körével üzemel, körülbelül napi kétszáz letöltés történik. A látogatók között sok a külföldön élő magyar, aki gyerekkori kedvenc fantasztikus regényeit, novelláit találja meg a könyvtárban, de a magyar rajongóknak is egyszerűbb letölteni egy-egy művet, mint antikváriumból vagy aukciós oldalakról levadászni egy példányt.

Az oldalra nem kerül fel minden, az adminisztrátor kerüli a legfrissebb sikerregények közlését, a Harry Potter-sorozat helyett inkább Harry Harrison műveivel töltötte fel az adatbázist. Ennek ellenére volt már arra példa, hogy egy közölt mű fordítója kérte a mű eltávolítását, ilyenkor a jognak és a szokásoknak megfelelően ez meg is történt.  A legnépszerűbb tartalomnak a digitalizált Galaktika magazinok számítanak, ez különös bájt ad a történetnek, hiszen a régi Galaktika történetében is előfordult, hogy nem szerezték be a megfelelő engedélyeket a novellák fordítására és közlésére.
 
Karácsony közeledtével azt is megkérdeztük, melyik digitáliskönyv-olvasó lenne tökéletes ajándék egy digitális könyvtárosnak. Válaszul a két általános felhasználású, jogkezeléstől a legkevéssé megbénított, és épp ezért legdrágább készülék nevét kaptuk. Az érintőképernyős, wifis iRex iLiad árából középkategóriás notebookot is lehetne venni, de még a Bokeen Cybook hatvanezer forintos ára is borsosnak számít - ráadásul mindkét kütyüt csak külföldről lehet megrendelni.

Kallódó gyűjtemények

Könyvgyűjteményekkel a legváltozatosabb helyeken találkozhatunk. Fájlmegosztó szolgáltatásokon több ezer olyan tömörített fájl kering, melyekbe kisebb könyvtárakat ágyaztak be összeállítóik. A biztonságtechnikai szakkönyvek gyűjteménytől a Go játék finomabb összefüggéseit tárgyaló könyvekig minden fellelhető, amit egyszer valaki érdemesnek talált a digitalizálásra. Ezen művek egy része, a terjesztési formához fűződő tévhitek ellenére legálisan szerezhető be bittorrentes forrásokból. Vannak azonban teljesen legálisan működő, szolgáltatások is a magyar weben, például az általános felhasználásra tervezett Magyar Elektromos Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia, vagy a PDA-kra tölthető könyveket kínáló, a HP által szponzorált e-book oldal.

Forrás: [origo]
A MEK nyitólapja

A magyar web intézménye

1993-ban, még a World Wide Webet megelőző Gopher technológiát használva indult el Drótos László és Moldován István kezdeményezésére az a gyűjtemény, amelyből a mai Magyar Elektronikus Könyvtár  kinőtte magát. A hobbiként induló tervezet egy évvel később bekerül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programba, 1995-re pedig weben elérhető felületet is kapott. Mára az elektromos könyvtár 5431 katalogizált dokumentumot tartalmaz, és az elérhetővé váló új elemekről tudósító RSS hírcsatorna tanulsága szerint naponta bővül új anyagokkal. Az állományban megtalálható a legtöbb jelentős magyar költő és író alkotásainak legalább egy darabja. Ez alól kivétel József Attila, akinek művei jövő januárral kerülnek vissza a webre, mert ekkor jár le az életmű szerzői jogi védettsége, és Weöres Sándor, akinek verseire még tovább kell várni.

A MEK kínálta könyvek beszerzése legalább annyira kényelmes, mint az egykori SLP-ből beszerezhető példányok. Egy-egy alkotás több népszerű fájlformátumban is - jellemzően html-ben, word dokumentumban, Microsoft Reader formátumban és pdf-ben - letölthető. Továbbá számos mű elérhető mp3 formátumú hangoskönyvként is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének könyvtárával való együttműködésnek köszönhetően, igaz, a minőségük nem mindig túl penge.

Az oldalon szabadon elérhető statisztikák is bizonyítják, hogy az elektromos könyvtár komoly segítségére van a diákoknak. A toplistában számos középiskolai kötelező olvasmány található meg, de találkoztunk már olyan egyetemi kurzusleírásokkal is, amelyekben a kötelező olvasmányok mellett nem csupán kiadók nevei és évszámok, de MEK-es linkek is szerepeltek.

Forrás: [origo]
Kortárs magyar irodalom ingyen a DIA-n

E-könyvtár kortársakból

A Digitális Irodalmi Akadémia azzal a céllal jött létre a honlap tanulsága szerint, "hogy hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító méltó feltételek megteremtéséhez, műveiket elérhetővé tegye az interneten." A program komoly állami támogatással és technológiai elképzelésekkel indult, mégis a magyar internetes könyvtárak legnehezebben használható példánya. Az innen letölthető művek csak nehézkesen egyesíthetőek egy fájlba, így a szöveg szintű kereshetőséget, ami hagyományosan a digitális könyvek egyik legfontosabb előnye, elvesztik a felhasználók.

Zavaró továbbá az is, hogy körülbelül szerzőnként kell a felhasználónak beleegyeznie a felhasználási feltételekbe. A fentiek mellett egy komoly előnye van a DIA-nak: itt érhetőek el a legnagyobb számban digitalizált kortárs irodalmi művek, és ezen a tényen még a kényelmetlen felhasználói felület sem változtat.

A DIA az addigi fenntartójától, a Neumann János Digitális Könyvtár Kht-tól 2007-ben átkerült a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz. A weben a 2006 óta változatlan honlap és állomány található meg, annak remek példájaként, hogy az önkéntes közösségi digitalizálás gyorsabb eredményre vezet, igaz közösségi módszerrel nem is próbálnak kritikai kiadás minőségű szöveget előállítani.

Forrás: [origo]
Az egyik első fecske: a HP e-book tárja

Könyvek szponzorált modellben

A DIA-t megelőzően is volt olyan e-bookos kezdeményezés, amelyik ingyenesen tudott letölthető könyveket kínálni úgy, hogy a szerzők sem estek el jogos honoráriumuktól. Az oldal neve HP E-book tár volt, és ahogy a nevéből kitűnik, a Hewlett Packard támogatásával működött. Andrassew Iván, az digitális könyvtár egykor szerkesztője kiemelte, hogy mindenki számára nyereséget jelentett az oldal üzemeltetése. A HP úgy tudta támogatni a kultúrát, hogy az az üzletnek és az iparágnak is jót tett; az emberek pedig igényesen formázott kortárs irodalmi művekhez jutottak hozzá. Az irodalomról pedig bebizonyosodott, hogy megfelelő csomagolásban és kellően olcsón terjesztve nagy számú olvasót fog érdekelni. A kortárs irodalmi alkotásokra költhető pénz hiányzik csupán a rendszerből, nem az igény ezekre a művekre.

Andrassew arra számított, hogy egy József Attila-díjas költő háromszáz és hatszáz példány között megjelenő műve akár heti ezerkétszáz letöltést is produkálhat. Bár pontos adatokat nem maradtak meg, arról biztosított minket az egykori szerkesztő, hogy a számítások helyesnek bizonyultak, a számítástechnikai eszközök csekélyebb elterjedtsége mellett is népszerűek voltak az elektronikus könyvek.
  
Az első és legjobb: Project Gutenberg

Kevéssé ismert tény, de az elektromos könyvek jóval régebbiek az internetnél. A legelső digitalizált szövegeket tartalmazó hálózati könyvtárat 1971-ben nyitotta meg Michael S. Hart. A Project Gutenberg jogdíj nélkül terjeszthető könyveket gyűjt, átkonvertálja az általuk legjövőállóbbnak tartott tisztán szöveges formátumba, és így teszi elérhetővé az internetezők számára. A PG a hetvenes évek óta kitartóan épül, igazán az ezredforduló után ugrott meg a gyűjtemény bővülése.

A projekt létrejötte a szerencse műve: Hart, az Illinois-i Egyetem hallgatójaként térítésmentes hozzáférést kapott korának egyik legerősebb, hálózatra csatlakoztatott számítógépéhez. Ezt a lehetőséget azzal hálálta meg, hogy irodalmi szövegeket gépelt be és kínált fel letöltésre. A megszállottságnak tizenöt éven keresztül kellett tartania, ennyi idő kellett ahhoz, hogy elkezdjenek önkéntes digitalizálók csatlakozni Hart könyvtárához.

Jelenleg több mint húszezer könyv tölthető le szabadon a könyvtárból, a partneroldalakkal együtt pedig a százezret is megközelíti ez a szám. A művek nagy része angol, magyar nyelvű alkotás csupán hét darab található a Project Gutenbergben, és ez a hét könyv is inkább az érdekesség kategóriába tartozik. Aki a mozikban most játszott Beowulf film eredetijére kíváncsi - szigorúan óangol nyelven - annak is érdemes a Project Gutenbergre kattintania.

Szedlák Ádám

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK