Várólistára került az amerikai kiberhadtest

Mégsem épít internetes harcálláspontot az amerikai légierő. A már majdnem bevetésre kész kiberhadtest ötletét bizonytalan időre jegelték - adta hírül a Nextgov.

A Cyber Command nevet viselő egység megalapítását 2006 novemberében hirdette meg a légierő. Az eredeti tervek szerint a következő év nyarára már működnie kellett volna az egységnek, ám az indulását egyre tovább halasztották. A kiberhadtest ötven bázissal kezdte volna pályafutását.

Nem sokat árul el a kiberhadtest céljairól a logó

Az amerikai kormány technológiai és üzleti terveivel foglalkozó Nextgov portál által megszerzett belső dokumentumok szerint a a légierő új vezetői további átgondolásra félretették az internetes harcra kiképzett egység terveit. Az átgondolás során azt is kénytelenek lesznek kitalálni a hadsereg hackerei, hogy a Cyber Command szlogenjéül választott "a kibertér megvédése" pontosan mit is takar. A Nextgov által megszólaltatott szakértők szerint a hadseregnek és a haditengerészetnek is vannak harcedzett hacker egységei, így valószínűleg azt is tisztázásra szorul, kinek a fennhatósága az internet.

Harctéri geekeket kerestek

Az egység a tévéreklámokkal és internetes videókkal kezdett toborzásba. A különleges egység YouTube-on is megtalálható rövid reklámjában a hollywoodi hackerfilmeket idéző klisék között, multitouch képernyőkön kattingatva védik a Pentagont a kiberharcosok.

Két éve még toboroztak

A Cyber Command leállítását az Egyesült Államok légierejének belső átszervezésével magyarázta Richart Bejtlich, a a Wired Danger Room blogjának nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő. Bejtlich, aki maga is szolgált a légierő kötelékében, úgy véli, az új vezetőség előbb szemrevételezi a kiberegységhez hasonlóan költséges programokat, mielőtt rájuk bólintana.

Kiberhadszíntér már van

A légierő adatai szerint napi hárommillió behatolási kísérlet irányul a Pentagon felé. Ám nem csak a hátországban lehet ellenséges katonai hacker akciókkal szembesülni. A hét elejét meghatározó orosz-grúz konfliktus során a grúz kormányzati honlapok ellen indultak meg az orosz hackerek. A 2007 áprilisában kezdődött Észtország elleni kiberterrorista támadás során viszont szinte a teljes országot sikerült leszakítaniuk a netről a támadóknak.

A kiberterrorizmusnak és a kiberháborúnak megvan az a hátránya, hogy az információs társadalom vívmányaira építő országokat sokkal több ponton lehet támadni. A kiterjedt e-közigazgatással rendelkező Észtország esetében az internet túlterhelése számos megszokott kényelmi szolgáltatástól fosztotta meg az észteket.

A fenti két kibercsapás legalább részben az orosz hackerek, illetve az RBN kiberbűnöző-szervezet számlájára írható, ám arra is számos példa volt az elmúlt években, hogy kínai kiberkatonák próbáltak behatolni amerikai számítógépekbe.