Hétfőtől változott a hazai spamtörvény

Hétfőtől hatályos az a jogszabály, amelyik több ponton megváltoztatja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló - hétköznapokon csak e-kernek nevezett - törvényt.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a kéretlen elektronikus levelektől - mint erre a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) honlapján is felhívják a figyelmet -, hogy a jövőben csak a magánszemélyeket védi a hatóság, a vállalkozások címeire szabadabban küldhetők reklámok. Mint Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta: a törvény az uniós iránymutatásoknak megfelelően szétválasztja egymástól a magukat megvédeni képes vállalkozásokat és a zömmel tájékozatlan internetezőket abból a szempontból, hogy az utóbbiak technikai tudásuk korlátai, vagy éppen alulinformáltságuk okán inkább rászorultak a hatósági óvásra, mint a vállalkozások.

Mi a magán, mi a hivatali?

A törvényt értelmező igazgató szerint egyértelműen magáncímnek számít valamennyi olyan cím, amit magánemberként regisztrál valaki, továbbá idesorolják azokat a céges címeket is, amiket igazolhatóan egy ember olvasgat (tipikusan ilyen lehet például a jellegzetes [e-mail] címformátum). Elgondolkoztató ugyanakkor azoknak a címeknek a megítélése, amelyekben semmi személyes nincs (pl: [e-mail]), de vitathatatlan az [e-mail] formátum, vagy bármely oylan cím, amivel egy vállalkozással való kapcsolatfelvétel központi címeként hirdetnek meg.

Ha a jövőben cég kap spamet, és bejelentést tesz, akkor az NHH nem indít eljárást, legfeljebb azt vizsgálja, hogy az egyéb előírásoknak megfelel-e az elektronikus üzenet. Eszerint nézik, hogy le lehet-e iratkozni a hírlevélről, egyértelműen azonosítható-e a küldő, illetve - ez már a fogyasztóvédelem, vagy a versenyhivatal hatásköre -, hogy a hirdetés egyebekben megfelel-e a a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény feltételeinek.

Kell a lakcím

A másik változás, hogy a jövőben az elektronikus hirdetéseket legálisan küldő vállakozások, amelyek például honlapjukon hírlevél-feliratkozási lehetőséget, vagy más opciót kínálnak látogatóiknak, be kell, hogy gyűjtsék a reklámlevelet kérő magánszemélyek nevét és lakcímét is. Sylvester szerint az adatok nyilvántartását tekintve valamivel megbízhatóbb regiszterekre számítanak, hiszen visszakérve például egy panasz kapcsán a hozzájáruló nyilatkozatokat, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy legális, vagy illegális e-mail cím gyűjtemény alapján küldik-e a hirdetéseket.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy ki lesz az, aki egy hírlevélért cserébe részletes személyes adatokat ad meg magáról. Ez a rendelkezés valószínűleg épp az e-mail címeket legálisan gyűjtő hirdetési cégek működését lehetetleníti el, hiszen a már meglévő adatbázisok zömét ki kell dobni - feltéve, ha a törvénynek ez a rendelkezése hatályban marad. Az adatbázisok tisztítására meghatározott az átmeneti időszak 2009. május 31-ig szól, ezt követően már minden, elektronikus hirdetések kiküldése érdekében e-mail címeket gyűjtő vállalkozásnak olyan hozzájáruló nyilatkozatokkal kell rendelkezniük, amelyek tartalmazzák a magánszemélyek nevét és lakcímét is.