Turbóböngésző lassú internethez

Az Opera böngésző új, 10-es verziója lassú netkapcsolat esetén turbó módba kapcsolt, és az oldalak tömörítésével teszi lehetővé a széles sávú böngészés érzetét, és a valaha készült legstabilabb verzió. Készítői támadják a legagresszívabban a Microsoftot és az Internet Explorert, megvizsgáltuk, van-e alapja kritikájuknak, lealázza-e riválisait a legújabb alternatív browser.

Az Opera népszerűségben messze lemarad az egyre több netező által használt Firefoxtól és a még mindig toronymagasan vezető Internet Explorertől, nagyjából ugyanannyian használják, mint az Apple Safariját vagy a Google Chrome-ot - meglehetősen kevesen. Korábbi verzióit sorra kipróbáltuk, bár tesztelőnk leginkább régi, kis teljesítményű PC-ken és Linux alatt (illetve Mini változatban mobiltelefonján) favorizálja az Operát, mert az ilyen környezetben jobban teljesített a Firefoxnál az eddigi tapasztalatok szerint, szinte korlátlan bővíthetősége miatt eddig a Mozilla browsere mellett tettük le voksunkat. Kipróbáltuk a legfrissebb Operát, hogy kiderítsük, változott-e a helyzet?

Turbó mód csak lassú internethez

Az új, 10-es verzió legfontosabb újdonságának a lassú, 1-2 megabites internetkapcsolattal, csak lassú mobilinterneten vagy túlzsúfolt wifi-hálózaton keresztül böngészők vehetik hasznát. A hangzatos Opera Turbo névre hallgató funkciót ilyen esetben érdemes bekapcsolni - megfelelő beállítások mellett erre egyébként a böngésző automatikusan is képes: ilyenkor ugyanis az adatok a finn cég szerverein keresztül, tömörítve továbbítódnak a felhasználó PC-jére, kibontásukat maga a böngésző végzi. Mivel a tömörítés révén az átvitt adatmennyiség csökken, az oldalak gyorsabban töltődnek be: a cég Opera Mini nevű mobiltelefonos böngészője ugyanezt a megoldást használja, abban pedig a technológia már bizonyított.

Tömörítéssel gyorsítja a lassú netet az új Opera

Az, hogy mennyi sávszélességet lehet megtakarítani az Opera tömörítő algoritmusával, tartalmanként eltérő: a cég közlése szerint elérheti akár a 80 százalékot is, de mondjuk egy eleve tömörített beágyazott videót a megoldás sem tud még kisebbre változtatni, ellenben az oldalt felépítő kódokat hatékonyan össze tudja sűríteni, amellyel a fejlesztők mérései szerint egy lassú kapcsolaton nyolcszor gyorsabbá teszi a böngészést. A böngésző alapját képező szoftvermotor optimalizálásának köszönhetően egyébként eleve fürgébb lett az Opera működése.

Függőleges böngészőfülek szélesvásznú monitorhoz

Az új verzióval lehetségessé vált akár az is, hogy a megnyitott honlapok böngészőfüleit ne vízszintesen, hanem függőlegesen rendezzük el (ez szélesvásznú monitoron különösen praktikus), a menüből pedig akár az is bekapcsolható, hogy ezekben ne csak az oldalak címei, hanem tartalmuk is látszódjon egy miniatűr betekintőablakban. A 10-es Operában emellett a Google-keresőmező hosszát is szabadon lehet állítani az egérrel, így azt óriásira vagy picikére is lehet állítani.

Függőlegesen is elhelyezhetők a böngészőlapok, akár betekintőablakkal is

Megújult és tetszetősebbé vált a böngésző kezelőfelülete is, emellett az újonnan megnyíló böngészőlapokra - a Safarihoz és a Chrome-hoz hasonlóan - a kedvenc honlapokat is be lehet pakolni egyetlen egérmozdulattal. Ezt a funkciót itt Gyorshívónak hívják, és a jobb alsó sarokban lévő Gyorshívó beállítása gombra kattintva lehet elvégezni a testreszabását: háttérképet is lehet tölteni hozzá, valamint meg lehet adni, hány oldal kerüljön ki ide.

Az Opera 10 Gyorshívója

Beépített magyar nyelvű helyesírásellenőrzőt is tartalmaz az új Opera, ennek aktiválása azonban igényel némi felhasználói közreműködést, melynek mikéntjére mi is a Magyar Opera Blogon bukkantunk rá. Valamiért alapesetben az angol nyelvű ellenőrzés aktív még abban az esetben is, ha a nemzetközi verziót töltjük le a Szoftverbázisról, a magyar nyelvű szótár adatbázisát manuálisan kell kiválasztani. Ehhez egy szövegbeviteli mezőre kell kattintani az Operában, ott kiválasztani a Szótárak menüpontot, majd a felbukkanó listán kiválasztani a magyar nyelvet, és rákattintani a Tovább gombra. Ezt követően a program automatikusan letölti a hétszáz megabájtos nyelvi fájlt, bár a premier után nem sokkal a nagy terheltség miatt ez akadályokba ütközhet - ha nem sikerülne elsőre a letöltés, érdemes többször megpróbálni, nekünk is csak negyedjére működött.

Az új verziók letöltésével az Opera 10-et használóknak már nem kell majd vesződniük, ebbe a verzióba ugyanis már belekerült az automatikus frissítési funkció, amely elvégzi helyettük a feladatok. A browser korábbi verzióihoz hasonlóan tartalmaz IRC-chatklienst, levelezőprogramot, és alapból képes Bittorrent fájlok letöltésére is. Képességeit widgetekkel, vagyis ingyenes miniprogramokkal lehet bővíteni, ezek katalógusát itt lehet átböngészni. Bár kétségkívül sok látványos miniprogram található meg itt, tesztelőnk a rivális Firefox pluginjei között sokkal több hasznosat, praktikusat talált magának.

Mindig harcos kisebbség volt

Kétség nem fér ahhoz, hogy ha a világháló népmese lenne, az Opera játszaná a szerencsétlen sorsú, kemény kihívások elé állított legkisebb fiút, vitéz szabólegényt. A böngészőt fejlesztő cég a Telenor mobilszolgáltató egy belső fejlesztési projektjéből nőtte ki magát még a web hajnalán. A szoftver első, fizetős verziója 1996-ban jelent meg, a mai szemmel is majdnem mindentudó, 2000-ben kiadott 5.0-s változat óta pedig a reklálom nézegetésébe belenyugvó netezők ingyen is használhatták a böngészőt. Az évek során a reklámcsík is kikopott a programból, ma ugyanolyan ingyenesen szerezhető be a program, mint vetélytársai.

Opera-felhasználónak sosem volt rossz lenni. Az északi cég volt az első, amelyik elkötelezte magát a W3C szabványügyi testület ajánlásai mellett, így a program felhasználói biztosak lehettek abban, hogy az Opera jól jeleníti meg az igényesen kódolt weboldalakat. Elsőként jelent meg a CSS stíluslap-támogatás, a weblapok vonzó funkcióit lehetővé tevő JavaScriptek kezelése, valamint a több füles böngészőablak is a norvég böngészőben. Sőt, akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az összes modern funkció, amit a Firefox vagy az Internet Explorer felvonultat, először a legkisebb alternatív browserben mutatkozott be. A sors iróniája, hogy a számtalan lehetőség az Opera legijesztőbb funkciója: hosszú megszokást vagy tanulást igényel, míg az ember profin kiigazodik köztük.

Mai szemmel sem volt buta a 6.0-s Opera

A cég mostani mottója - a legjobb böngészési élményt nyújtani bármilyen platformon - úgy tűni nem hatotta meg igazán a felhasználókat. A mindenre elszánt, böngészőjüket az utolsó leheletükig védő fanatikusok mellől hiányzik az operás törzsárda. A rankings.hu adatai szerint jelenleg a felhasználók 2,5 százaléka használja a norvég browsert - igaz, Macintosh gépeket pedig csak 0,53 százalék, és ők sem keseredtek el - és semmi nem mutat arra, hogy ez az arány a közeljövőben rohamosan megemelkedne.

Folyamatos harc

Nem csak az ismeretlenséggel és a türelmetlen felhasználókkal kellett megküzdenie az Operának, a számítástechnika Nagy Testvére is ott igyekezett keresztbe tenni a norvégoknak, ahol tudott. Először 2001 októberének a végén zárta ki az MSN.com az alternatív böngészőket - köztük az Operát - használó felhasználókat, majd 2004-ben is megpróbálkoztak egy hasonló akcióval. A norvégok kiállása miatt azonban mindkét esetben meg kellett hátrálniuk.

A böngésző fejlesztőit sem kell azonban félteni. Több alkalommal jelezték a világ felé, hogy elégedetlenek a Microsoft gyakorlatával. 2007 végén a webes szabványok hanyagolása miatt támadták a céget, a közelmúltban pedig az Internet Explorer eltávolítását kérték a Microsofttól. Az utóbbi ügy végül a norvégok részleges győzelmével zárult, a Windows 7-et feltelepítő felhasználókat már egy választófelület köszönti, amin eldönthetik melyik browsert szeretnék rendszerükre.

Verdikt: lassú gépre remek

Az Opera 10-es verziója elődjeihez hasonlóan nem valószínű, hogy porba tiporná az Internet Explorert vagy a Firefoxot, bár netgyorsító funkciója sokak számára hasznos lehet. Használata ellen komoly érvet jelent az, hogy még mindig nem lehet vele rendesen használni a Google Dokumentumokat - ezt a cikkünk publikálását követő napon úgy tűnik, orvosolták -, egyes oldalak pedig szétcsúsznak rajta - még ha ez nem is feltétlenül a készítők sara. Gyenge gépen és Linux alatt továbbra is nyerő az Opera, az átlagfelhasználóknál azonban szerintünk még nem rúg labdába.