Turbóböngésző lassú internethez

Az Opera böngésző új, 10-es verziója lassú netkapcsolat esetén turbó módba kapcsolt, és az oldalak tömörítésével teszi lehetővé a széles sávú böngészés érzetét, és a valaha készült legstabilabb verzió. Készítői támadják a legagresszívabban a Microsoftot és az Internet Explorert, megvizsgáltuk, van-e alapja kritikájuknak, lealázza-e riválisait a legújabb alternatív browser.

Az Opera népszerűségben messze lemarad az egyre több netező által használt Firefoxtól és a még mindig toronymagasan vezető Internet Explorertől, nagyjából ugyanannyian használják, mint az Apple Safariját vagy a Google Chrome-ot - meglehetősen kevesen. Korábbi verzióit sorra kipróbáltuk, bár tesztelőnk leginkább régi, kis teljesítményű PC-ken és Linux alatt (illetve Mini változatban mobiltelefonján) favorizálja az Operát, mert az ilyen környezetben jobban teljesített a Firefoxnál az eddigi tapasztalatok szerint, szinte korlátlan bővíthetősége miatt eddig a Mozilla browsere mellett tettük le voksunkat. Kipróbáltuk a legfrissebb Operát, hogy kiderítsük, változott-e a helyzet?

Turbó mód csak lassú internethez

Az új, 10-es verzió legfontosabb újdonságának a lassú, 1-2 megabites internetkapcsolattal, csak lassú mobilinterneten vagy túlzsúfolt wifi-hálózaton keresztül böngészők vehetik hasznát. A hangzatos Opera Turbo névre hallgató funkciót ilyen esetben érdemes bekapcsolni - megfelelő beállítások mellett erre egyébként a böngésző automatikusan is képes: ilyenkor ugyanis az adatok a finn cég szerverein keresztül, tömörítve továbbítódnak a felhasználó PC-jére, kibontásukat maga a böngésző végzi. Mivel a tömörítés révén az átvitt adatmennyiség csökken, az oldalak gyorsabban töltődnek be: a cég Opera Mini nevű mobiltelefonos böngészője ugyanezt a megoldást használja, abban pedig a technológia már bizonyított.

Tömörítéssel gyorsítja a lassú netet az új Opera

Az, hogy mennyi sávszélességet lehet megtakarítani az Opera tömörítő algoritmusával, tartalmanként eltérő: a cég közlése szerint elérheti akár a 80 százalékot is, de mondjuk egy eleve tömörített beágyazott videót a megoldás sem tud még kisebbre változtatni, ellenben az oldalt felépítő kódokat hatékonyan össze tudja sűríteni, amellyel a fejlesztők mérései szerint egy lassú kapcsolaton nyolcszor gyorsabbá teszi a böngészést. A böngésző alapját képező szoftvermotor optimalizálásának köszönhetően egyébként eleve fürgébb lett az Opera működése.

Függőleges böngészőfülek szélesvásznú monitorhoz

Az új verzióval lehetségessé vált akár az is, hogy a megnyitott honlapok böngészőfüleit ne vízszintesen, hanem függőlegesen rendezzük el (ez szélesvásznú monitoron különösen praktikus), a menüből pedig akár az is bekapcsolható, hogy ezekben ne csak az oldalak címei, hanem tartalmuk is látszódjon egy miniatűr betekintőablakban. A 10-es Operában emellett a Google-keresőmező hosszát is szabadon lehet állítani az egérrel, így azt óriásira vagy picikére is lehet állítani.

Forrás: [origo]
Függőlegesen is elhelyezhetők a böngészőlapok, akár betekintőablakkal is

Megújult és tetszetősebbé vált a böngésző kezelőfelülete is, emellett az újonnan megnyíló böngészőlapokra - a Safarihoz és a Chrome-hoz hasonlóan - a kedvenc honlapokat is be lehet pakolni egyetlen egérmozdulattal. Ezt a funkciót itt Gyorshívónak hívják, és a jobb alsó sarokban lévő Gyorshívó beállítása gombra kattintva lehet elvégezni a testreszabását: háttérképet is lehet tölteni hozzá, valamint meg lehet adni, hány oldal kerüljön ki ide.

ForrA!s: [origo]

Az Opera 10 Gyorshívója

Beépített magyar nyelvű helyesírásellenőrzőt is tartalmaz az új Opera, ennek aktiválása azonban igényel némi felhasználói közreműködést, melynek mikéntjére mi is a Magyar Opera Blogon bukkantunk rá. Valamiért alapesetben az angol nyelvű ellenőrzés aktív még abban az esetben is, ha a nemzetközi verziót töltjük le a Szoftverbázisról, a magyar nyelvű szótár adatbázisát manuálisan kell kiválasztani. Ehhez egy szövegbeviteli mezőre kell kattintani az Operában, ott kiválasztani a Szótárak menüpontot, majd a felbukkanó listán kiválasztani a magyar nyelvet, és rákattintani a Tovább gombra. Ezt követően a program automatikusan letölti a hétszáz megabájtos nyelvi fájlt, bár a premier után nem sokkal a nagy terheltség miatt ez akadályokba ütközhet - ha nem sikerülne elsőre a letöltés, érdemes többször megpróbálni, nekünk is csak negyedjére működött.

Az új verziók letöltésével az Opera 10-et használóknak már nem kell majd vesződniük, ebbe a verzióba ugyanis már belekerült az automatikus frissítési funkció, amely elvégzi helyettük a feladatok. A browser korábbi verzióihoz hasonlóan tartalmaz IRC-chatklienst, levelezőprogramot, és alapból képes Bittorrent fájlok letöltésére is. Képességeit widgetekkel, vagyis ingyenes miniprogramokkal lehet bővíteni, ezek katalógusát itt lehet átböngészni. Bár kétségkívül sok látványos miniprogram található meg itt, tesztelőnk a rivális Firefox pluginjei között sokkal több hasznosat, praktikusat talált magának.

Mindig harcos kisebbség volt

Kétség nem fér ahhoz, hogy ha a világháló népmese lenne, az Opera játszaná a szerencsétlen sorsú, kemény kihívások elé állított legkisebb fiút, vitéz szabólegényt. A böngészőt fejlesztő cég a Telenor mobilszolgáltató egy belső fejlesztési projektjéből nőtte ki magát még a web hajnalán. A szoftver első, fizetős verziója 1996-ban jelent meg, a mai szemmel is majdnem mindentudó, 2000-ben kiadott 5.0-s változat óta pedig a reklálom nézegetésébe belenyugvó netezők ingyen is használhatták a böngészőt. Az évek során a reklámcsík is kikopott a programból, ma ugyanolyan ingyenesen szerezhető be a program, mint vetélytársai.

Opera-felhasználónak sosem volt rossz lenni. Az északi cég volt az első, amelyik elkötelezte magát a W3C szabványügyi testület ajánlásai mellett, így a program felhasználói biztosak lehettek abban, hogy az Opera jól jeleníti meg az igényesen kódolt weboldalakat. Elsőként jelent meg a CSS stíluslap-támogatás, a weblapok vonzó funkcióit lehetővé tevő JavaScriptek kezelése, valamint a több füles böngészőablak is a norvég böngészőben. Sőt, akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az összes modern funkció, amit a Firefox vagy az Internet Explorer felvonultat, először a legkisebb alternatív browserben mutatkozott be. A sors iróniája, hogy a számtalan lehetőség az Opera legijesztőbb funkciója: hosszú megszokást vagy tanulást igényel, míg az ember profin kiigazodik köztük.

Forrás: [origo]
Mai szemmel sem volt buta a 6.0-s Opera

A cég mostani mottója - a legjobb böngészési élményt nyújtani bármilyen platformon - úgy tűni nem hatotta meg igazán a felhasználókat. A mindenre elszánt, böngészőjüket az utolsó leheletükig védő fanatikusok mellől hiányzik az operás törzsárda. A rankings.hu adatai szerint jelenleg a felhasználók 2,5 százaléka használja a norvég browsert - igaz, Macintosh gépeket pedig csak 0,53 százalék, és ők sem keseredtek el - és semmi nem mutat arra, hogy ez az arány a közeljövőben rohamosan megemelkedne.

Folyamatos harc

Nem csak az ismeretlenséggel és a türelmetlen felhasználókkal kellett megküzdenie az Operának, a számítástechnika Nagy Testvére is ott igyekezett keresztbe tenni a norvégoknak, ahol tudott. Először 2001 októberének a végén zárta ki az MSN.com az  alternatív böngészőket - köztük az Operát - használó felhasználókat, majd 2004-ben is megpróbálkoztak egy hasonló akcióval. A norvégok kiállása miatt azonban mindkét esetben meg kellett hátrálniuk.

A böngésző fejlesztőit sem kell azonban félteni. Több alkalommal jelezték a világ felé, hogy elégedetlenek a Microsoft gyakorlatával. 2007 végén a webes szabványok hanyagolása miatt támadták a céget, a közelmúltban pedig az Internet Explorer eltávolítását kérték a Microsofttól. Az utóbbi ügy végül a norvégok részleges győzelmével zárult, a Windows 7-et feltelepítő felhasználókat már egy választófelület köszönti, amin eldönthetik melyik browsert szeretnék rendszerükre.

Verdikt: lassú gépre remek

Az Opera 10-es verziója elődjeihez hasonlóan nem valószínű, hogy porba tiporná az Internet Explorert vagy a Firefoxot, bár netgyorsító funkciója sokak számára hasznos lehet. Használata ellen komoly érvet jelent az, hogy még mindig nem lehet vele rendesen használni a Google Dokumentumokat - ezt a cikkünk publikálását követő napon úgy tűnik, orvosolták  -, egyes oldalak pedig szétcsúsznak rajta - még ha ez nem is feltétlenül a készítők sara. Gyenge gépen és Linux alatt továbbra is nyerő az Opera, az átlagfelhasználóknál azonban szerintünk még nem rúg labdába.

KAPCSOLÓDÓ CIKK