Törvény garantálná az USA-ban a netsemlegességet

Julius Genachowski, az amerikai hírközlési és médiaregulátor, az FCC tavasszal kinevezett vezetője hétfőn bejelentette elképzeléseit az internet semlegességét biztosító szabályozással kapcsolatban. A tervek legérzékenyebb pontja, hogy a netsemlegességet kiterjesztené a vezeték nélküli hálózatokra is.

Julius Genachowski

Az FCC (teljese nevén Federal Communications Committee) ugyan eddig is megvédte az internetezőket a netszolgáltatók esetleges hálózat-semlegességet sértő eljárásától, de ezt mostantól törvény garantálná - elemezte a The Los Angeles Times Genachowski bejelentését. A közvélemény régóta hasonló lépéseket várt a Barack Obama által kinevezett köztisztviselőtől, szakmai körökben azonban jelentős felzúdulást okozott az új javaslat, főleg az eddiginél erősebben érintett mobilszolgáltatók részéről.

Mi is az a netsemlegesség?

A netsemlegesség elve, nagyon röviden összefoglalva, azt jelenti: az interneten továbbított minden egyes bitnek (adatnak) egyenlő elbánásban kell részesülnie, attól függetlenül, hogy az kié, és kinek a hálózatán keresztül halad. Az elv támogatói, többek között a világhálót feltaláló Tim-Berners Lee, vagy a Harvard egyetem jogászprofesszora, Tim Wu szerint ez az internet egyik legfontosabb alapelve.

A kérdés pár évvel ezelőtt vált fontossá, amikor a nagy amerikai internetszolgáltatók azt igyekeztek kilobbizni, hogy bizonyos szolgáltatásokat extra pénzért előnyben részesíthessenek. Ennek a megoldásnak a neve tiered service, vagy differenciált szolgáltatás, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a webszájt, amelyik fizet, gyorsabban töltődik be, mivel a kedvezményezett adatcsomagjait a szolgáltató "előreengedi" a saját hálózatán. Az USA igazságügyi minisztériuma 2007-ben úgy foglalt állást: az internet-szolgáltatóknak pontosan olyan joguk van a nagy adatforgalmat bonyolító szolgáltatásokat jobban megsarcolni, mint ahogy a posta is kérhet magasabb díjat az expressz küldeményekért.

"De mind azt mondják, hogy így jobb lesz nekünk..."

Az FCC azonban 2005 óta következetesen megvédte a netsemlegességet, amit négy alapelvben lehet összefoglalni: a hálózatok üzemeltetői nem akadályozhatják meg a felhasználók hozzáférését semmilyen legális tartalomhoz, alkalmazáshoz, vagy szolgáltatáshoz, és bármilyen veszélytelen berendezést az internetre csatlakoztathatnak. A Genachowski által vezetett testület ezeket az alapelveket szeretné törvénybe iktatni, két további, lényeges ponttal kiegészítve. A törvény amellett, hogy megakadályozná bizonyos tartalmak, vagy szolgáltatások blokkolását, felhatalmazná a szolgáltatókat a hálózati erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra, viszont kötelezné őket arra is, hogy mindezzel kapcsolatban átlátható módon járjanak el, vagyis ügyfeleik és a hatóságok is minden pontban tisztában lehessenek a gyakorlatukkal. Ami pedig a legfontosabb: az új szabályozás egyformán érvényes lenne a vezetékes és a vezeték nélküli szolgáltatásokra is. (Ugyan a téma már az Európai Unióban is napirenden van, az USA-ban készülő törvény lenne az első átfogó jogi szabályozás a netsemlegesség védelmében.)

Sápolnának, korlátoznának

Az FCC vezetője igazából ezzel dobott követ az állóvízbe, bár a lépés nem volt teljesen váratlan (Lásd: Obama lehet a bitek felszabadítója, [origo] Techbázis, 2009. 03. 11.). A netsemlegességgel kapcsolatos vita pár évvel ezelőtt, a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások, például a videomegosztók és az internetes telefon (VoIP) térnyerésével robbant ki. Az internetszolgáltatók (Internet Service Provider, röviden ISP) ugyanis jelentős tőkét invesztáltak hálózataik fejlesztésébe, ugyanakkor a korszerű webes alkalmazások által ezeken a hálózatokon termelt bevételekből, amelyeket például a Google vagy a Skype söpört be, kimaradtak. Felvetődött tehát az ötlet, hogy a szolgáltatók bizonyos tartalmakat eltérően kezeljenek, és pénzért adjanak nagyobb sávszélességet bizonyos szolgáltatásoknak, közvetve a felhasználókkal fizettetve meg azokat.

Obama a semleges net mellett érvel 2007-ben Eric Schmidt Google-elnöknek

A netsemlegesség elveinek védelmezői szerint ez megölné a versenyt - ha az ISP-k sápot szednének egyes internetes vállalkozásoktól, akkor csak az eleve tőkeerőseknek lehetne esélyük az érvényesülésre. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb internetes vállalatok így is jelentős pénzeket költenek a szolgáltatásaik alapinfrastruktúráját jelentő szerverparkok és hálózati központok összeköttetéseinek biztosítására, de a hálózatsemlegesség fő tétje nem ez, hanem a végfelhasználó és helyi netszolgáltató közötti kapcsolat.

A gyakorlatban ugyanis a dolog inkább fordítva működött, az ISP-k nem extra előnyhöz juttattak bizonyos szájtokat vagy szolgáltatásokat az extra bevételek fejében, hanem korlátozták azokat, amelyekről úgy gondolták, sértik az érdekeiket. A Comcast kábelnet-szolgáltató jelenleg is perben áll a regulátorral a bittorrent-forgalom korlátozása miatt, és arra is volt már példa, hogy egy kisebb szolgáltató lehetetlenné tette felhasználóinak a Skype használatát.

A mobilhálózat érzékenyebb

A földi, vagyis vezetékes vagy kábeles szolgáltatásokkal kapcsolatban a legnagyobbak, a Verizon és az AT&T ugyan már valamelyest megbékéltek az FCC elképzeléseivel, a mobilhálózataikat azért mégis szeretnék megvédeni a nyitottságot garantáló regulációtól. A legnagyobb amerikai távközlési társaság, az AT&T jogi vezetője, Jim Cicconi, és a mobilos iparág szakmai szervezete, a CTIA illetékes vezetője, David Young egyaránt úgy véli, a mobilhálózatokon már csak a rendelkezésre álló sávszélesség szűkössége miatt sem lehet biztosítani a hozzáférés semlegességét, írja a Cnet.

"Tartsuk meg a netet nyitottnak: támogasd a netsemlegességet!"

A mobilinternet-szolgáltatással kapcsolatban, csakúgy, mint a vezetékes üzletágban, az ISP-k ugyanazt hangoztatják: a szabályozás korlátozza az innovációt. A CTIA alelnöke erre a Verizon példáját hozta fel, amely az újonnan megszerzett, 700 megahertzes frekvenciára épülő negyedik generációs mobilhálózatát már megnyitja a független fejlesztők előtt is, mert a majdani győztesnek az FCC ezt feltételül szabta. A mobilcég belement, de úgy véli, ennek a fajta szabadságnak kiszámíthatatlan, szándékolatlan következményei lesznek, ami a befektetőket is elriasztja - nem csoda, hogy a frekvenciáért a Verizon mellett csak a Google licitált. Genachowski viszont úgy véli: mindenképpen jobb megtenni most az első lépést, mint nem csinálni semmit.

Nem lenne baj, ha választhatnának

A netsemlegesség kérdése nem is lenne olyan kritikus kérdés, ha a felhasználóknak lehetőségük lenne válogatni a szolgáltatások között, ám ez nem így van: a legtöbb amerikai internetező a lakóhelyén alig néhány ISP közül választhat, ha választhat egyáltalán - kommentálta Vint Cerf, az internet egyik atyja, a Google internet-evangelistája Genachowski bejelentését hétfői blogbejegyzésében. Cerf ennek megfelelően azokkal ért egyet, akik a szolgáltatók korábbi agresszív gyakorlata miatt a felhasználók érdekeit féltik, és egyértelműen pártolja az őket védő szabályozást. A Cnet elemzése pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a mobilszolgáltatások terén is így van. Noha sokan szeretnék versengő piacnak láttatni az amerikai mobilpiacot, és erre hivatkozva megvédeni azt a további regulációtól, ez a kép csalóka. Ugyan az USA-ban négy nagy mobilcég van jelen, az AT&T és a Verizon előnye és dominanciája azonban folyamatosan növekszik a Sprint Nextellel és a T-Mobile USA-val szemben.

A Julius Genachowski által bejelentett szabályozási terveknek természetesen még át kell menniük az amerikai törvényhozáson is, így csak hosszú hónapok után lehet a tervezetből kész törvény. A hálózatsemlegesség kérdésben egyébként az FCC öt tagú vezető testülete is megosztott, mivel az abban helyet foglaló két republikánus párti jelölt egyértelműen a szolgáltatók aggodalmait osztja. Ami a közvéleményt illeti, a Bloomberg elemzője érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: habár a minden egyes választókörzetben jelen lévő távközlési multik hatékony lobbitevékenységet folytatnak a szabályozás ellen, a netsemlegességet támogató internetes vállalatok a közösségi média eszközeivel mégis eredményesen állították maguk mellé a nagyközönséget. Egy biztos, az interneten az elv pártolói vannak jelen hangsúlyosabban.