A fájlcserélők kegyeit keresi az LMP

Csökkentené a szerzői jogi oltalom idejét és törvénnyel védené a magáncélra fájlokat cserélőket a Lehet Más a Politika (LMP) nevű párt. Az LMP nemzetközi összefogást kezdeményez a más országokban működő, a szerzői jogok védelmének lazításáért küzdő kalózpártokkal. A magyar szerzői jogvédő szervezet, az Artisjus szerint a hasonló javaslatok visszafelé sülhetnek el. Gyors eredményt egyikük sem vár.

A Lehet Más a Politika (LMP) párt a külföldi kalózpártokal összefogva nemzetközi fellépést hirdet a szerzői jogi szabályok megreformálása érdekében. Radikálisan lerövidítené a kereskedelmi célból létrehozott kulturális javak védelmét, a közpénzből létrehozott tartalmakat pedig szabadon hozzáférhetővé tenné. A párt szerint ugyanis a jelenlegi rendszer jogtalan előnyökhöz juttat néhány jelentős piaci szereplőt.

Az LMP Kalozpart.org címen nemrég indított egy blogot, az itt olvasható bejegyzés szerint a párt úgy véli, a jelenlegi hazai szerzőijog-rendszer zsákutca, és kizárólag radikális reformokkal lehetne működőképessé tenni. Az LMP zsákutcának tartja a szerzőijogvédő szervezeteken keresztül, közös jogkezelésen alapuló szabályozást. A párt szerint ugyanis az így beszedett pénzek csupán néhány a kulturális piacot monopolizálni kívánó médiakonglomerátum kasszáját gazdagítják, miközben zeneszámok, könyvek és filmek millió váltak hozzáférhetetlenné egyszerűen azért, mert újrakiadásuk üzleti szempontból nem kifizetődő.

Nem védenék száz évig a műveket

A szerző halálától számított hetven évről az első publikálást követő csupán öt évre csökkentené a kereskedelmi célból kiadott kultúrjavakat megillető szerzői jogi oltalmat. Az LMP szerint ennyi időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy egy termék kiadása pénzügyileg megtérüljön, és egyetlen kiadó sem arra alapozza üzleti stratégiáját, hogy művét száz év múlva is keresni fogják-e a boltokban. A közpénzből létrehozott kulturális javakat - ilyenek például a közszolgálati tévék, rádiók saját gyártású műsorai, a közpénzből készülő tankönyvek vagy a NAVA tartalmai - az LMP minden kötöttségtől (másolásvédelem vagy a merevlemezre mentés gátlása) mentesen szabadon terjeszthetővé tenné. Ezzel a gyakorlattal a szervezet szerint nyílt verseny alakulna ki a a kiadás és terjesztés terén.

Az Artisjus jogi főosztályának vezetője, Tóth Péter Benjámin szerint azonban az LMP javaslatai a magyar művészekkel szúrnának ki. Ha a 6 évvel ezelőtti filmek, zenék, könyvek szabadon felhasználhatók lennének, a szerzői jog új alkotásokat ösztönző jellege csorbulna - mondta. A rádiónak ugyanis nem érné meg friss műveket játszani, ha kicsit régebbi műveket ingyen használhat, ez pedig leginkább a magyar művészeket sújtaná. Soha nem a kultúra ellehetetlenítése volt a célja a szerzői jognak, és a jelenlegi módszerrel a piac "eltartja" mindazokat a filmeket, zenéket, könyveket, amelyekre közönségigény van. Így egy jó film, könyv vagy zene sikere nem az állami támogatásoktól függ, hanem a közönség reakciójától - monda Tóth, aki szerint ha a szerzői jogot túlságosan megnyirbálnánk, a kultúrát csak a magán- és állami mecénások tartanák fenn, ami a cenzúrának óriási teret nyitna.

Átalánydíjas fájlcsere lehet a megoldás?

Maróy Ákostól, a Kalozpart.org egyik működtetőjétől megtudtuk, keresik a kapcsolatot a külföldi kalózpártokkal, az ezekkel való együttműködés nélkül ugyanis nem érhetnek el eredményt a szerzői jogok újraszabályozását illetően. Számos nemzetközi egyezmény korlátozza az országok lehetőségeit, ezért csak nemzetközi összefogással lehet hatékonyan fellépni.

Tóth szerint a kalózpártok által felvetett igényeket kisebb változtatásokkal, a teljes szerzői jogi szabályozás felforgatása nélkül is ki lehetne elégíteni. Az Artisjus akár fájlcserélők használatát is lehetséges megoldásnak tartja - feltéve, hogy a letöltőhálózatok használatáért megfelelő díjat fizetnének a felhasználók, amely átlátható rendszerben juthat el az alkotókhoz. Ehhez hasonló koncepcióval legalizálnák a per alatt álló Pirate Bay fájlcserélőt is fizetős szolgáltatásként - bár ennek indulása egyelőre bizonytalan.

Maróy azt mondta, nem céljuk a tartalomszolgáltatók működésének ellehetetlenítése, csupán egy olyan társadalmi egyensúly elérésére töreksznek, amely figyelembe veszi a magánfelhasználók érdekeit is. A jelenlegi szabályozás az LMP szerint sokkalta inkább a kiadók érdekeit szolgálja.

Warezrazzián lefoglalt szerverek

A felhasználók kriminalizálása a legnagyobb gond

Az LMP a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a szerzőijog-sértők büntetőjogi felelősséggel tartoznak, amely alapján a mai fiatal és középkorú népesség jelentős részét kriminalizálják - lévén ők az interneten elérhető illegális tartalmak legfőbb fogyasztói. Hasonlóan látja a helyzetet Dallos Zsolt ügyvéd is, aki gyakran látja el szerzőijog-sértéssel vádolt internetezők védelmét: szerinte a jelenlegi szabályozás meglehetősen zavaros, nem egyértelmű, mit szabad tenni és mit nem. Tapasztalatai szerint a jogvédő szervezetek - többnyire ismeretlen tettes ellen indított - feljelentései nyomán rengeteg magánfelhasználót érnek kellemetlenségek, mivel a warezszerverek gazdái mellett sok esetben egyetemisták, középiskolások otthonaiban is házkutatást tartanak, és lefoglalják a gépeket, merevlemezeket, egy ilyen akció híre pedig a közösségekben gyorsan terjed és pánikot kelt.

Nem technológiai probléma, ám aggasztónak találja az LMP azt is, hogy kereskedelmi cégek szerzői jogok betartatása címén behatolhatnak az emberek privát szférájába. Gyakorlatilag cenzúrával egyenértékűnek találják azt, hogy a kulturális értékeket felfoghatatlanul hosszú - akár több mint száz éves - oltalom védi, ami sokszor lehetetlenné teszi a meglévő értéket átdolgozását, felhasználását: nemrég például Bartók Béla örökösei nem járultak hozzá A kékszakállú herceg vára című műve Alföldi Róbert által átdolgozott változatának színházi bemutatásához.

Eltűntetnék az Artisjus-matricát és másolásvédelmet

A filmek, zenefájlok magánhasználatra való letöltését a jelenlegi törvények sem szankcionálják, az LMP mégis azt szeretné, ha a hazai jogszabályok egyértelműen kimondhatnák, hogy a felhasználók - magáncélú felhasználásra - egymás között is szabadon másolgathatják ezeket. A magánfelhasználók közt zajló internetes fájlcserét is legalizálnák: alapvetően a másolás szabadságát tartanák alapvetőnek, ettől eltérni, azaz korlátozni csak kivételes esetekben lehetne. Konkrétan tiltanák a másolásvédelmi megoldások (DRM) alkalmazását, ehelyett a párt a kulturális javak nem kereskedelmi célú gyűjtésének támogatását tartja követendőnek.

Változtatna az adathordozókkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlaton is az LMP: elképzelései szerint az Artisjus-matricák a CD-kről, DVD-kről, memóriakártyákról és winchesterekről is eltűnnének, mivel ezek díja akkor is a szerzőijogok kezelőinek profitját növelik, ha az adott adathordozót nem is használják jogvédett tartalmak raktározására. A párt szerint ráadásul az üres adathordozók európai viszonylatban is magas jogdíja miatt rengetegen a szomszédos országokból szerzik be az optikai lemezeket - ezzel megrövidítve a hazai költségvetést. Az Artisjus képviselője szerint az üres adathordozók után éppen azért kell jogdíjat fizetni, mert ennek alkalmazása révén válik legálissá az audio-CD-k klónozása, vagy mondjuk az mp3 zenék lejátszóra másolása.

A nagyobb pártokat is megkerestünk azzal a kérdéssel, milyen megoldást látnak az internetes fájlcserélés problémájára. Az MSZP sajtóosztályán kérdésünkre elmondták, vezető testületük nem tervezi, hogy ezzel a témával foglakozzon, mivel az inkább szakpolitikai kérdés. A Jobbiknál ugyancsak a szerzői jogok radikális reformját tartják fontosnak, és egyetértenek azzal is, hogy a szerzői jogi oltalmat a jelenlegi töredékére kell csökkenteni. A Jobbik ugyancsak legalizálná a fájlcserélő rendszerek használatát.

 

Akik oktatnák a szerzői jogokat

Nem a szerzői jogok reformjáért küzd, hanem az emberek edukációját végzi a Creative Commons nevű nonprofit szervezet, amely online szolgáltatásain és jogászok által írt, könnyen érthető és alkalmazható szerződéseken keresztül teszi lehetővé az alkotóknak azt, hogy minden joguk helyett csupán néhány jogot tartsanak fenn maguknak. A CC célja, hogy ezáltal úgy váljon lehetővé az interneten a tartalmak szabad terjedése, hogy közben az alkotó, ha az üzleti modell, amiben gondolkodik, ezt megkívánja, megtilthassa, vagy éppen engedélyezhesse a mű átdolgozását, vagy kereskedelmi, haszonszerzési célra történő felhasználását. Bodó Balázs, a szervezet hazai képviselője szerint a CC legnagyobb sikere az, hogy megjelenése óta a médiacégek kevésbé elutasítóak tartalmaik szabad terjesztésével kapcsolatban - például az [origo] Techbázis és Tudomány rovatainak saját gyártású cikkei - így e sorok is - Creative Commons licenc keretében érhetők el.

A YouTube videomegosztón, vagy a MySpace Music oldalain például számos, legálisan feltöltött felvétel érhető el ingyenesen, amik ugyan nem CC alatt érhetők el, de az első lépést a tartalmak szabad terjedése felé megtették. Számtalan kisebb-nagyobb, CC licencet kínáló szolgáltatás is létezik már: aki non-profit projektjéhez, weboldalához, rádiójához  keres képet, zenét, az a flickr.com, a ccmixter.org, vagy a jamendo.com oldalakon számtalan olyan alkotást talál, ahol az alkotó kifejezetten megengedi, hogy a művét mások felhasználják.