Az évtized legfontosabb eseményei a weben

Többek között a Napster bukását, a Wikipédia elindulását, a YouTube felvásárlását, az iPhone bemutatását és Obama internetes kampányát is a kétezres évek legjelentősebb eseményei közé sorolta a legrangosabb webes szakmai díj, a Webby zsűrije.

A web Oscar-díjának számító Webby-díjat 1996 óta osztják ki, a nevezéseket az esemény honlapján lehet leadni a legjobb honlapokra és webes szolgáltatásokra a legkülönbözőbb kategóriában. Ugyan az utóbbi években már sokat vesztett érdekességéből az átadó, hiszen a fontosabb kategóriákban többnyire ugyanaz a néhány, eleve ismert szájt viszi el a díjat, de a szavazást még mindig komoly figyelem kíséri. A soron következő, jövő áprilisban esedékes díjátadó előtt a Webby zsűrije kiválasztotta és közzé tette a 2000-es évek azon eseményeit, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a világháló fejlődésére.

Forradalom az online hirdetésben

A 2000-es évben két esemény érintette a Webby szakmai testülete szerint a leginkább az internet fejlődését. Az első a Google AdWords nevű, önkiszolgáló hirdetési szolgáltatásának beindulása, amely a megtekintett weboldalak, vagy keresési találatok tartalmához kapcsolódó hirdetéseket jelenít meg. A megoldás bárki számára lehetővé tette, hogy olcsón, de nagyon hatékonyan juttasson el célzott hirdetéseket a potenciális vásárlóihoz.

A webes világ másik jelentős mérföldköve 2000-ben a Craigslist nevű ingyenes online apróhirdetési szájt elindulása volt. A levelezőlistából kinőtt oldal már évek óta működött San Franciscóban, de az ezredfordulón kilenc amerikai nagyvárosra terjesztette ki tevékenységét, és mára 50 ország 570 nagyvárosában van jelen, napi húszmilliónál is több látogatót vonzva.

A hirdetési szájt elindulása óta is egyik mértékadó példája annak, hogyan gyűrheti le egy kicsi, de népszerű webes vállalkozás saját piacán az ott régebb óta jelenlévő nagyokat. Annak ellenére, hogy csupán három tucat ember működteti, az idehaza kevéssé ismert oldal a világ egyik legnagyobb nemzetközi állásközvetítőjének számít.

2001: elindul a Wikipédia, bezár a Napster

Egy évvel később, 2001-ben indult el a Wikipédia közösségi lexikon, melynek tartalmát nem profi enciklopédisták, hanem maguk a látogatók szerkesztik. Bár használatát professzionális célokra nem igazán ajánlják, a hétköznapi netező számára több mint 14 millió szócikke sokszor nyújt segítséget, főleg azért, mert a kurrens események, vagy a tömegkultúra aktuális áramlataihoz kapcsolódó információk, amelyek a hagyományos lexikonokba lassan vagy egyáltalán nem kerülnek be, szinte azonnal megjelennek benne. Ha iskolai dolgozathoz kutakodunk a Wikipédiában, érdemes leellenőrizni a forrásokat, ha viszont a kedvenc sorozatunkról vagy képregényünkről keresünk benne információkat, rendszerint megbízható.

Wikipédia: a hibái ellenére mára megkerülhetetlen

Ugyanebben az évben zárták be az első fájlcserélőt, a zenefájlok megosztására létrehozott, Napstert a lemezkiadók által indított perek hatására. A szolgáltatás alapítója, Shawn Fanning csupán barátainak akart segíteni a zenék csereberélésében, de a fájlcserélő megoldás túl jól sikerült, és olyan népszerű lett, hogy legszebb napjaiban világszerte tízmilliók használták. Ugyan a jogvédőkkel szemben Fanning elbukta a csatát, és a legalizált formában újraindított Napster már nem volt sikeres, a szolgáltatás előfutára volt a iTuneshoz hasonló legálisan működő digitális zeneszolgáltatásoknak.

Tőzsdén a Google, szárnyait bontogatja a Facebook

A web jelentős eseményei innen kezdve pár év kihagyással követik egymást a Webby szakértőinek toplistáján. Az ezredforduló után feltörekvő internetes keresőcég, a Google tőzsdére vonulására 2004-ben került sor, 2006-ból pedig az online videó forradalmát emelték ki, ebben az évben vette meg ugyanis az egyre változatosabb profilú internetes vállalat az előző évben indult YouTube-ot. A felvásárlással egy időben rengeteg új videomegosztó oldal indult el, de mind a mai napig a YouTube vezeti a népszerűségi listát, és az internet legújabb hírességei is leginkább itt tűnnek fel, vagy válnak széles körben ismertté.

A YouTube-on hódítanak az új webes sztárok

Az év másik fontos eseménye az, hogy az eredetileg egyetemistáknak elindított Facebook közösségi oldal immár bármely 13 évesnél idősebb felhasználó, azaz gyakorlatilag bárki számára elérhetővé vált. A szájt először csak az amerikai felhasználókat hódította meg, de az elmúlt két évben egyre nagyobb teret nyert nemzetközi szinten is, és mára a világ legnépszerűbb közösségi oldala, körülbelül 300 millió regisztrált felhasználóval.

Szintén 2006-ban indult, bár a nagyközönség számára csak egy évvel később vált elérhetővé napjaink egyik legnépszerűbb webes szolgáltatása, a rövid üzenetek küldésére, mikroblogolásra alkalmas Twitter is, amely lassan az e-mailhez vagy a chathez hasonló alapszolgáltatássá válik.

Forrás: EPA

Az Apple 2007 elején mutatta be először, és június 29-én bocsátotta útjára az iPhone első változatát, amelyből napok alatt félmillió darab fogyott el. Azóta minden évben új változat jött ki az iPhone-ból, és amellett, hogy a típus felhasználói mobilneteznek a legaktívabban, az Apple a mobilszoftver-fejlesztés és -terjesztés terén is nagyot robbantott az App Store elindításával, amely egy központi katalógus segítségével teszi könnyen kereshetővé és kezelhetővé a mobilos alkalmazásokat. A modellt azóta minden nagyobb gyártó lemásolta és meghonosította saját mobilplatformján, de mindeddig iPhone-ra készült a legtöbb - több mint százezer - mobilos alkalmazás.

Obama és az Iráni tüntetők a weben

A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány is történelmet írt a Webby zsűrije szerint, hiszen ez volt az első olyan év, amikor a kampányolás már a világhálón is nagyon intenzíven folyt, a közösségi oldalakon keresztül számos potenciális szavazót tudtak megmozgatni a pártok, és az online gyűjtött támogatásokból is rekordösszeg gyűlt össze. Barack Obamának a világhálós aktivitás legalább annyit segített győzelmében, mint negyven évvel korábban a televízióban Nixonnal vitatkozó Kennedynek. Igaz, az elnök beiktatása óta már nem Twitterezik, a közösségi médiát csupán a kampány sikerének érdekében használta stábja, de a nyilvánosság webes fórumai megkerülhetetlenné váltak a nagypolitikában.

A legújabb, a Webby által számon tartott forradalmi jelentőségű esemény szintén a politikához kapcsolódik, és majdnem valódi forradalommá nőtte ki magát. A 2009-es iráni elnökválasztást követően a közel-keleti országban kirobbant ellenzéki tiltakozás egyik fő fóruma a YouTube mellett a Twitter volt, amelyen keresztül a világ közvéleménye is először értesülhetett a zavargásokká fajuló tüntetésekről. A Twitter ugyanis meg tudta kerülni a szigorú állami médiacenzúrát, és szemtanúk, valamint az Ahmedinezsád elnök újraválasztása elleni tiltakozások résztvevői gyorsabban adtak beszámolókat a helyszínről, mint a külföldi tudósítók.

A Webby szerint az internet történetének meghatározó pillanata volt, hogy június 15-én az amerikai külügyminisztérium kérésére a Twitter üzemeltetői elhalasztották a szájt akkorra üzemezett karbantartását. A "Twitter-forradalom" végül nem döntötte meg az iráni rezsimet, de bebizonyosodott, hogy a mikroblog-szolgáltatásnak - csakúgy, mint korábban a hagyományos blogoknak - fontos szerepe van a tiltakozó akciókban, mivel szinte lehetetlen cenzúrázni, vagy elérhetetlenné tenni.