Pokollá teheti a netezők életét a hamisítás elleni egyezmény

Lekapcsoltatná a netről a kalózkodó felhasználókat az Európai Unió és az USA részvételével titokban készülő nemzetközi egyezménytervezet, az ACTA, legalábbis azok szerint a részletek szerint, amelyek a hétvégén szivárogtak ki belőle. A netezők jogaiért aggódó aktivisták ismét riadót fújnak a tervezet miatt, miközben az egyik uniós illetékes nyugtatni igyekszik a közvéleményt, igaz, név nélkül.

A jelenlegi joggyakorlatot felrúgva az internetszolgáltatókat tenné felelőssé a kalózkodó felhasználók letöltéseiért a készülő hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi egyezmény (ACTA), amelynek értelmében azoknak le is kellene kapcsolniuk a hálózatról a szerzői- és szomszédos jogokat többszörösen megsértőket, különben őket perelhetnék be a jogtulajdonosok - derül ki a tervezet tárgyalási anyagából legújabb kiszivárgott részletekből a Computerworld szerint. A laphoz a nevük elhallgatását kérő informátorok juttatták el az egyezménytervezet legutóbbi, még októberben készült vitaanyagának részleteit, amelyről január végén egyeztettek az USA, az Európai Unió, valamint Svájc Ausztrália, Kanada, Mexikó, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Jordánia, Marokkó és az Egyesült Arab Emirátusok küldöttei. A kiszivárogtatott dokumentimok ezzel egyidőben blogokon, fórumokon keresztül is terjedni kezdtek az interneten.

A lényeg: legyen kit szorongatni

A most napvilágot látott részletek alapján az egyezménytervezet továbbra is minden, a szerzői jogsértésekkel és szabadalomsértésekkel összefüggésbe hozható harmadik fél - tehát az internet-szolgáltatók mellett a távközlési, vagy akár tárhelyszolgáltatók, vagy extrém esetben egyetemek, kollégiumok - büntethetőségét szeretné bevezetni az aláíró országokban. Ezzel a felhasználók elleni jogi eljárások helyett a zenekiadók, filmstúdiók vagy szoftvercégek más, könnyebben utolérhető, és akár jelentős tőkeerővel bíró piaci szereplőket perelhetnének kártérítésért, illetve rajtuk keresztül hatékonyabban gyakorolhatnának nyomást az internetezőkre mint a jelenlegi gyakorlattal, amikor a kalózkodó netezők ellen egyesével indítanak pereket.

A 2006 óta készülő egyezménytervezetből az elmúlt két évben folyamatosan szivárogtak ki információk, és ezek alapján az Elecronic Frontier Foundation, vagy az európai internet-szolgáltatók szövetsége (EuroISPA), de a legnagyobb amerikai internetes vállalatok, így a Google, a Yahoo, az Amazon.com, az AT&T és az Ebay is tiltakozott már ellene. A konkrétumokat azonban azóta is titokban tartják a tárgyaló felek, így nem tudni, valójában milyen mértékben fenyegeti majd konkrét lépésekkel a netezők hétköznapjait az ACTA. Az Európai Unióban jelenleg Franciaország tervezi, hogy az internet-szolgáltatókat kötelezné a fájlcserélők lekapcsolására a netről három figyelmeztetés után (innen a szabály "három csapás", vagyis eredetileg "three strikes" elnevezése, ami helyesen inkább három próbát jelent), Svédország pedig a legutóbbi szellemi tulajdonnal kapcsolatos uniós direktívát (IPRED2) figyelembe véve tette kötelezővé, hogy bírósági kérésre a szolgáltatók kiadják bármelyik felhasználó adatait.

A bizottság embere szerint nem kell félni

Az EU országaiban jelenleg leginkább elterjedt joggyakorlat szerint viszont a netszolgáltatók nem tehetők felelőssé az internetezők letöltéseiért, és van, ahol a felhasználók hozzáférésének puszta meggyanúsításon alapuló lekapcsolását törvény tiltja. Az ACTA önmagában nem is változtatna ezen a helyzeten, nem ellenkezik az uniós joggal, és nem tenné kötelezővé a "három csapást" - állítja egy, a Computerworldnek név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás. "Az európai rendszer rugalmas. Vannak országok, ahol jogi lépéseket tesznek (az illegális fájlcserélők ellen), van, ahol technológiai eszközöket vetnek be." A szakember szerint ugyan a jelenleginél erőteljesebb válaszra van szükség, de erre többféle lehetőség van, és az Európai Bizottságban már az is felvetődött, hogy nyilvánosságra kellene hozni az egyezménytervezet részleteit, mivel az unió illetékesei is tapasztalják, mekkora ellenszenv övezi a nyilvánosság részéről az ACTA-t. Az Európai Bizottság illetékesei nem reagáltak a Computerworld megkeresésére az ACTA kiszivárgott részleteivel kapcsolatban.

Az internetezők jogaiért aggódó aktivisták ismét egyre hangosabban kongatják a vészharangot az egyezmény tervezete miatt. Cory Doctorow, a Boingboing.net alapítója a tervezet amerikai részről benyújtott részleteinek abszurdutására hívta fel a figyelmet: az ő olvasatában ennek alapján akár a Xerox is felelősségre vonható lenne azért, mert a fénymásológépeivel nap mint nap szerzői jogsértést követnek el az emberek, amikor például egy könyvből másolnak ki részleteket, vagy minden egyes amatőrfotó, amin márkanevek láthatók, jogsértőnek számítana. A jogvédők általános véleménye szerint az ACTA-t aláíró kormányok potenciális bűnözőként kezelnék az internetezőket.

A hamisítás elleni egyezménytervezet tárgyalásai áprilisban folytatódnak majd Új-Zélandon, és várhatóan még ebben az évben lezárulnak majd.