Ötből négy ember szerint alapvető jog az internet

A megkérdezettek 79 százaléka válaszolta azt a BBC megbízásából készült felmérés során, hogy alapvető emberi jog az internethez való hozzáférés, bár sokan tartanak a hálózaton leselkedő veszélyektől.

Összesen több mint 26 ezer embert kérdeztek meg az internetről a világ 26 országában a GlobeScan piackutató munkatársai a BBC World Service megbízásából. A megkérdezettek többsége szerint mindenkinek alapvető emberi jog a hálózathoz való hozzáférés. A megkérdezettek összesen 79 százaléka, vagyis durván ötből négy válaszadó vélekedett így, Európából a legtöbben (több mint 90 százalék) Törökországban, globális összehasonlításban pedig a már így is kiváló online lefedettséggel rendelkező Dél-Koreában (96 százalék).

A megkérdezett nem internetezők 70 százaléka gondolta úgy, hogy csatlakoznia kellene a hálózatra, Japánban, Mexikóban és Oroszországban pedig a netezők háromnegyede gondolja úgy, hogy már nem tudna boldogulni annak használata nélkül.

A GlobeScan kutatói arról is megkérdezték az embereket, mit gondolnak az internet állami kontrolljáról. A legerőteljesebben a dél-koreai és nigériai válaszadók utasították el a lehetőséget, hogy a kormány bármilyen módon szabályozza, ki mit csinálhat az interneten, de az Európai Unió és Kína válaszadóinak többsége részben egyetértett ezzel. A brit válaszadóknak valamivel több mint fele, 55 százaléka úgy véli, a kormánynak bizonyos esetben joga van az internet szabályozásához.

A németek nem bíznak a szólásszabadságban

Az európai országokban eddig Finnország és Észtország iktatta törvénybe az internethez való hozzáférés általános jogát, amit néhány országban a kalózkodás elleni törvények fenyegetnek. Nagy-Britanniában és Franciaországban két éven belül olyan törvények léphetnek érvénybe, amelyek nyomán a szolgáltatók három figyelmeztetés után megfoszthatják a hozzáférésüktől az internetezőket. Az Európai Unió által elfogadni készült nemzetközi hamisítás elleni egyezmény (ACTA) is ezzel a lehetőséggel fenyeget, noha az EU nemrégiben elfogadott távközlési reformcsomagjának passzusai szerint a letöltőket csak egy elfogulatlan bírósági eljárásban hozott ítélet alapján lehet ilyen módon szankcionálni, amelynek során "tiszteletben kell tartani az alapvető emberi- és szabadságjogokat".

A felmérés során megkérdezték a netezőket arról is, mitől tartanak leginkább a neten. A legtöbb felhasználót az online csalás, az erőszakos és explicit tartalmakhoz való könnyű hozzáférés lehetősége, vagy a személyes adataik biztonsága nyugtalanít nettel kapcsolatban. A felhasználók többsége Japánban, Dél-Koreában és Németországban úgy érzi, nem fejezheti ki biztonságosan a véleményét az interneten, míg a nigériai, indiai és ghánai netezők bíznak meg leginkább a hálózatban ilyen szempontból.

A BBC megbízásából készült felmérés teljes szövege elérhető a BBC honlapján, PDF formátumban.