Közgazdászok és bölcsészek uralják a magyar internetet

Vágólapra másolva!
A magyar netes vállakozások fele nem nyit a külföldi piacok felé, a cégek nem szeretik a pályakezdőket. A magyar internet nagy szereplői robbanások helyett stabil növekedést várnak a következő évektől.
Vágólapra másolva!

A magyar internetes vállalkozások többsége csak a hazai piacot próbálja kiszolgálni, és a bátrabbak sem szeretnek messzebb merészkedni hazánk közvetlen szomszédainál - derül ki a Vojnits Bálint internetes szakember által írt Online Piaci körképből. A tipikus célpontok a hasonló kultúrával, internetellátottsággal és történelemmel rendelkező Románia, Szerbia és Szlovákia. Nem jellemző, hogy például a nagyságrendekkel több felhasználóval rendelkező angolszász piacra próbálnának betörni a magyar cégek.

Közgazdászok és bölcsészek csinálják az internetet

A hazai internetes vállalatok által foglalkoztatottak egyharmada az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot ápoló területen van - marketinges, kereskedő vagy ügyfélszolgálati tevékenységet végez - majdnem negyede (24 százaléka) fejlesztői munkakörben dolgozik, 13 százalékuk projektmenedzser, tartalomfejlesztéssel, írással, szerkesztéssel pedig az online világ 17 százaléka foglalkozik.

Felvételkor a cégek rendkívül fontosnak tartják az online tapasztalatot, pályakezdőket nem szívesen alkalmaznak. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a válaszadók 53 százaléka jónak - bár nem kíválónak - tartja az online szakképzéseket, 47 százalékuk vizont gyegnének és hiányosnak tartja az oktatást.

A magyar interneten közgazdászokból van a legtöbb, őket követik a bölcsészek és a társadalomtudósok a dobogón. A szoftverkódot író és szervereket üzemeltető informatikusok csak a negyedik helyet tudták megszerezni.

"Ugyanaz fog történni, mint Amerikában"

Nem számít nagy meglepetésekre a magyar online piacon Bíró Roland, az öt országban jelen lévő Árukereső.hu ügyvezető igazgatója. A hazai netes vállakozázokhoz képest bátornak számító, Magyarország mellett a rengeteg internetező fiatallal rendelkező Törökországban is tevékenykedő cég vezetője szerint Nyugat-Európában ugyanaz zajlik, ami korábban Amerikában történt, hazánk pedig követni fogja ezt a mintát.

Az ügyvezető az online piac helyett az online technológia fejlődését tartja a legfontosabb kérdésnek. Az internet mindennapokba történő beépülése, megkerülhetetlenné és észrevehetetlenné válása lehetnek a következő nagy trendek. A következő generációnak - mondja - már teljesen természetes lesz a bárhonnan hozzáférhető hálózat és információhalmaz.

Nem mindenki örül az internetnek

Még a legbefolyásosabb online szereplők között is akadt olyan, aki alapvetően elégedetlen a technológiai világgal. Matyi Dezső, az Alexandra könyvkiadó- és terjesztő vállalat feje úgy véli, hogy durvább szerzői jogi törvények nélkül anarchia fog beköszönteni az interneten. Matyi az e-könyvektől sem vár nagy áttörést: az Alexandra bár forgalmazni fogja a digitális olvasókat - mondja - de nem hiszi, hogy a jövőben ezeken olvasnának az emberek.

Az átlátható, a többi online szereplő által fontosnak tartott használhatósági (usability) szakértők által tervezett portálok helyett az Alexandra könyvpalotákat épít. A cég bevételei is inkább az offline világból származnak, míg az Alexandra.hu forgalma évi 1.5 milliárd forint, a boltok 15 milliárd körüli forgalmat bonyolítottak le a válság évében is.

Vannak írók, akik maguk szerkesztik a weblapjukat

Optimistább jövőképpel rendelkezik az internetről és az e-könyvekről Weiler Péter, az eKönyv Magyarország ügyvezető igazgatója. A könyves karrierje előtt online fejlesztéseket is vezető Weiler szerint az irodalmi reklámkampányok egyre inkább beköltöznek az internetre. A frissen megjelenő könyveknek Facebook oldalt készítenek, a szerzők saját oldalukon és Twitter fiókjaikon beszélgetnek az olvasókkal.