Az ENSZ szerint a lassú internet is széles sávú

Tudta, hogy külön világnapja van az internetnek? Ez csak részben van így, az ENSZ Közgyűlése ugyanis május 17-ét egészen pontosan a telekommunikáció és az információs társadalom világnapjának nyilvánította 2006-ban. 1969-ig visszamenőleg az ünnep még a telekommunikáció világnapjaként volt ismert, a távközlési piac átalakulása miatt került sor az átnevezésére, hiszen manapság az internet már legalább olyan fontos, mint a telefon.

Apropóját az adja, hogy 1865-ben ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely régiónként egységes szabványok kidolgozásával segíti elő az országok közötti kommunikációt. Így vált lehetségessé például a táviratok küldése egyik országból a másikba, de ma már a szervezet felügyeli a rádiófrekvenciák felhasználását, a mobiltelefóniát, valamint a műholdas és internetes kommunikációt is. A világnap kizárólag marketingcélokat szolgál: apropóján évente eltérő témájú konferenciákat rendeznek. Az idei téma az volt, hogy az infokommunikáció miként tudja javítani a széles sávval többnyire már lefedett városoktól távol lévő településeken élők életét.

Statisztikákban a lassú internet is széles sávú

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) statisztikái szerint hazánk 3076 településén érhető el széles sávú internet, csupán 98 településen kell ezt nélkülöznie az ott élőknek. A régióban is kedvezőnek mondható statisztika azonban főképp annak köszönhető, hogy a széles sávú elérés Európai Bizottság által megállapított definíciója - amelyet a hatóság is alkalmaz - jócskán elavult: ez alapján már egy 144 kilobit/s-os letöltési sebességű kapcsolat is annak számít. Míg a keretes anyagunkban említett finn példában egy megabites sebesség mellett az [origo] durván 1,3 megabájtos címlapja tíz másodperc alatt töltődhet be, egy 144 kilobites sebesség mellett kezdőoldalunk megnyitása nagyjából egy percet venne igénybe.

A Wifi Falu projekt segítségével netező család

Bár a Szélessávkereső adatbázisa szerint a szolgáltatók kis településeken is szupergyors előfizetéseket ajánlanak, a megrendeléskor általában kiderül, hogy a valóságban vagy nem tudják létesíteni ezeket, vagy csak a meghirdetett sebesség töredékét képesek biztosítani - tudtuk meg Nyírő Andrástól, aki Wifi Falu nevű projektje keretében százhúsz településre juttatta el a világhálót, általában a falvak templomtornyára szerelt wifiantennák segítségével.

Egymillió embert senki nem akar kiszolgálni

Bár sokan úgy gondolják, hogy csak a fejlődő országokban okoz gondot az internet elérhetetlensége, Nyírő szerint Magyarország népességének közel tizede, azaz csaknem egymillió ember él olyan körülmények között, hogy nem tudja elérni a világhálót. Ennek oka az lehet, hogy képtelen megfizetni az internetszolgáltatók legolcsóbb ajánlatait is, nincs számítógépe, vagy a településen sem mobilon, sem vezetékes platformon nem szolgáltatnak internetet. A nagy szolgáltatók számára általában nem kifizetődő kis lélekszámú falvakban internetelérést biztosítani, hiszen nem vagy csak rendkívül sokára térül meg a beruházás - pedig Nyírő szerint kereslet ezekben a térségekben is lenne. A szegény családokban élő gyerekek vagy eleve ismerik, vagy nagyon hamar képesek megtanulni a számítógép használatát, és ha van internet, szabadidejüket is értelmes tevékenységgel tölthetik el.

Ahol már alapjog az internet

A széles sáv elterjedtségében jelenleg Finnország áll az élen a világon, ahol tavaly július óta minden állampolgárnak, lakhelyétől függetlenül alanyi jogon jár az internet. Az államilag dotált elérés mindössze egy megabites sebességet biztosít, egy ilyen kapcsolattal egy átlagos webes videó betöltődésére is perceket kell várni. Elektronikus ügyintézésre, hírek olvasására azonban egy alapszintű netkapcsolat is elegendő.

Finnországban eleve 85 százalék körüli az internetpenetráció, és mivel fejlett az internetes infrastruktúra, a világháló hozzáférhetőségének alapjoggá tétele nem igényelt túl nagy befektetést. Magyarországon a lakosság 45 százaléka nem használja az internetet, így a felzárkózás jó pár évet igénybe vehet.

A szakember úgy véli, hogy a mélyszegénységben élő rétegnek nem lehet kereskedelmi áron kínálni internetet, mert ezek az emberek a legolcsóbb díjcsomagot sem tudnák megfizetni. A Wifi Faluhoz csatlakozó családoknak havonta ezer forintot kell fizetniük a világhálóért, ez az összeg kevesebb mint fele a legolcsóbb lakossági internetcsomag árának. A netezéshez számítógépre is szükség van, a program keretében használt, de fél év garanciával kínált PC-ket vehettek meg részletre a családok harmincezer forintért - a boltokban hasonló árú konstrukcióval nem lehet találkozni. Nyírő András szerint egyébként a helyzet nem reménytelen, hiszen kezdetben még a mobiltelefon is luxuscikknek számított, mostanra azonban már olyan olcsón lehet venni készülékeket, hogy azt még a mélyszegénységben élők is megengedhetik maguknak.

Az újfajta mobilnet segíthet elterjeszteni a széles sávot

Sok kis településen azok sem tudnak jó minőségű interneteléréshez jutni, akik egyébként ezt megengedhetnék maguknak. Az LTE nevű új generációs mobilinternetes technológia hozhat áttörést a széles sáv lefedettségét illetően, ezzel gyakorlatilag a vezetékessel egyenértékű sebességet biztosító mobilinternetet lehet eljuttatni majd a kis falvakba is, mert a nagyobb hatótávolságú LTE-s bázisállomásokból sokkal kevesebb is elég ugyanakkora terület lefedéséhez.

Erre azonban még talán éveket kell várni, mivel azok a rádiófrekvenciák, amelyeket az LTE-hez használnának a szolgáltatók, még nem szabadultak fel, ezeket jelenleg analóg tévéműsor továbbítására használják. Várhatóan azonban még idén nyáron kiírja a kormány az ezek kiosztását célzó tendert, ami felgyorsíthatja az LTE hazai terjedését.