Energiagyilkos központok szívják magukba az emberiség adatait

Külsőleg egyáltalán nem érdekesek vagy szépek, mégis a fejlődés szimbólumai az adatközpontok. A világot gyakorlatilag behálózzák a gigászi szerverfarmok, amelyek eddig inkább csak céges adatbázisokat tároltak, ám egyre inkább a magánemberek családi fotói és zenegyűjteménye tölti fel a végtelennek tűnő tárkapacitást. Utánanéztünk, hogyan vigyáz a Google, a Facebook, a Microsoft vagy az Apple személyes adatvagyonunkra.

A tizennyolcadik és tizenkilencedik században az ipar fejlődésének legfőbb szimbólumai a füstölgő kéményű gyárak voltak, a huszonegyedik században pedig minden bizonnyal az atomerőműre emlékeztető adatközpontok lesznek a technológiai gyarapodás jelképei.

A felhasználók adatainak petabájtjait tárolják jelenleg is a világ különböző pontjain lévő adatparkokban működő szerverek, de a jövőben még több személyes fájlunk talál otthonra ezeken a helyeken. A változást jól jelzi, hogy hétfőn az Apple is bejelentette, tízmilliók dokumentumait, zenéit és fotóit fogja biztonságba helyezni iCloudnak nevezett saját rendszerén, így a Macet vagy iPadet, iPhone-t használóknak nem kell amiatt aggódniuk, hogy mondjuk családi fotóik vagy fontos dokumentumaik a számítógép, okostelefon hibája vagy eltűnése miatt örökre elvesznek.

Öt magyarországnyi ember adata lesz az Apple-nél

Az Apple statisztikái szerint mintegy ötvennégymillió, vagyis több mint öt Magyarországnyi ember használja a cég valamelyik hardvertermékét, azaz ennyi potenciális felhasználója van az ősszel induló iCloudnak. Három saját amerikai adatközpontot tartanak fenn, hiszen az iTunes online zenebolt működtetéséhez eddig is szükség volt internetes infrastruktúrára. Steve Jobs nyilatkozata szerint a cég a közelmúltban félmilliárd dollárt, vagyis közel százmilliárd forintot áldozott szerverparkjainak kibővítésére.

A vállalat legnagyobb szerverközpontja  Észak-Karolina államban található, alapterülete több mint 46 ezer négyzetméter, vagyis közel hét futballpályányi helyen működnek benne a kiszolgálók, ezzel az Egyesült Államok egyik legnagyobb adatparkja. Emellett további két kisebb szerverfarmot működtet a cég, egyet Newark városban, egy másikat pedig cupertinói központjában.

Nagyon nagy mp3 lejátszó az Apple tulajdonában

A Greenpeace korábban azért kritizálta az Apple-t, mert adatközpontjai olyan helyen vannak, ahol a szervezet által ellenzett nukleáris és széntüzelési erőművek szolgáltatják az energiát, Steve Jobs szerint azonban az új központot már úgy alakították ki, hogy a lehető legkevésbé terhelje a környezetet, bár ennek részleteit nem fejtette ki.

Google-szerverek milliói a világ körül

A környezetbarát működésre helyezi a hangsúlyt a Google is, amelynek szolgáltatásait világszerte milliónyi szerver szolgálja ki. A keresőcég szerverparkját bemutató honlapon lévő információk szerint a Google egyre nagyobb mértékben törekszik szélerőművekből származó energia vásárlására, de ebből a forrásból egyelőre lehetetlen fedezni a cég teljes energiaigényét. A Google az Egyesült Államokban jelenleg négy, Finnországban pedig egy szerverparkot üzemeltet, a tervek szerint azonban még az idén egy újabb amerikai, és egy belga adatparkja kezdi meg működését. Nem hivatalos adatok szerint a Google szolgáltatásait világszerte összesen harminchat adatpark szolgálja ki.

A vállalat az adatközpontok optimális kialakításával igyekszik csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, állítása szerint egy Google által épített adatközpont fele annyi áramot fogyaszt, mint egy tipikus szerverpark. Az olcsó alkatrészekből álló, "eldobható" szerverekben speciális, a bejövő váltakozó áramot kis veszteséggel egyenáramra alakító tápegységeket alkalmaznak, és az alaplapokat is felvértezték az energiafogyasztást szabályozó hardverelemekkel.

A Google stratégiája az, hogy egyszerű felépítésű, csak a legszükségesebb alkatrészeket - például grafikus kártyát nem - tartalmazó szervereket használ, melyeket a tárolásukra szolgáló rackszekrényben úgy helyeznek el, hogy a hűtésükre szolgáló ventilátoroknak a lehető legkisebb sebességgel kelljen forogniuk, kis terhelés esetén a hűtésük is minimális üzemmódba kapcsol. A cég saját szerverközpontjainak tetejére kis hűtőtornyokat építenek, ezek hűtik le a rendszerek üzemi hőmérsékleten tartására szolgáló vizet, ami a Google szerint jelentős költségcsökkentést eredményezett.

A saját adatparkok mellett a keresőcég számos helyen bérel más cégektől is területet szervereinek: bár ezekben is saját fejlesztésű berendezései működnek, a partnereknél a Google nem tud gondoskodni a minden tekintetben környezetbarát működésről.

Bárki építhet saját Facebookot

Ugyancsak hatalmas infrastruktúra áll a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook mögött is, hiszen az oldalnak csaknem hétszázmillió felhasználót kell kiszolgálnia zökkenőmentesen, ráadásul a web forgalomának immár nagyobb hányada irányul erre az oldalra, mint a Google szolgáltatásai felé. A Facebookon naponta százmillió új fényképet, másodpercenként hétszáz bejegyzést publikálnak a felhasználók, ennek az irdatlan forgalomnak a kiszolgálására csak az USA-ban legalább kilenc-tíz adatközpontban bérel helyet szerverei számára, többek közt Santa Clarában, San Joséban és San Franciscóban.

A Facebook első saját adatközpontjának összes specifikációja nyilvános

A DataCenterKnowledge.com hírportál értesülései szerint az Oregon állambeli Prineville-ben hamarosan befejeződik a Facebook első saját, energiatakarékos működésű adatközpontjának építése is. Ez kezdetben 13 ezer négyzetméter alapterületű lesz, későbbi bővítések után azonban nagyjából megduplázzák hasznos területét. Az adatpark érdekessége, hogy a Facebook egy Open Compute Project nevű kezdeményezés keretében közzétette az üzem tervrajzait és a használt berendezések pontos specifikációját. A nyílt forráskódú leírás alapján a világ bármely táján, bárki hasonlóan energiatakarékos szerverfarmot létesíthet a közösségi oldal know-how-jának felhasználásával - persze a közösségi oldal technológiáját a társaság nem publikálja.

Az adatparkok fogyasztásának csökkentése a Facebooknak is elemi érdeke, mivel a Clean Tech nevű technológiai blog szerint a közösségi szájt működése annyi energiát emészt fel, amennyi az árammal nem igazán takarékoskodó amerikai háztartások közül is közel ötezer otthon fogyasztását fedezné.

A felhő királya is az Amazon

Az Amazon.com-ot internetes könyvesboltként ismerik, pedig a társaság Amazon Web Services néven nagyon fejlett felhőalapú szolgáltatásokat is nyújt. Sokak mellett ez a cég szolgálja ki például a rendkívül népszerű amerikai online videotékát, a Netflixet is, amely csúcsidőben egymaga az amerikai szélessávú adatforgalom egyharmadát generálja - és saját internetes áruházának működtetése is komoly erőforrásokat igényel.

Biztonsági okokból nem publikus, hogy az Amazon adatközpontjai pontosan hol találhatóak, a cég csupán arról nyilatkozott, hogy mely városokban működnek szerverfarmjai. Nyolc amerikai nagyváros mellett többek között Amszterdamban, Dublinban, Londonban, Frankfurban, Hongkongban és Tokióban vannak központjai, hogy a világ minden részén megfelelő gyorsasággal ki tudják szolgálni a felhasználókat.  Az Amazontól olyan társaságok bérelnek kapacitást, amelyek nem akkora óriáscégek, mint a Google vagy a Microsoft, hogy saját infrastruktúrát létesítsenek.

Ugyanakkor még az Amazon gigantikus hálózatának kapacitása is véges: amikor idén májusban Lady Gaga legújabb albumát egy dollárért lehetett letölteni az cég online áruházából, akkora volt az érdeklődés, hogy a Born this way című album oldala hosszú órákra elérhetetlenné vált.

A Microsoft konténerekre esküszik

A DataCenterKnowledge.com tavaly készített rangsort a világ legnagyobb adatközpontjairól: top tízes listáján a Microsoft ötvenezer négyzetméteres (hét futballpálya) dublini adatparkja, és a hatvanötezer négyzetméteres (közel tíz futballpálya) chicagói szerverfarmja is helyet kapott. Előbbi érdekessége a Google-éhez hasonló hűtési technológia, míg az amerikai központban a szervereket olyan konténerekbe szerelik be, amilyenekben a hajók rakományát is szállítani szokták, ezt a megoldást egyébként a Google is alkalmazza. A Microsoftnál egy konténerben kétezer szerver fér el, és a cég szerint ezzel a megoldással optimálisabb légáramlást tudnak biztosítani a gépek hűtéséhez.

A Microsoft dublini adatközpontjának belseje

A világ legnagyobb adatközpontjai

A világ legnagyobb adatközpontja a a több mint százezer négyzetméteres Lakeside Technology Center, amelyet a Digital Realty Trust nevű vállalat üzemeltet. A gigászi szerverparknak helyet adó chicagói épület a legkisebb mértékben sem rendelkezik high-tech jellemzőkkel, abban ugyanis a kilencvenes évek végéig egy nyomda működött, amelyben többek közt áruházi katalógusokat és telefonkönyveket nyomtattak.

A második legnagyobbnak tartott atlantai QTS Metro Data Center nem sokkal marad le az előbbi helyszín mögött 92 ezer négyzetméteres alapterületével. 1954-ben felhúzott épülete korábban az amerikai Sears áruházlánc logisztikai központja volt, és épp a dotkom-válság enyhülését követően, 2000-ben alakították át 14 milliárd forintnak megfelelő beruházással szerverközponttá.

A harmadik legnagyobb szerverpark Miamiban található, hetvenezer négyzetméteres. A NAP of the Americas 2001-ben nyitotta meg kapuit. Épülete akár egy ötös erősségű hurrikánt is átvészelne, külsejét közel húsz centiméter vastag vasbeton fal védi a behatásoktól, és az amerikai hadsereg létfontosságú infrastruktúrája mellett a globális internethálózat fontos részét képező névszerverek egy része is itt működik.

A NAP of Americas szuperstabil épülete

A jövő most kezdődik

Bár adatparkok már több mint egy évtizede léteznek, a felhőalapú számítástechnika tömegtermékké válásával még több szerverfarmra lesz szükség. Egészen mostanáig csak vállalatok, és a felhasználók egy szűk elitje raktározta adatait távoli adatközpontokban, a közelmúltban azonban az Apple mellett az Amazon és a Google is előrukkolt olyan internetes zenetárhelyekkel, amelyek egyértelműen a hétköznapi felhasználókat célozzák, és olyan ismert szoftverek is a felhőbe költöznek, mint a Microsoft Office. Az adatközpontok ezen nagy cégek víziója szerint nemsokára átveszik a pendrive-ok és lézerlemezek szerepét, és most úgy tűnik, utólag a 2011-es évet fogjuk említeni a felhőforradalom kezdeteként.