Ártatlan áldozatai is lesznek az amerikai kalóztörvénynek

Együttes erővel tiltakoznak az amerikai internetes cégek a Stop Online Piracy Act (állítsuk meg az online kalózkodást, SOPA) nevű törvénytervezet ellen. Az online kalózkodást az USA kormánya olyan drasztikus lépésekkel akarja visszaszorítani, hogy még a Facebook és a Google is szövetségre lépett egymással ellene.

Rendkívüli módon tartanak az amerikai netes cégek a zene- és filmipar által támogatott új, elfogadás előtt álló törvénytől, amellyel az internetes jogsértéseket szorítaná vissza a kormány. A Facebook és a Google mellett az AOL, a Twitter és az eBay aukciós oldal egész oldalas, a New York Times napilapban hirdetésként elhelyezett nyílt levélben tiltakozott a törvénytervezet ellen, amely szerintük az internet normál működését is veszélyezteti.

Az internetes cégek szerint a rövid nevén SOPA-törvény károsan érintené a törvényeket betartó amerikai szolgálatások versenyképességét, ami által sérülne a munkahelyteremtő képesség is, de az internetes óriások szerint még a kiberbiztonság is romlana attól. A törvény ellen nem csak a videómegosztókat, közösségi oldalakat üzemeltető cégek tiltakoznak, hanem az üzleti iskolák professzorai és a befektetők is attól félnek, hogy lassítani fogják az innovációt a kalózellenes lépések. A törvénytervezetet a képviselőháznak benyújtó Lamar Smith texasi republikánus képviselő szerint a SOPA fő célja, hogy megakadályozza, hogy a kalózok jogi következmények nélkül kérhessenek pénzt más munkájáért.

Mi az, amitől még a Google is fél?

A törvény ugyanis lehetővé tenné a tartalomtulajdonosok számára, hogy bírói végzés birtokában eltávolíttassanak a netről teljes oldalakat abban az esetben, ha azok szerzőijog-sértést követnek el. Ez azt jelenti, hogy ha például a YouTube-ra feltölt valaki egy lopott filmrészletet, akkor a teljes videómegosztót bezárathatja a felvétel szerzői jogainak birtokosa. A jogsértő tartalmak törlésére jelenleg is van módja a filmstúdióknak, tévétársaságoknak és lemezkiadóknak, ám teljes oldalakat nem zárathattak be egy-egy, csupán tömeges jogsértések miatt.

A cenzúra eszközének tartja az új kalóztörvényt Eric Schmidt

A SOPA-t kárhoztatta a rangos amerikai műszaki egyetem, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) üzleti karán tartott beszédében Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki jelenleg a  igazgatótanács elnökeként tevékenykedik. "Drákóiak a javasolt megoldások. A törvény értelmében az internetszolgáltatók kénytelenek webcímeket törölni a világhálóról, amit cenzúrának is hívtak, amikor utoljára megnéztem [a szó jelentését]" - mondta Schmidt.

Nem védenék többé a tárhelyszolgáltatókat

Az Ars Technica amerikai technológiai magazin által megszólaltatott Ryan Radia, a Competitive Enterprise Insitute agytröszt egyik tagja szerint képmutató lépés lenne az Egyesült Államoktól az internetszűrés bevezetése, hiszen az Obama-kormány többször elmarasztalta az internetet cenzúrázó rezsimeket. A szakember szerint az új törvénytervezetet az internet használatát szabályozó törvény, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA)  internetes szolgáltatókat védő, Safe Harbor című kitételének kijátszására találták ki, ami kedvezőtlen a jogtulajdonosok számára.

Az Amerikán kívüli kalózoldalak ellen is ad eszközöket a SOPA

Ennek értelmében a szolgáltatók nem felelősek a felhasználók által megosztott jogsértő tartalmakért, amíg a jogtulajdonos felszólítására hajlandók annak törlésére. Ha a tárhelyszolgáltatók a kérésre eltávolítják a jogsértő fájlokat, nem vonhatók felelősségre azokért. A jelenleg hatályos amerikai törvények értelmében a kalózoldalak megfigyelését, a jogsértő anyagok törlését kérő levelek kiküldését azonban a jogtulajdonosoknak kell elvégezniük, ami a videomegosztó és egyéb oldalak számának nagyságát tekintve nagyon nehezen kivitelezhető feladatot jelent.

A SOPA az illegális tartalmak kiszűrését biztosító megoldások költségének nagy részét átterhelné a tárhelyszolgáltatókra, hirdetési hálózatokra és online fizetésszolgáltatókra.  A kalóz tartalmak szűrését az internetes domainnevek használatát biztosító rendszer, a  DNS apró átalakításával érnék el.

A keresőkből is eltüntetnék a kalózoldalakat

A törvényjavaslat elképzelése szerint az internetszolgáltatóknak szűrőszoftvert kellene telepíteniük az IP-címek (pl. 192.168.1.1) és a webcímek  (pl. www.origo.hu) közötti kapcsolatot biztosító DNS-szervereikre. Ez a jogsértésen ért honlapok webcímének begépelésekor egyszerűen megtagadná azt, hogy megadja a címhez tartozó IP-címet, így az internetező nem tudná felkeresni azt. Ez a megoldás egyébként kijátszható a számítógép hálózati beállításainak átállításával, de ez egy átlagfelhasználó számára nem triviális eljárás. A SOPA egy másik részének értelmében a jövőben a keresőmotorokat is kötelezhetné a bíróság arra, hogy indexükből távolítsák el a fájlcsereoldalakra mutató linkeket, így ezek a keresések találataiként sosem jelennének meg.

A SOPA-t támogató amerikai hanglemezipari szövetség (RIAA) és filmipari szövetség (MPAA), valamint a Kereskedelmi Kamara szerint az új törvény hatékonyabb eszközöket ad az igazságügy-minisztérium kezébe, amelyekkel megvédheti az országban működő cégek szellemi tulajdonát, és jelentősen könnyítené  a filmek, tévésorozatok és zenék illegális letöltésének visszaszorítását is.

Nem tudnak dönteni a kalózellenes törvényről

Az Egyesült Államok Képviselőháza november 16-án tartott meghallgatást a SOPA ügyében. Az internetes cégek nyílt levele ellenére a törvénytervezet újabb támogatókat szerzett. A zenei, filmes és gyógyszeripari cégek azzal érveltek a meghallgatáson, hogy az ipar évi 135 milliárd dollárt veszít a hamisítások és jogtalan letöltések miatt. A kieső bevétel a stúdiók és gyógyszercégek mellett az ezeket kiszolgáló több ezer kisebb céget is érinti.

A törvénytervezetet benyújtó Lamar Smith képviselő még az év vége előtt el szeretné fogadtatni a SOPA-t. A törvény elleni lobbizást az elmúlt napokban elkezdő technológiai vállalatok szerint viszont még hosszú egyeztetésekre van szükség. Általános panasz a kalózkodás visszaszorítását célzó törvény ellen, hogy a tervezet már kiszolgálja a kreatív iparágakat, ám úgy készült, hogy az érintett technológiai cégeket meg sem kérdezték. Az internet szűrését, a kalózoldalak törlését viszont az internetes szolgáltatóknak kell majd megoldaniuk valahogy, ha a tervezetet mégis elfogadják.