Új szuperprogram a BitTorrent atyjától

A DissidentX-szel hagyományos üzenethez lehet titkos információkat csatolni feltűnés nélkül.

A nagy méretű fájlokat sok forrásból, kis darabokból letöltő BitTorrent letöltőprogramot megalkotó Bram Cohen új szoftverével az internetes cenzúra és a lehallgatás ellen lehet hatékonyan fellépni. A szoftver egyik lényeges eleme, hogy teljesen ártalmatlan tartalmakhoz lehet vele titkos információkat csatolni.

Feltűnés nélküli szivárogtatáshoz tervezve

Az információk ilyen jellegű elrejtési módját szteganográfiának nevezik, Cohen pedig praktikus okokból választotta ezt a működési elvet. Ha a titkos adatok rejtve maradnak, azok elküldője sem kelt gyanút, ami kiemelt jelentőségű akkor, ha például valaki egy diktatúra mindennapjairól szivárogtat ki információkat. A hagyományos titkosítószoftverekkel ugyanis értelmezhetetlen karakterekből álló fájlokat lehet elküldeni, ami már önmagában is gyanús lehet.

Ezzel szemben a DissidentX-szel akár egy honlapba is be lehet ágyazni, vagy, egyszerű dokumentumhoz, vagy akár zenefájlhoz, videóhoz is észrevétlenül lehet csatolni a titkokat. A rejtett információt csak a dekódoláshoz szükséges, korábban a címzetthez eljuttatott kulccsal lehet hozzáférni, ennek hiányában ennek tartalma sem módosítható. Bár az, hogy az eredeti fájlhoz fűzött információ mennyivel növeli meg az eredeti fájlméretét, a használt fájlok és a tárolt adatok jellegétől is függ, de egy egyszerű szöveges információ csak néhány bájttal növeli a fájlméretet - olvasható a DissidentX honlapján.

A prototípus már kész

A szoftver működő prototípusát a BitTorrent megalkotója a Stanford egyetem kutatóival közösen már kifejlesztette. Bram Cohen a Forbesnak azt is elmondta, hogy a szoftverrel egyetlen fájlba akár több rejtett üzenetet is el lehet rejteni, amelyek mindegyikét csak más-más dekódoló kulccsal lehet megnyitni. Így például egyetlen webes videó akár több tucat címzettnek szóló üzenetet is rejthet, amelyek közül mindenki csak a neki szánthoz férhet hozzá.

Ez a módszer arra is lehetőséget ad, hogy ha valakit vallatással próbálnak a kulcs megadására bírni, az csak részinformációkat adjon ki azáltal, hogy nem az összes kulcsot, csak azok közül néhányat árul el. Hasonló trükköt alkalmazott a WikiLeaks-botrányt kirobbantó Julian Assange és csoportja is a kilencvenes években - írja a Forbes.