Tízéves születésnapját ünnepelte a Wikipédia

2011.01.17. 10:27

A tudósok szeretik és támogatják a Wikipédiát, az alapítói pedig maguk is nagyon meglepődtek rajta, milyen nagyra nőtt az internetezők által szerkesztett szabad lexikon. Budapesten konferenciával ünnepelték az évfordulót.

Tíz évvel ezelőtt, 2001. január 15-én indult el a Wikipédia, az internetezők által szerkesztett webes enciklopédia, amely mára a világ hatodik leglátogatottabb weboldalává és az emberiség legnagyobb, leggyakrabban használt információforrásává nőtte ki magát. Az évfordulót világszerte megünnepelték: jelenleg a világ 273 nyelvén szerepel legalább 100 bejegyzés a Wikipédián, amelyet a legfrissebb adatok szerint 411 millióan látogatnak havonta.

Az ünnepi rendezvény résztvevőit Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója videoüzenetben köszöntötte. Wales a budapesti internetezőknek felidézte, milyen érzés volt, amikor 2001-ben az első szavakat gépelte be az online lexikonba: a programozóktól megszokott módon a Hello, World!, vagyis Szervusz Világ! mondattal indította útjára a művet.

Az alapító felidézte azt is, milyen volt, amikor 2005-ben Magyarországon járt. Akkor még csak 20 ezer bejegyzés volt a magyar Wikipédiában, most több mint 180 ezer - emlegette fel Wales, aki szerint az enciklopédia szerkesztőinek ugyanolyan problémái voltak, mint sok már társuknak világszerte: például hogy hogyan oldjanak meg konfliktusaikat egymás között, vagy hogyan fékezzenek meg egy-egy garázdálkodó felhasználót. (Ekkor mi is készítettünk vele interjút, lásd: Netes közjavakra épülhet a digitális korszak, 2005. október 16.)

Szerkesztők, bürokraták, járőrök dolgoznak rajta

A Wikipédia lényege ugyanis az, hogy bárki írhat bele szócikkeket, vagy akár egy kattintással elkezdheti átírni a mások indította szócikkeket, de az online tudástár bővítése ettől csak látszólag egyszerű. Jelenleg világszerte körülbelül százezer szerzője van a tudástárnak, de a háttérben önkéntes szerkesztők hada dolgozik rajta, hogy mind tartalmilag, mind formailag megfelelőek legyenek az ott szereplő írások. (A cikkek tartalmának változásait az enciklopédiát működtető Wikimedia motor tárolja, így szükség esetén minden régebbi verzió könnyedén visszaállítható, és a szerkesztők számára is nyomon követhető a szövegek változása.)

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Jimmy Wales köszöntője felvételről

A magyar Wikipédiát például, amely 2003 márciusában indult el, körülbelül 600 szerző írja rendszeresen, de az ő munkájuk felett 36 szerkesztő őrködik, és 6 úgynevezett "bürokrata", vagyis csak adminisztrációs munkát (például lapok, tartalmak törlését, lezárását, vagy felhasználók letiltását) végző közreműködő, és  100 "járőr", vagyis a cikkek átfésülésével foglalkozó önkéntes segíti a munkát folyamatosan. Mindannyian önkéntesen, részben egy közhasznú társaságba (Wikimédia Magyarország Egyesület)  tömörülve dolgoznak. A szerkesztők demokratikus módon döntenek a vitás kérdésekben, és maguk is rugalmasan alakítják menet közben az alapszabályokat.

A magyar Wikipédia kezdeteit Gervai Péter, a magyar oldalak alapítójának tekintett informatikus idézte fel a konferencián. A 2003-as indulás már egy újrakezdés volt: az angol nyelvű 2001-es alapítása után már három magyar nyelvű oldalt is létrehoztak, vagyis már ekkor megszületett a magyar Wikipédia - de három, érdemleges tartalom nélküli szócikken kívül nem volt rajta semmi.

A magyar közösség tagjai ezért úgy döntöttek, 2003-ban a nulláról kezdik újra a szerkesztést. "Ekkor megtapasztaltuk, milyen érzés az, amikor az ember a senkinek írja a cikkeket" - érzékeltette Gervai Péter, milyen volt elkezdeni bejegyzésekkel feltölteni az akkor még szinte teljesen ismeretlen webszájtot. Maguknak a szerkesztőknek is hatalmas élményt jelentett, amikor észrevették, van, aki olvassa ezeket, majd megjelentek az első ismeretlen, új szerzők, akik belejavítottak az írásaikba, és újabb és újabb cikkeket is elkezdtek felvinni az oldalakra.

Sokféle szakembert szeretnének

Innen nőtte ki magát szép lassan a jelenlegi szerkesztői közösség, amelynek állománya folyamatosan változik, "jönnek-mennek a szerkesztők", de létszáma még így is fokozatosan nő - tudtuk meg Gervai Pétertől. Az, hogy az egyes szerkesztők mennyi időt töltenek a Wikipédia írásával, vagy javítgatásával, egyénenként változó - mondta Mészöly Tamás, a Wikimédia Magyarország Egyesület felügyelőbizottsági elnöke. A szerkesztők már csak azért is cserélődnek, mert az embereknek általában egy-egy életszakaszban, tipikusan az egyetemi éveik alatt van idejük, energiájuk arra, hogy Wikipédiát írjanak, szerkesszenek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Gervai Péter, a magyar változat alapítója - aki nem tartja ezt személyes érdemének

Eddig a hazai wikipédisták elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói köréből vontak be közreműködőket a szerkesztésbe. "Az ideális persze az lenne, ha minél többféle szerzőnk lenne, hiszen a különböző szakterületeken otthonosan mozgó szerzőkkel érvényesülne leginkább a több szem többet lát elve, vagyis ekkor működne igazán hatékonyan a Wikipédia minőségbiztosítási rendszere" - mondta Mészöly.

Az online enciklopédiát következetes alapelvek mentén szerkesztik. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a szerzőknek meg kell jelölniük forrásaikat, a szócikkek nem tartalmazhatnak reklámot és semleges nézőpontot kell képviselniük. A Wikipédia nem lehet a tudományos közlés első helye sem, vagyis új ötleteket, eredményeket és koncepciókat nem szabad beleírni, csak akkor, ha ezeket már tudományos fórumokon publikálták. A szerkesztőknek bizonyos formai követelményekhez is tartaniuk kell magukat, vagyis a szócikkeknek olyanoknak kell lenniük, mint egy lexikon szócikke.

Már egyetemen oktatják

A szerkesztési tudnivalókról már a magyar wikipédisták is adtak ki ismeretterjesztő füzeteket, a szájtot üzemeltető és a nemzetközi szerkesztői munkát összefogó, San Francisco-i székhelyű Wikimedia Foundation pedig egyetemi programokba kezdett. Az amerikai egyetemeken már "nagykövetei" is vannak a Wikipédiának, akik a szerkesztési alapelvekben segítenek eligazodni a diákoknak, akik oktatóik vezetésével írnak új szócikkeket a lexikonba egy-egy saját kurzusuk témájában - mondta el Frank Schulenburg, az alapítvány amerikai munkatársa.

A német születésű szakembernek már az állása sem hétköznapi: ő a Wikimedia Foundation új közösségek megszólításáért felelős igazgatója. "Amikor először megláttam a bárki által szabadon szerkeszthető oldalt, azt gondoltam: ez egy rakás szar, nem fog működni" - árulta el a közönség nagy derülésére Schulenburg első benyomását a szájtról. A szakember megemlítette azt is, hogy egészen különös módon szaporodtak a bejegyzések, például a Fizika címszó alatt először csak annyi volt olvasható: "Physics is a very broad subject", vagyis "A fizika egy nagyon széles témakör".

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Ennyi volt a fizikáról kezdetben

"Ez annyira irritálhatta a fizikusokat világszerte, hogy nekiálltak megtölteni tartalommal a szócikket" - emlegette fel a szakember. A szerzők számára először az is sokkoló élmény volt, hogy valaki más beleírogat a cikkeikbe, de aztán megtapasztalták, hogy ezzel csak egyre jobbak lettek az írások. Hogy mennyire speciális életszakaszban keletkeznek az átlagos wikipédista cikkei, azt Schulenburg is érzékeltette: "A tipikus Wikipédia-szerző egyedülálló, fehér bőrű értelmiségi férfi."

A tudósok szeretik

Schulenburg szerint a Wikipédia sikerében fontos szerepe volt annak, hogy mindig is teljesen ingyenes volt, és hogy alapítói soha nem akartak pénzt csinálni belőle. "Milliárdosok lehetnének pedig, gondoljunk csak a Google vagy más sikeres online vállalkozás alapítóira. Jimmy Wales szerint a legjobb és a legrosszabb dolog egyben, hogy soha nem akart ebből pénzt csinálni." A szájt és az alapítvány működtetéséhez szükséges, majdnem 20 millió dolláros éves összeget mind a mai napig adományokból gyűjtik össze, amelyek többsége pár dolláros összegű. Sokak számára az is megdöbbentő, hogy a Wikipédia jelenlegi népszerűségét mindenféle reklám nélkül érte el.

Az online enciklopédia története során rendszeresen felvetődött az a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak az oda felkerülő cikkek. A konferencián, amelyen több akadémikus és egyetemi oktató között Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, és Csányi Vilmos etológus, az MTA rendes tagja is részt vett, úgy tűnt, hogy tudományos körökben inkább támogatói, mint kritikusai vannak az online lexkonnak. A szakemberek azonban tisztázták: tudományos művekben forrásként nincs helye a Wikipédiának - csak fordítva. Az egyetemi oktatók, tanárok számára inkább az jelent gondot, hogy a diákok ezzel nincsenek tisztában, és könnyedén fordulnak Wikipédia-cikkekhez.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Tudósok és wikipédisták

Ugyan a Wikipádián már hatalmas mennyiségű ismeretanyag gyűlt össze, a szerkesztők szerint soha nem lesz belőle hagyományos lexikon, vagyis a szócikkek mindörökre átírhatók maradnak. Bár időlegesen le szoktak zárni bizonyos szócikkeket - például választások idején a hazai politikai pártokról, politikusokról szólókat -, az alapelveknek mondana ellent, ha ezt végleg megtennék bizonyos témákkal. A magyar Wikipédián is bevezetik azonban azt a megoldást, hogy színkódokkal jelölik a különböző időszakban végzett szerkesztéseket, amiből látható, mennyire értékálló egy cikk: minél ritkábban nyúlnak hozzá ugyanis, annál jobb minőségűnek tekinthető. A Wikimédia motor fejlesztői eközben a szerkesztőrendszer megújításán is dolgoznak, ami a jelenlegi, a szövegformázást speciális karakterekkel végző leírónyelv helyett egyszerűbb, vizuális szerkesztést tesz majd lehetővé. (A tizedik évforduló alkalmából a BBC-nek nyilatkozó Jimmy Wales is azt mondta: a Wikipédia szerkesztése a felhasználók többségének túl bonyolult, ezen egyszerűsíteni kell.)

Szerzői jogi szempontból is őrzik a tisztaságot

Az online enciklopédia egyik fontos érdeme, hogy szerzői jogi szempontból a legtisztább webszájt a világon - emelte ki előadásában Gervai Péter. A szájton úgy szerepel 16,7 millió szócikk és 7,5 millió kép, hogy azok jogállására szigorúan felügyelnek a szerkesztők. A Wikipédián megjelenő tartalmak ugyanis a Creative Commons licenc alatt kerülnek publikálásra, vagyis a forrás megjelölésével bárki számára szabadon felhasználhatók. "Sokan hitetlenkedve fogadják, hogy amit a Wikipédiában találnak, szabadon átvehetik, és akár könyvet nyomtathatnak belőle, vagy DVD-re írhatják" - mondta Gervai. "Pedig mi ennek még örülünk is, hiszen a lexikon tartalmai így olyanokhoz is eljuthatnak, akiknek nincs internet-hozzáférésük."

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Ma már mindenki jegyzi

Nemrégiben a magyar Wikipédia is éppen egy szerzői jogi probléma miatt kényszerült szócikkei törlésére (lásd: Több mint ötezer cikket kellett törölni a magyar Wikipédiából, 2011. január 6.). A szájt egyik szerzője éveken át pakolt fel szócikkeket módosítás nélkül az Akadémiai Kiadó által kiadott Világirodalmi Lexikonból. Az eset után szigorítani nem kellett a Wikipédia szerkesztési elvein, vagy ellenőrzési mechanizmusán - mondta el kérdésünkre válaszolva Mészöly Tamás. A wikipédista szerint az, hogy sikeresen kiszűrték a problémás tartalmakat - a szerkesztők két hónapig csak a plagizáló szerző szócikkeinek, összesen 11 ezer cikknek az átvizsgálásán dolgoztak - igazolta, hogy jól működik az ellenőrzési mechanizmusuk, és ilyesmi ma már nem fordulhatna elő. (A Wikipédiát másolt szócikkekkel teleíró szerző több éven át tevékenykedett.)

A wikipédisták maguk fedezték fel a szerzői jogsértést, és nem a jogtulajdonosnak kellett beavatkozni a másolás miatt. Mészöly szerint az Akadémiai Kiadó meg is engedte volna nekik, hogy megtartsák a másolt szócikkeket, de ettől még nem váltak szabadon felhasználhatóvá, vagyis nem fértek össze a Creative Commons jogelveivel - így inkább a törlés mellett döntöttek. A Wikipédiáról ugyan több mint ötezer szócikket töröltek decemberben, de ez csak rövid időre vetette vissza a magyar nyelvű cikkek számának növekedését: az azóta eltelt szűk egy hónap alatt kétezer új bejegyzés került fel az enciklopédiába. A további növekedési tervekkel kapcsolatban Mészöly nem sokat árult el, de mint elmondta, nem a cikkek számának növelése az elsődleges cél, inkább a minőségen szeretnének még tovább javítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKK