Feketelista készül a nem fizető mobilosokról

Feketelistát állít össze a három hazai mobilszolgáltató nem fizető ügyfeleiről. A Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone által gründolt adóslistát egy negyedik cég, a KFKI-LNX kezeli.

Az adósnyilvántartási adatbázis azoknak az ügyfeleknek az adatait tartalmazza majd, akik - vagy cégek esetében amelyek - előfizetését a szolgáltató díjtartozás miatt korlátozta. Mint a Vodafone-t képviselő kommunikációs cég PR-igazgatója elmondta: a szolgáltatónál számlatartozás esetén először a kimenő hívásokat korlátozzák, majd bizonyos idő elteltével a bejövőket is. Az adatbázisba pedig azok kerülhetnek, akiknek a bejövő hívásait már letiltották - így az adatbázisba kerüléshez többhónapos lejárt számlatartozásra van szükség.

A mindenhova tartozás ellen

Az adósadatbázis létrehozásának célja az, hogy az egyik mobiltársaságnál adósságot felhalmozó ügyfél ne tudjon átmenni a másik vagy harmadik társasághoz - azaz a telefontársaságok közös sajtóközleménye szerint a visszaélések kiszűrése. Mindenki, aki bekerül az adatbázisba, hagyományos levélben kap értesítést erről, csakúgy, mint a kikerülésről. Az értékesítőhelyek munkatársai pedig figyelmeztetést kapnak, ha olyasvalaki próbál előfizetéshez jutni, akinek az adatai szerepelnek a feketelistán.

Összeghatár is van: azok számíthatnak arra, hogy a feketelistára kerülnek, akik legalább ötezer forinttal tartoznak szolgáltatójuknak. A Vodafone tájékoztatása szerint nem kerülnek fel ugyanakkor azok, akiknek valamilyen számlavitájuk van a szolgáltatójukkal. A számlapanasz kivizsgálásának ideje alatt ugyanis nem továbbítják az ügyfél adatait a mobilos adóslistára. Megtudtuk azt is: ha valaki reklamál amiatt, hogy felkerült az adatbázisba, akkor - mint bármilyen más reklamáció elintézésére - erre is 15 napos kivizsgálási határidő áll a szolgáltató rendelkezésére. Panaszt egyébként annak a szolgáltatónak az ügyfélszolgálatán lehet, amelyikkel szerződése van vagy volt az ügyfélnek.

Mit ír az eht a feketelistáról?

A hírközlési törvény (eht) két paragrafusa is foglalkozik a feketelisták kérdésével. Eszerint adósnyilvántartás céljára az alábbi adatok adhatók át akár más szolgáltatónak, akár egy központi adatbázisnak: az előfizető neve, lak- vagy székhelye, anyja és leánykori neve, születési helye és ideje (cég esetén cégjegyzékszám, bankszámlaszám) és a szerződés időtartama. Az előfizetőnek elvileg hozzá kell járulnia ahhoz, hogy adósnyilvántartási listára kerüljön - erre azonban mindenki áldását adta gyakorlatilag akkor, amikor aláírta a mobilos szerződését.

Nem lehet adatvédelmi panasz

Az elektronikus hírközlési törvény (eht) rendelkezik arról, hogy a távközlési szolgáltatók (internetszolgáltatók és telefontársaságok) adósnyilvántartást vezessenek. Az adatvédelmi törvény pedig úgy rendelkezik, hogy akkor kezelhetők személyes adatok, ha arról törvény rendelkezik vagy ahhoz az érintett hozzájárult. Mivel az eht részletesen foglalkozik az adósok adatai kezelésének kérdésével, adatvédelmi szempontból nem lehet kifogást emelni.

Nem ez az első próbálkozás a szolgáltatók részéről, hogy kiszűrjék ügyfeleik közül a másutt tartozást halmozókat: tavalyelőtt egy kis vidéki internetszolgáltató próbálta egységfrontba tömöríteni a többi szolgáltatót. A kezdeményezés azonban elhalt - nem utolsósorban azért, mert a szolgáltatók bizalmatlanok voltak a kezdeményező kisvállalkozással kapcsolatban - melynek vezetője egyébként azóta sem ad nyilatkozatot a kérdésről.

Nem csak felelősség, üzlet is

Van két - nem közismert - vonzata is van egy ilyen adatbázisnak: az egyik a felelősség kérdése. Ha ugyanis egy cég tévedésből kerül egy ilyen adóslistára, és ebből kára származik, akkor felmerülhet az adatbázis kezelőjének kártérítési felelőssége. A másik az üzleti szál: egy-egy ilyen adatbázis biztonságos működtetése ugyanis költségekkel jár, amit - ahogy például a bankközi adósnyilvántartási rendszernél - úgy oldhatnak meg, hogy vagy átalánydíjat fizetnek a szolgáltatók az adatbázishoz való hozzáférésért, vagy lekérdezésenként fizetnek fix díjat. Ebben az esetben nem a mobilszolgáltatók hoztak létre egy önálló céget, hanem megpályáztatták az adatbázis üzemeltetését, melyet a KFKI-LNX nevű, elsősorban hálózatüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozás nyert el.