Adatkommunikációs technológiák fejlődése 4. rész

Vágólapra másolva!
Sorozatunk negyedik részében elérkeztünk a mobilinternet aktuális slágeréhez, a HSDPA-hoz, amely esetében már valódi szélessávról beszélhetünk mind letöltés, mind a feltöltés szempontjából.
Vágólapra másolva!

HSDPA
High-Speed Data Packet Access

A 3G kapcsán első alkalommal mindenki csak ámul és bámul: mi mindenre képes a kezében lévő telefon. Aztán ahogy az idő halad, egyre többre vágyunk, nagyobb felbontású streaming videókra, vagy akár külső modemként történő használatra egy laptop esetében. A 3G hasonló cipőben jár, mint az ADSL bevezetésekor a 384 kbit/sec-es letöltési sebesség: az első egy-két hétben élvezzük az óriási váltást az előző technológiához képest (PC esetében ISDN, mobil esetében EDGE), de az idő előrehaladtával tovább nőnek az igényeink. A HSDPA kapcsán olyannyira éles a váltás az UMTS-hez képest (384 kbit/sec), mintha csak a csigalassúságú modemes internetről váltanánk egy több megabites vezetékes ADSL-re.

A HSDPA-hálózatok kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 3G-adótornyok már önmagukban hordozzák azt a lehetőséget, hogy a bázisállomások némi szoftvermódosítással és eszközfejlesztéssel alkalmasak legyenek az új szélessávú technológia kezelésére. Az új megoldással jelenleg papíron akár a 14,4 Mbit/sec letöltési sebesség is elérhető, de az Evolved HSPA-megoldással már 42 Mbit/sec értéket is mértek. A világon elérhető HSDPA-hálózatok száma 2007 tavaszára nem kevesebb, mint 55 országban meghaladta a százas nagyságrendet. Az idei év végére egyre több hálózat áll át a kétszer gyorsabb, 7,2 Mbit/sec gyorsaságra képes megoldásra. A HSDPA ikertestvére, a feltöltésre szakosodott HSUPA (High-Speed Uplink Packet Access) ma jelenleg kereskedelmi szinten 1,4 Mbit/sec-re képes.

A 3G 2005-ös magyarországi kereskedelmi bevezetésével párhuzamosan már lehetett pletykákat hallani a HSDPA hazai bevezetéséről. A T-Mobile és a Pannon elsőként Budapest belvárosában aktiválta a 1,8 Mbit/sec, majd a 3,6 Mbit/sec letöltési sebességre képes technológiát, amelyet egy bő másfél évvel később követett a Vodafone is. Azóta már tudjuk, hogy igazán átütő, mobiltelefonra tervezett szolgáltatással még adósak a mobiloperátorok, ellenben a HSDPA segítségével tökéletesen megvalósítható egy kötöttségektől mentes, gyors, vezeték nélküli internetkapcsolat. Így válnak napról napra a mobilszolgáltatók egyben meghatározó internethozzáférés-értékesítővé, és a jövő évre már komoly veszélyt jelenthetnek a vezetés cégekre, illetve a kábelinternetet nyújtó vállalatokra.

A készülékgyártók már 2006-ban megjelentek első HSPDA-képes telefonjukkal: a Motorola V3xx, a Palm Treo 750, a BenQ EF91, az LG U830, a Sony Ericsson Z750 vagy a Nokia N95 voltak a megnövekedett letöltési sebességet kínáló technológia első kézzelfogható eszközei. A mobiltelefonok esetében a HSPDA igen egyszerűen így fordítható le: míg a 3G esetén hosszú perceket kellett várnunk egy-egy 4 MB-os zeneszám letöltésére, addig az új technológia esetén mindössze 10-15 másodperec türelemre van szükség, és máris hallgathatjuk a frissen szerezett slágert. További érdekesség, hogy idén már gyakorlatilag minden nagyobb laptopgyártó rendelkezik olyan hordozható számítógéppel, amely esetében nem egy külsőleg csatlakoztatott adóvevőre van szükségünk (USB modem, PCMCIA kártya) a HSDPA használatához, hanem a megvásárolt készülék már beépített modemet tartalmaz.

Gyakorlatilag a ma kapható telefonoknak esetében már nem a letöltési sebesség, hanem a hardveres háttér nyújtja a szűk keresztmetszetet. Ugyanis a telefonok grafikus megjelenítői, processzorai illetve kijelzői képtelenek még ilyen mennyiségű letöltött adatot élvezhető gyorsasággal megjeleníteni az LCD-ken. Ennek ellentmond, hogy a nemrégiben nálunk járt Nokia 6110 Navigatorral - amely egy egyszerű Series 40 kezelőfelülettel van felszerelve - igazán élvezetes volt a komolyabb hírportálok megtekintése is. Amennyiben a telefonunkat szimpla modemként használjuk, akkor a lehetőségekhez mérten egy gyors és megbízható kapcsolatot nyerünk.

Sorozatunk következő, egyben záró epizódjában, a negyedik generációs mobilhálózatokkal ismerkedünk meg.

Simon Péter