Judit Ponte: tévés szerkesztőből elsőkönyves

Vágólapra másolva!
Rozéfröccs címmel jelent meg a múlt év végén Judit Ponte első regénye, amely több szempontból is újszerűnek nevezhető. Az újságíróból és tévés szerkesztőből lett elsőkönyves írónő félig önéletrajzi regényében humoros, de mégis kegyetlen őszinteséggel beszél a mai nők problémáiról, a barátság és a szerelem fő kérdéseiről. Kíváncsiak voltunk arra, hogy egy modern írónak mit jelent a technika segítsége, vajon az Internet korában könnyebb, vagy nehezebb egy könyvet megjelentetni, megszólítani a közönséget. Erről beszélgettünk az első könyves Judit Pontéval.
Vágólapra másolva!

Biztos unod már ezt a kérdést, de miről és kinek szól a Rozéfröccs?
Elsősorban a barátságról szó, öt karakter életét, kapcsolatát mutatja be négy éven keresztül. Ez az öt hölgy Budapesten, a média és a színház világában mozogva keresi a boldogságát, a szerelmet, nyilván ez sok nehézséggel jár. Ez a regény elsősorban az útkeresésről, a felnőtté válásról szól.

Decemberben jelent meg a regény, kaptál már visszajelzéseket ismerősöktől, olvasóktól?
Nagyon jólesett, hogy az ovis dadám felhívott nemrég, ő már nem tizennyolc éves, és falta a könyvet. Persze azért ez a történet elsősorban fiataloknak szól, és szerencsére közülük is sokan pozitív visszajelzést adtak, miután olvasták a regényt. Azt gondolom, hogy általában annak tetszik egy történet, aki magára tud ismerni benne. Egy amerikai ismerősöm is olvasta már a Rozéfröccsöt, és az iWiW-en írt nekem, hogy mennyire átérezte ezeket a problémákat, amelyekkel a szereplők küzdenek meg. Ez azért töltött el nagy örömmel, mert ezek szerint egy teljesen más kultúrában is érthető volt mindaz, amiről mesélni akartam.

Mikor döntötted el, hogy regényt írsz?
Ez nem döntés volt. Leültem írogatni novellákat, aztán egyszer csak megszületett egy nagyobb történet a fejemben. A barátságról akartam írni, és végül ez lett belőle.

Ma, ha valaki elhatározza, hogy író lesz, akkor könnyebb, vagy nehezebb a helyzete, mint a múlt században?
Ezt nem tudom megmondani, hiszen ez számomra is teljesen új helyzet. Azt hiszem, hogy nem elképzelhetetlen kapcsolatok nélkül sem megjelentetni egy regényt. Én korábban is a szakmában mozogtam, tehát nekem jött a segítség, de azt gondolom, hogy egy jó kézirattal el lehet indulni. Ehhez azonban elsősorban kell írni egy regényt! Az interneten minden kiadó elérhetősége fenn van, el lehet kezdeni telefonálgatni, és igenis vannak jóindulatú emberek, akik szeretik a tehetséges fiatalokat segíteni. Legalábbis én szeretném ezt hinni... Ma már attól sem kell félni, hogy elveszik a postán a kézirat, vagy rossz szerkesztőhöz kerül, egy komplett regényt fél perc alatt el lehet e-mailezni, és azt hiszem, hogy ez mindenképpen segítség a magunkfajta íróknak.

Neked könnyű volt kiadót találni?
Én már ismertem korábbról a kiadómat, egy könyv kapcsán dolgoztunk korábban együtt. Ő olvasta a blogomat, és többször is piszkált, hogy miért nem írok egy komolyabb történetet, ami akár meg is jelenhetne. Aztán ez végül megtörtént.

Ez privát blog volt?
Igen, abszolút az én életemről szólt, és leginkább a barátaim olvasták. Nem reklámoztam senkinek, csak szeretek írni.

Ezt még most is írod?
Nem, abbahagytam. Éppen akkor fejeztem be, amikor elkezdtem a regénnyel kacérkodni. Lekötött az írás, és a saját életem fejezetei helyett a Rozéfröccs világa lett a mindennapos munkám. Nem volt tudatos döntés, hogy abbahagytam a blogolást, egyszerűen csak a regény miatt az írásra szánt energiáim más irányba fordultak. De szeretnék majd ismét blogot, ha elindul a hivatalos oldalam.

Milyen tartalom található majd meg a hivatalos oldaladon?
Elsősorban naprakész információkat szeretnék majd feltölteni ide rólam, és a könyvről is. Aztán talán némi háttéranyag sem ártana, már amennyiben érdekes lehet az én életem. Korábbi munkáim, olyan cikkek, és már megjelent novellák, amelyekre büszke vagyok, és persze a blog is, amely most nem magán jellegű, sokkal inkább szakmai lenne, és amelyet terveim szerint rendszeresen frissítenék majd. Személy szerint sokkal jobban kedvelem azokat a blogokat, amelyek egy bizonyos téma köré épülnek fel. Nem titok, hogy a Rozéfröccs történetéből musical készül, amelyet még idén be is akarunk mutatni. Az is megfordult a fejemben, hogy lehetne a blog egy amolyan bemutató arról, hogy miként kerül a könyv a színpadra. Vagy akár online bele is lehetne kukkantani a castingba, a próbákba, a felkészülésbe, ez manapság amúgy is elég nagy divat. Aztán persze felkerülhetnének még az oldalamra MP3-ban rádiós interjúk, és persze jelszóval védve sajtófotók - újságíróként tudom, hogy ez milyen nagy segítség lehet.