Németh Lajos - mobilnet nélkül szegényebb lenne

Vágólapra másolva!
Németh Lajost, a tv2 meteorológusát ezúttal nem csak a légköri és éghajlati jelenségekről kérdeztük, azt is megtudhatjuk, mennyit használ a csúcstechnológiákból, és mire használja a mobilinternetet.
Vágólapra másolva!

Köztudott, hogy nagyon komolyan veszed a munkád tudományos részét, és igyekszel felhívni a figyelmet a globális felmelegedés veszélyére. Mi a véleményed az üvegházhatásról és az éghajlatváltozásról? Van még visszaút?
Remélem, sőt hiszem, hogy van. Ha nem így lenne, akkor elmenekülnék, egy másik bolygóra. Az viszont igaz, hogy a 24. órában vagyunk. Az a baj, hogy úgy vagyunk ezzel a dologgal, hogy érintget bennünket, tudjuk, hogy egyre nagyobb jéghegyek szakadnak le, egyre több a lavina és a gleccserek mozgása is intő jel a magas hegységekben, de azt mondjuk magunkban: majd csak túléljük valahogy. Az meg, hogy mi lesz 50 vagy 100 év múlva, legyen a következő generációk gondja. Sajnos ez az általános nézet.

Mit lehet ez ellen tenni?
Minél több fórumon kellene hangsúlyozni, hogy a hétköznapi emberek is tehetnek azért, hogy a jövő nemzedékei olyan éghajlati körülmények között élhessenek, melyek közt lehetséges az emberi élet a Földön. Tagadhatatlan, hogy elindult egy olyan melegedő periódus bolygónk éghajlatában, amely ugyan előfordult már az elmúlt évmilliók során is, csakhogy most 6,5 milliárd embert érint ez a probléma. Az előrejelzések alapján pedig 2-3 évtized múlva 9 milliárd embernek kell majd biztosítani az életkörülményeket a Földön. Az embereknek csak annyi lenne a feladata, hogy takarékoskodnak az energiával. Eljön az idő, amikor majd nem lesz ennyire triviális, hogy felkapcsolom a villanyt, ha fényre van szükségem, vagy beülök az autóba a nyári melegben és elindítom a légkondicionálót stb. Minden embernek feladata, hogy ezeket a dolgokat észben tartsa.

Mennyire befolyásolja az időjárás-előrejelzés pontosságát a technika fejlődése?
Röviden: nagyon. Kicsit hosszabban: nagyon, nagyon. Én a '70-es évek közepén kezdtem meteorológiai előrejelzésekkel foglalkozni. Az akkori technikai eszközök és a XXI. század első évtizedének technikai háttere össze sem hasonlíthatók. Manapság a műholdak, az időjárási radarok, de legfőképpen a számítástechnika, a számítógépek segítik a meteorológusokat abban, hogy azt a rengeteg információt, melyeket a mérések során összegyűjtünk, rendszerezni tudjuk. Ezt az adatmennyiséget manuálisan feldolgozni lehetetlen lenne. Ennek a fejlődésnek köszönhető, hogy 30 évvel ezelőtt 1,5-2 napra lehetett olyan pontosságú előrejelzést készíteni, mint most 5-7 napra.

Ez mennyire fontos a mindennapokban? Azon kívül persze, hogy mindenkit érdekel a hétvégi idő...
Egyre nagyobb az igény a pontos meteorológiai előrejelzésekre, hiszen ezek mára gazdasági tényezővé váltak. Az energiafelhasználás optimalizálásánál például nagyon fontos tudni, hogy egy adott régióban tizedfok pontossággal mennyi lesz a hőmérséklet. Ez hasonló az orvostudományhoz. Az orvosnak mindig volt rutinja, évtizedeken keresztül gyógyította a betegeket, van alapismerete az emberi test különböző részeiről, de ma má röntgen, CT, MR nélkül a gyógyítás mégsem olyan, mint 50 vagy 100 évvel ezelőtt.

Téged mennyire érdekelnek a technikai újdonságok?
Mindig azt szoktam mondani az ismerősöknek - akik látják a sutaságomat a manapság mindennapos technikai eszközökkel kapcsolatban - hogy én már általános iskolában is fel voltam mentve technikából. Csodálattal tekintek ezekre az eszközökre, kütyükre. Ha van egy használati útmutató, alapszinten szívesen megtanulom a kezelésüket, de mélyebben nem ásom bele magam. Számomra a mobiltelefon egy csoda, mert régen a vonalas telefonra éveket kellett várni, ma pedig az ember bárhol elérhető.

De azért használsz mobiltelefont...
A telefon munkaeszközömmé vált, de a mobilt én még mindig csak telefonálásra használom, annak ellenére, hogy ma már akár rádiót, apró számítógépet és egyéb csodákat is belerejtenek a készülékekbe. A 6 éves Fanni unokám lényegesen jártasabb mobiltelefon-kezelésben, mint én.

Használod az internetet a munkádhoz?
Az internet egy csoda. Manapság már nem csak az otthoni, vagy a munkahelyi számítógépen tudom elérni az internetet, hanem van mobilelérhetőségem is. Ha hosszabb időt töltök a munkahelyemtől távol akkor laptoppal és mobilnettel tartom a kapcsolatot a világgal, hogy képben legyek, mind az időjárási eseményeket, mind az egyéb híreket illetően. Az internet az a fajta technikai fejlődés, amelynek szinte a rabjává váltam és annak ellenére, hogy nem vagyok oda a technikáért, nap, mint nap használom, mert könnyű a kezelése.

Mennyire van jelentősége, hogy bármikor, bárhol elérd a netet?
Nagy jelentősége van, hiszen amikor éppen nem vagyok a munkahelyemen, számítógép- vagy internetközelben, akkor is érkezhetnek kérdések, kérések hozzám. A meteorológiai szolgálat honlapja, és más szolgáltatók lapjai folyamatosan adják az információkat és mennyivel szegényebb lennék, ha ezekhez nem tudnék hozzájutni, akár az országút mentén, bárhol az országban, vagy éppen külföldön.

Munkán kívül mire használod a netet?
A banki szolgáltatások nagyon fontosak számomra. Ez az a fejlődés, amely az emberek lustaságát célozta. Rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb egy banki átutalást interneten keresztül intézni, mint sorban állni a bankban. Sokat levelezek is a net segítségével. Világ életemben rossz levélíró voltam, nem szerettem a postára járni borítékért és bélyegért. A gyors internetes levelezés nagyon megkönnyíti az életem. Néhányszor már vásároltam is a világhálón, például könyvet és apróbb használati tárgyakat. Az ember alapvetően lusta - legalábbis én az vagyok. Egyszerűbb volt az interneten kinézni, hogy mit szeretnék vásárolni. Sohasem jutott eszembe, hogy engem akár át is vághatnának, mert olyan ember vagyok, aki abszolút jó szándékot feltételez. A banki szolgáltatások használatakor sem jutott eszembe soha, hogy esetleg feltörik a jelszavam és megfosztanak a kis pénzecskémtől. Bízom benne, hogy nem kell csalódnom...