A DVD múltja és jelene

A hazai helyzet

Magyarországon 1998 tavaszán az InterCom jóvoltából kerültek az üzletekbe az első magyar feliratos DVD-lemezek, majd ősztől rendszeressé váltak a megjelenések. Év végén már ötvenhárom filmből lehetett válogatni. Az azóta eltelt négy évben kiszélesedett a DVD-piac. 1999-ben kétszáztizennyolc, 2000-ben kétszázharmincöt, 2001-ben négyszázhárom, ez év őszéig pedig már hatszázharmincegy film került az üzletekbe. Így pillanatnyilag több mint 1500 DVD-ből válogathatunk. A megjelenések száma havi ötven körül van.  Nem csoda hát, hogy bár napjainkban a képmagnók aránya a hazai háztartásokban 65%, a DVD 3%-ával szemben, a lemezeladási adatok azt támasztják alá, hogy a DVD-tulajdonosok igen komoly vásárlóerőt képeznek. Mert míg 2001-ben Magyarországon csak minden második videós háztartásban vásároltak egy VHS-kazettát, addig ugyanebben az évben egy DVD-lejátszóra már több mint tíz eladott lemez jutott, s ez a szám idén megduplázódott. 2001-ben négyszer annyi volt az összes értékesített DVD mennyisége, mint két évvel korábban.

A filmek túlnyomó többsége ugyan külföldön készül, de ma már egyre több hazai gyártású DVD közül is válogathatunk. Egyes itthoni kiadók nagy hangsúlyt fektetnek például a magyar rajzfilmek kiadására, így sorra megjelentek DVD-n régebbi kedvencek is (Macskafogó, VUK, Mézga csalá,d stb.). A független stúdiók filmjei is általában itthon készülnek - a magyar DVD-készítés büszke lehet az olyan kiadásokra, mint az Amerikai pite, a Taxi, az U-571 vagy az Elizabeth.

A hazai toplista

Az eladási listák élmezőnyében csupa látványos amerikai szuperprodukciót találunk. A Mátrix eladott mennyisége becslések szerint az év végéig eléri a harmincezret, de a Gladiátor, a Star Wars - Baljós árnyak vagy A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége DVD-változata is túl van már a huszonötezres álomhatáron. Valamelyest lemaradt mögöttük - de tízezer darab fölött van - a Harry Potter és a Bölcsek Köve, A múmia visszatér vagy a Pearl Harbor - Égi háború is.

A eladási listák legalján aztán szerepelnek olyan DVD-k, amelyekből alig néhány tíz darabot értékesítenek, de azért átlagosan egy-egy mozifilmből két-háromezer fogy.

Az árak alakulása

DVD hazai megjelenésekor a DVD-k ára 5000 és 10000 forint közötti áron mozgott. Ez az ár a műsoros videokazettáéhoz képest szokatlanul magas, annak két-háromszorosa volt. Ez azóta folyamatosan lefelé mozog. Az inflációt is figyelembe véve elmondható, hogy az árak jelentősen mérséklődtek, 7000 forintnál többet csak ritkán, általában díszkiadások vásárlásakor kell kifizetnünk. Tavaly óta pedig egyes forgalmazók akciós áron is kínálnak DVD-ket, amelyek ára négyezer forintra csökkent.

A hazai gyártású DVD-k árai drasztikusan zuhantak a kezdeti öt-hatezer forinthoz képest, ezeket ma már akár két-háromezer forintért, tehát VHS-kazetta árában megvehetjük. Sőt, egyes házimozis újságokban ajándék mellékletként is beszerezhetünk pár mozifilmet DVD-n.

Hamisított korongok, másolásvédelem

A DVD-ket egy a VHS-kazettáknál használtnál intelligensebb, kétlépcsős (analóg és digitális) másolásvédelmi kóddal látják el, ezzel is megnehezítve a hamisítók dolgát. A kalózkodás mindezek ellenére a DVD esetében is létező jelenség. Sok helyen (internetes fórumok, bolhapiac) kínálnak hónapokkal a hazai megjelenés előtt olcsóbb másolt lemezeket. A hamis DVD-k azonban szinte kivétel nélkül csalódást keltenek: a rajtuk lévő magyar feliratok kritikán aluliak, e lemezek általában csak a filmet tartalmazzák, nincsenek rajtuk extrák, s a kép- és hangminőségük is hagy kívánnivalót maga után.

A régiókódok is segítenek a kontrollálatlan DVD-behozatal megfékezésében. A DVD-Video szabvány kialakításakor a világot nyolc régióra osztották fel. Ezek a régiók jelzik, hogy az adott lemezt a világ mely területén kívánják forgalomba hozni. Magyarország - akárcsak a többi európai állam - a 2-es régióhoz tartozik. Ezt a felosztást az indokolta, hogy a világ eltérő pontjain eltérő időpontokban kerülnek a mozikba a filmek, és ez előrevetíti, hogy a video és DVD-bemutatók sem egyszerre történnek. Így nincs értelme például Amerikából behozatni DVD-n a nálunk még mozikba sem került filmeket, hiszen azokat nem tudjuk megnézni.

A világ felosztása régiókódok szerint:

1-es régió: Amerikai Egyesült Államok, Kanada
2-es régió: Európa, Japán, Dél-Afrika, a Közel-Kelet, Egyiptom
3-as régió: Délkelet- és Kelet-Ázsia, Hongkong
4-es régió:  Ausztrália és Óceánia, Közép- és Dél-Amerika, Karib-térség
5-ös régió: a volt Szovjetunió területe, Afrika, Észak-Korea, Mongólia
6-os régió: Kína
7-es régió:  nem használják
8-as régió: nemzetközi területek

Ezeken kívül léteznek úgynevezett régiófüggetlen, 0-ás kódú lemezek is.


A gyakorlatban persze lehetőség van arra, hogy asztali DVD-nket régiófüggetlenítsük, azon viszont érdemes elgondolkodni, érdemes-e. Ugyanis a más régiókba szánt lemezeken nem találhatunk se magyar szinkront, se feliratot, így e korongok csak azoknak nyújtanak maradéktalan szórakozást, akik jól beszélnek angolul vagy más idegen nyelven. Arról nem is beszélve, hogy a nagy filmek esetében egyre gyakrabban van hazánkban is a DVD-megjelenés a világpremierrel egy időben.

Előző
Következő